217 talált cikk a tervezés kifejezésre

Kérdés: A 2/2006. IM rendeletben lévő nyomtatványok a több részre tehető ajánlat esetén csak egyet engednek bejelölni, a következők szerint: ajánlat tehető egy részre, egy vagy több részre, továbbá valamennyi részre. Kérdésem az, hogy hogyan értelmezendő a kitöltésre vonatkozó utasítás?

Kérdés: Tudomásunk szerint a módosítás számos új értelmezést vezetett be a közbeszerzési törvénybe, amelyek azonban nem egy időben lépnek hatályba. Kérdésünk, hogy melyek azok az értelmezések, amelyeket 2006. január 15-étől alkalmazni kell?

Kérdés: Nyílt eljárás esetén, összességében legelőnyösebb ajánlat értékelési módszerrel hogyan lehet szubjektív elemeket érvényre juttatni, például egy marketing tevékenység megrendelését célzó közbeszerzésben? Általánosságban hogyan lehetséges szubjektív (esztétikai) részszempontokat megfogalmazni, majd ezeket kiértékelni?

Kérdés: Hogyan kell dokumentálni a közbeszerzési eljárásban a felújítási munkákat?

Kérdés: Közel 20 db irodahelyiség felújítását tervezzük elvégeztetni, egyszerű közbeszerzés keretében. Egy irodában a következő szakmunkák elvégzését tervezzük: – falak tapétázása, – tapéta festése, – ablakpárkány, radiátorok és fűtéscsövek mázolása, – parkettázás, – parketta csiszolása és lakkozása, – fénycsőarmatúrák cseréje. A leírtak szerint minek minősül a konkrét felújítás, építési beruházásnak, szolgáltatásnak, árubeszerzésnek, az előző három beszerzési tárgy kombinációjának?

Kérdés: Problémánk az összeszámítással kapcsolatos a következők szerint: ha felmerül egy ötlet bizonyos építmény megvalósítására, és például 2005-ben "tanulmánytervet" készíttet az önkormányzat (ennek ellenértéke 1,8 M Ft), akkor a további tervezési feladatok – így elvi építési engedély terv, építési engedélyezési terv, kiviteli terv – öszszeszámítandók? Például, ha ez utóbbiak átcsúsznak 2006-ra? Ha előre nem tudjuk, hogy a "tanulmányterv" tovább folytatódik-e, akkor milyen eljárási rendet kell követni? Tervezések esetén a tervező (például a tanulmányterv elkészítője) szerzői joga mennyiben alapozza meg a tárgyalásos eljárást a további tervezésekre? És ha esetleg szerződésben teljes körű felhasználási jogot adott az ajánlatkérőnek, úgy a további nyílt eljárás során milyen "beleszólási/egyeztetési" jogot kell részére biztosítani?

Kérdés: A közbeszerzési eljárás során kell-e, szükséges-e jogásznak ellenjegyeznie minden jegyzőkönyvet (például bontási vagy tárgyalási jegyzőkönyv), egyáltalán szükséges-e bontásnál vagy tárgyalásnál jogászi jelenlét?

Kérdés: Mi a teendő, ha a kiírt szolgáltatásra nincs és nem készíthető egzakt műszaki leírás?

Kérdés: Ha egy adott építési kivitelezési munka ún. közbeszerzés-köteles, az építtetőnek, illetve a beruházásban részt vevő más személyeknek van-e valamilyen adatszolgáltatási (bejelentési) kötelezettségük, és ha igen, mely hatóság, szervezet felé?

Kérdés: Elvi építési engedéllyel rendelkező épületre kiírok közbeszerzést a továbbtervezésre és az épület kulcsrakész megvalósítására. A nyertes pályázónak az építési engedélyt is meg kell szereznie. Az engedélyezési eljárás valamilyen okból kifolyólag elhúzódik – amely nem a pályázó hibája –, ezért a vállalt befejezési határidőt nem lehet tartani. Lehet-e ebben az esetben a szerződést módosítani, és ha igen, akkor milyen hivatkozással?