141 cikk rendezése:
121. cikk / 141 Leányvállalat bevonása közbeszerzési eljárásba a Kbt. 2/A §-a alapján
Kérdés: Használható-e a Kbt. 2/A §-a a leányvállalatra abban az esetben, ha csatornát akarunk építtetni, és szerepel a leányvállalat tevékenységei között közművezeték-építés, földmunka, villanyszerelés, egyéb speciális szaképítés. Vizsgálni kell-e, hogy milyen mértékben von be alvállalkozót, és milyen munkarészekre. Tudomásom szerint az is feltétel, hogy nettó árbevételének 90 százalékát a mi megrendeléseink adják. Erről nyilatkoznia is kell?
122. cikk / 141 Önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézmény Kbt. hatálya alá tartozása
Kérdés: Az önkormányzat 100 százalékos tulajdonában lévő közétkeztetési intézménynek – amely étkeztetési szolgáltatást végez az iskolákban tanulók részére, lakosság számára igény szerint, különböző társadalmi rendezvényeken (esküvő, névnap, bál stb.) – szükséges-e a közbeszerzési törvényt alkalmaznia a nyersanyagok (élelmiszer) beszerzése céljából?
123. cikk / 141 Ajánlatok megfelelőségének értelmezése
Kérdés: Miért nem nyilváníthatja az ajánlatkérő eredménytelenné az eljárást a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontja alapján, és mit jelent az a gyakorlatban, hogy az ajánlatok egyéb módon nem felelnek meg a jogszabályi feltételeknek?
124. cikk / 141 Központi költségvetési szerv ingatlanbeszerzése közösségi rezsimben
Kérdés: Ha központi költségvetési szervek EU-s értékű ingatlant kívánnak venni, akkor a kivétel alá esnek?
125. cikk / 141 Közszolgáltatói tevékenységhez kapcsolódó beszerzési kör meghatározása
Kérdés: A Kbt. 163. § (1) bekezdésének c) pontja szerinti menetrend szerinti személyszállítást végző Volán Rt. – amely felett a tulajdonosi jogokat az ÁPV Rt. gyakorolja – a közszolgáltatói alanyi hatály mellett klasszikus ajánlatkérőnek is minősül-e egyben? Ha igen, hogyan, milyen elv alapján kell a beszerzéseit minősíteni, mi tartozik klasszikus és mi a közszolgáltatói eljárásrendbe? Ennek eldöntése érdekében hogyan lehet korrekt módon meghatározni azt, hogy mi az a beszerzési kör, amely nélkül a közszolgáltatói tevékenységet nem lehet elvégezni?
126. cikk / 141 Jogosultság az in house beszerzés szabályai szerinti szerződésre
Kérdés: Ha több ajánlatkérő (állami önkormányzati szerv) közös, 100 százalékos tulajdonában van a gazdálkodó szervezet, közülük egy-egy tulajdonos jogosult-e vele az in house beszerzés szabályai szerint szerződni? (Természetesen a többi törvényi feltétel fennállása esetén.)
127. cikk / 141 In house beszerzés értelmezése meghatározó befolyás hiányában
Kérdés: Hogyan kell értelmezni az in house (Kbt. 2/A §-a) beszerzést akkor, ha több önkormányzat közösen hozott létre gazdasági társaságot (üzemeltetőt, kötelező önkormányzati közszolgáltatás teljesítésére), de a Kbt. szerinti meghatározó befolyás egyik önkormányzat részéről sem áll fenn?
128. cikk / 141 Közbeszerzésen kívüli ügyletek
Kérdés: A Kbt. módosítását követően mely ügyletek nem tartoznak a törvény hatálya alá?
129. cikk / 141 Önkormányzati feladatok ellátása közbeszerzés nélkül, a visszterhes szerződés fogalma
Kérdés: A Közbeszerzések Tanácsának 1/2004. sz. módosított ajánlása a helyi önkormányzati irányítású szervezetektől történő megrendeléseinek a Kbt. hatálya alá tartozásáról a Közbeszerzési Levelekben megjelent válasszal kapcsolatosan az alábbi kérdésünk merült fel. A helyi önkormányzat 1992. január 1-jével egy kft.-t alapított, amelynek feladata az önkormányzat által átruházott közszolgáltatások (utak, hidak fenntartása, üzemeltetése, vízrendezés és csapadékvíz-elvezetés, közvilágítás, köztemetők fenntartása) rendszeres ellátása. Az önkormányzat és a kft. minden év elején szerződésben rögzíti a kft. által elvégzendő feladatok körét és meghatározza annak költségeit. A kft. az önkormányzat által jóváhagyott fizetési ütemterv alapján számlázza a szolgáltatások díjait, illetve téríti meg a szolgáltatások értékét. Az alapító tagot megillető törvényes jogokat és kötelezettségeket a tulajdonos önkormányzat képviselő-testülete, illetékes szakbizottságai közreműködésével és testületi felhatalmazás útján, egyes ügyekben a polgármester útján gyakorolja a saját működésre vonatkozó külön törvények és ügyrendje alapján. A társaság szerződéseit tevékenysége keretében önállóan, saját belátása és akaratelhatározása szerint, szabadon köti a céljainak megvalósítása érdekében. A társaság gazdasági jogalanykénti működése során szerződéses kapcsolatokat létesít harmadik személyekkel. A szerződésből keletkező jogok és kötelezettségek közvetlenül a társaságot illetik meg, illetve terhelik. A kft. rendelkezik önálló szerződési akarattal, önálló gazdasági érdekkel, a harmadik személyekkel folytatott üzleti-gazdasági tevékenysége során ezek a bevételek a társaság éves nettó árbevételének megközelítőleg 20 százalékát képezik, tehát az önkormányzati feladatok ellátása csupán az árbevétel 80 százalékát teszik ki. Kérdésünk, hogy a kft. milyen szerződést kössön az önkormányzattal, hogy továbbra is el tudja látni főtevékenységét közbeszerzési eljárás nélkül? Mit jelent az önkormányzattal kötött szerződésre vonatkozó visszterhes kifejezés?
130. cikk / 141 Közbeszerzési eljárás mellőzhetősége
Kérdés: A Közbeszerzési Levelek 786. számú kérdésére adott válaszra reflektálva kérdésünk az, hogy amennyiben nem az önkormányzati fenntartású kórház tulajdonában van a kft., hanem a fenntartó önkormányzat 100 százalékos tulajdona, akkor a jogügyletben érintett szereplők esetében (kórház – önkormányzati tulajdonú kft.) a sajátos jogi helyzetre tekintettel (ugyanaz a tulajdonos) mellőzhető-e a közbeszerzési eljárás?
