Fizetési tilalom ajánlattevői adótartozás esetén

Kérdés: Az új szabályozás értelmében, ha az ajánlattevőnek van adótartozása, valóban nem fizethetek neki? És ha mégis fizetek, mi lesz a következménye?
Részlet a válaszából: […] 2008. március 1-jétől módosul az Art., pontosabban kiegészülegy új szakasszal, a 36/A. §-sal. Ennek alapján a közbeszerzési eljáráseredményeként kötött szerződés teljesítése alapján benyújtott havi nettó 100000 forint feletti számlát az ajánlatkérő csak akkor...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
Részlet a válaszából: […] A kérdés szerinti esetben az esélyegyenlőség éppen azért nemsérül, mert az újonnan alakult cégeket így nem zárja ki a törvény eleve aversenyből. Az természetesen kérdéseket vethet fel, hogy a komoly alkalmasságikövetelményeknek való megfelelést nem lazítja-e a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Előzetes összesített tájékoztató készítése és közzététele a törvénymódosítás után

Kérdés: A Kbt. 42. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő előzetes összesített tájékoztatót készíthet az adott évre, a közbeszerzési eljárásairól. A Kbt. 43. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérő az előzetes összesített tájékoztatót köteles közzétenni és legkésőbb a 42. § (1)–(2) bekezdésében előírt határidő lejártáig megküldeni. Kérdésem: hogyan értelmezendő a "készíthet", illetve a "köteles" megfogalmazás a törvény ezen pontjaiban? [Észrevételem: a Kbt. 42. §-ának (1)–(2) bekezdése nem tartalmaz határidőket.]
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 42. §-ának (1)–(3) bekezdései az előzetes összesítetttájékoztató készítésének lehetőségeivel kapcsolatosak. E szerint az ajánlatkérő– a költségvetési év kezdetét követően – előzetes összesített tájékoztatótkészíthet az adott évre, illetőleg az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. március 20.

Ajánlatkérő lehetőségei hibás összegzés esetén

Kérdés: Egyszerű eljárásban, ha az eljárás végén a Kbt. 300. §-ának (4) bekezdése alapján kiküldendő összegezésben olyan hiba maradt, amely nem tekinthető elírásnak, illetve egyértelműen javíthatónak, milyen lehetőségei vannak az ajánlatkérőnek ennek korrigálására, különösen ha ajánlatkérő nem tart eredményhirdetést?
Részlet a válaszából: […] Az összegzésre az ajánlattevőnek azonnal reagálnia kell,mivel a 2006. január 15-én hatályba lépett új szabályozásban a 300. § (6)bekezdése utal a 96. § (5) bekezdés megfelelő alkalmazására. Ennek értelmébenaz ajánlatkérő az eredményhirdetéstől számított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Irányadó megállapítás kirívóan alacsony árra

Kérdés: Van-e a kirívóan alacsony árra vonatkozóan valamilyen megállapítás?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a kérdés a kirívóan alacsony ár mértékérevonatkozik, akkor azt kell mondanunk, hogy erre vonatkozóan nincs konkrétmegállapítás. Azaz a közbeszerzési törvény nem rendelkezik arról, hogy milyenösszegű árat kell kirívóan alacsonynak tekinteni. Arról viszont...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 27.

Ajánlatok összeállításának határideje egyszerű közbeszerzési eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban nagyon kevés az idő az ajánlatok összeállítására. Várható-e ebben a körben változás a Kbt. módosításakor?
Részlet a válaszából: […] Az egyszerű eljárás lefolytatásának új szabályai a közbeszerzésitörvény 300. §-ában találhatók. Ennek értelmében egyszerűsödött az ún. "háromajánlattevős" modell. Az említett jogszabályhely (1) bekezdése szerint ha nemnyújtott be legalább három ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Új értékhatárok értelmezése

Kérdés: Nem értem az új értékhatárokat a Tanács tájékoztatójában. Hogyan kell azokat értelmezni?
Részlet a válaszából: […] A kérdező a Közbeszerzések Tanácsa elnökének a 2006. évreirányadó közbeszerzési értékhatárokról szóló tájékoztatójára utal, amely aKözbeszerzési Értesítő 2006. évi 1. számában, 2006. január 2-án jelent meg, ésa hivatalos honlapon is megtekinthető. Ennek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. február 6.

Új közbeszerzési törvény koncepciója

Kérdés: Milyen változások várhatók az új EU-direktívának megfelelően a 2006. év elején esedékes új törvényben?
Részlet a válaszából: […] Az új szabályozás jelenleg előkészítés alatt áll, még nemrendelkezünk hivatalos információkkal a 2006-os módosítás tekintetében. Atavalyi évben az Igazságügyi Minisztérium honlapján elérhetővé tette az újkoncepciót, amelyet feltehetően ebben az időszakban is megtesz....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Hiánypótlási kötelezettség "körülírása"

Kérdés: Az ajánlatkérő előírhatja-e a hiánypótlásra vonatkozó kikötéseit (például hány alkalommal lehet hiányt pótolni, ha nem akar hiánypótlási eljárást lefolytatni, akkor azt is jelezze, ha nem érkezik hiánypótlás, az ajánlat érvénytelen stb.)?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a hiánypótlással kapcsolatban a verseny tisztaságát,átláthatóságát, az esélyegyenlőséget is biztosítja. Megköveteli, hogy ahiánypótlás lehetőségének biztosításáról vagy ennek kizárásáról az ajánlatkérőelőre, az ajánlati felhívásban rendelkezzen. Az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Tervező szervezet összeférhetetlensége

Kérdés: Korábban tervpályázatot előkészítő megvalósíthatósági tanulmány tervi munkarészében közreműködő tervező szervezet összeférhetetlenség miatt nem vehetett részt a tervpályázaton. Az új szabályozás szerint állítólag ez a szabály megszűnt, illetve nincs kizáró ok. Mi a helyzet jelenleg, hol van ez leírva?
Részlet a válaszából: […] A tervpályázati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. Korm. rendelet 13. § (3) bekezdésének a) pontja értelmében nem indulhat pályázóként az a személy vagy szervezet, akit a közbeszerzési eljárás előkészítésébe vagy más szakaszába bevontak. A kizáró ok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. július 26.
1
5
6
7