Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a értelmében a kérdésben jelzett beszerzési tárgyak kivételnek minősülnek.A kivétel esetében is figyelembe kell ugyanakkor venni a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a főszabályként az uniós értékhatár el nem érő beszerzésekre vonatkozik, kivéve, ha más értékhatárt a normaszöveg meghatároz. Mivel az alábbi f) pont vonatkozásában nincs más értékhatár, így az uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] A kérelmi elemek száma vélhetően azért fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kivételi szabály értelmezése uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § c) pontjában meghatározott CPV-kódok nagy része nincs benne a 3. számú mellékletben. Ezt hogyan kell érteni mint kivételt?
Részlet a válaszából: […] A kivétel a 3. számú melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozik.A 3. számú melléklet a Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások keretében utal a 79995000-5-től 79995200-7-ig és a 92000000-1-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet regisztrációja az EKR-be uniós rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárt meghaladó árubeszerzés esetén alkalmasságot (referenciát árumennyiség vonatkozásában) igazoló szervezetnek kell-e regisztrálnia magát az EKR-rendszerbe? (A cég az Európai Unióban letelepedett.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyre az EKR magánszemély esetében ténylegesen is lehetőséget nyújt.A kormányrendelet 6. §-ának (6a) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Öntözéses beruházások közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!
Részlet a válaszából: […] A kérdező feltehetően a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére gondol. Feltételezzük, hogy a kérdező nem tartozik egyébként a Kbt. alanyi hatálya alá, valamint hogy csak és kizárólag támogatási pályázatok vonatkozásában merülhetett fel a Kbt. hatálya...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. június 17.

Közbeszerzési értékhatárok felülvizsgálata az Európai Bizottság által

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálta és módosította a közbeszerzési értékhatárokat. A módosítások eredményeként ugyan több esetben csökkennek az értékhatárok, azonban magasabb euróárfolyamon történik az átváltás, mint eddig. Emiatt milyen gyakorisággal változnak az értékhatárok? Hiszen akár hetente lehetne árfolyamváltozás miatt módosítani azokat.
Részlet a válaszából: […] A www.kozbeszerzes.hu-n található hír csak arra utal, hogy az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált értékek az euróárfolyam változásából is adódnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek kellene változó euróárfolyamon átváltani azokat.A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet a válaszából: […] A válasz megadásához ismertetni kell a KEF és a DKÜ vonatkozó kormányrendeletének szabályozását.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet maximum 2% megfizetéséről szól,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. március 4.
1
…
4
5
6
…
14