Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] 2022. március 21-én lépett hatályba az az új Kbt. felhatalmazás, melynek értelmében a 198. § (1) bekezdése a következő 24. ponttal egészült ki: (Felhatalmazást kap a kormány, hogy rendeletben szabályozza)"24. az ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyek...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.

Egybeszámítás hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásnál

Kérdés: Jól értelmezem-e, hogy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárásnál az "egybeszámítás" nem releváns abban a tekintetben, hogy itt a jogalapot nem elsősorban az egybeszámítás, hanem speciális körülmények alapozzák meg? Ha mégis egybe kell számolni egy hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárást egy másik eljárással, akkor annak hol van jelentősége? (Vagyis lesz egy egybeszámított becsült érték – ami vagy nemzeti értékhatárt elérő, vagy uniós értékhatárt elérő/meghaladó lesz.)
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetében valóban úgy tűnik, hogy maga az eljárástípus miatt nincs a rezsimnek jelentősége, hiszen azonos formában kerül lefolytatásra, a Közbeszerzési Hatóság határozata alapján. Véleményünk szerint ennek ellenére releváns az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. február 9.

Szerződések leválaszthatóságának értelmezése

Kérdés: Hogyan kell értelmezni a Kbt. 19. § (4) bekezdését, mit jelent és milyen célokat szolgál a leválasztás jogintézménye? Mire kell ügyelni akkor, ha az ajánlatkérő élni kíván a leválasztás lehetőségével?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 19. § (4) bekezdése bizonyos feltételek teljesülése esetén lehetővé teszi egy, az uniós értékhatárt elérő vagy meghaladó becsült értékű közbeszerzésről kisebb értékű szerződések leválasztását. A jogintézmény hátterében a kisebb vállalkozások piacra...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. december 15.

Egybeszámítási kötelezettség élelmiszerek, alapanyagok beszerzése esetén

Kérdés: Egybe kell-e számítani a különböző hideg élelmiszerek és főzési alapanyagok (például: pékáru, zöldség, gyümölcs, tej, tejtermék) beszerzési értékét, és ezáltal közbeszerzési eljárást kell-e indítani, ha azok teljes beszerzési értéke az előző évben (és ugyanúgy a tárgyévben) meghaladta, meg fogja haladni az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a értelmében a kérdésben jelzett beszerzési tárgyak kivételnek minősülnek.A kivétel esetében is figyelembe kell ugyanakkor venni a részekre bontás tilalma szabályt.A 111. § f) pont alapján a törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. május 12.

Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 111. §-a főszabályként az uniós értékhatár el nem érő beszerzésekre vonatkozik, kivéve, ha más értékhatárt a normaszöveg meghatároz. Mivel az alábbi f) pont vonatkozásában nincs más értékhatár, így az uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. április 14.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet a válaszából: […] A kérelmi elemek száma vélhetően azért fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2021. február 3.

Kivételi szabály értelmezése uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § c) pontjában meghatározott CPV-kódok nagy része nincs benne a 3. számú mellékletben. Ezt hogyan kell érteni mint kivételt?
Részlet a válaszából: […] A kivétel a 3. számú melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozik.A 3. számú melléklet a Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások keretében utal a 79995000-5-től 79995200-7-ig és a 92000000-1-től...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. november 11.

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. szeptember 9.

Alkalmasságot igazoló szervezet regisztrációja az EKR-be uniós rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárt meghaladó árubeszerzés esetén alkalmasságot (referenciát árumennyiség vonatkozásában) igazoló szervezetnek kell-e regisztrálnia magát az EKR-rendszerbe? (A cég az Európai Unióban letelepedett.)
Részlet a válaszából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyre az EKR magánszemély esetében ténylegesen is lehetőséget nyújt.A kormányrendelet 6. §-ának (6a) bekezdése alapján...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet a válaszából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2020. július 15.
1
…
4
5
6
…
14