Kivételi szabály uniós értékhatárt el nem érő értékű alapanyag-beszerzésre

Kérdés: Az önkormányzat intézménye főzőkonyhával rendelkezik, közétkeztetés céljából. A nyersanyag-beszerzések összege (zöldség, gyümölcs, hús stb.) meghaladja az éves 18 millió forintot. Aközbeszerzés során melyik értékhatárt kell figyelembe venni? A nemzeti vagy az uniós értékhatárt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 111. §-a főszabályként az uniós értékhatár el nem érő beszerzésekre vonatkozik, kivéve, ha más értékhatárt a normaszöveg meghatároz. Mivel az alábbi f) pont vonatkozásában nincs más értékhatár, így az uniós értékhatár alatti becsült értékű beszerzés...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. április 14.

Kérelmi elemek számának meghatározása jogorvoslati eljárásban

Kérdés: Jogorvoslat kezdeményezése során a tanácsadó és saját jogászunk között vita alakult ki, hogy három vagy négy kérelmi elemnek minősül-e a kezdeményezésünk. Egyértelműen beszámoztuk a kérelmeket, majd ezt követően az egyik kérelmi elem kapcsán kiegészítést tettünk, még határidőben. Tekintheti-e a jogorvoslati fórum mindezt egy negyedik kérelmi elemnek?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérelmi elemek száma vélhetően azért fontos az ajánlattevőnek, mert az elemszámtól függően kerül megállapításra az igazgatási szolgáltatási díj. Ennek mértékét a Közbeszerzési Döntőbizottság eljárásáért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 45/2015...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2021. február 3.

Kivételi szabály értelmezése uniós értékhatárt el nem érő beszerzések esetén

Kérdés: A Kbt. 111. § c) pontjában meghatározott CPV-kódok nagy része nincs benne a 3. számú mellékletben. Ezt hogyan kell érteni mint kivételt?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kivétel a 3. számú melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra vonatkozik.A 3. számú melléklet a Közigazgatási, szociális, oktatási, egészségügyi és kultúrával kapcsolatos szolgáltatások keretében utal a 79995000-5-től 79995200-7-ig és a 92000000-1-től...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. november 11.
Kapcsolódó címkék:  

Bírálat rendje nemzeti rezsimben

Kérdés: A Kbt. 114/A. §-a esetében kell-e köztes bírálóbizottsági ülést tartani és köztes döntést hozni a bírálat során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 114/A. §-a a nemzeti rezsim esetében teszi lehetővé, hogy az ajánlatkérő ne a 69. § szerinti bírálati logikát kövesse, hanem egységesen kérhessen minden igazoló dokumentumot már a részvételi/ajánlattételi szakaszban. Nem szükséges ebben az esetben...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. szeptember 9.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmasságot igazoló szervezet regisztrációja az EKR-be uniós rezsimben

Kérdés: Uniós értékhatárt meghaladó árubeszerzés esetén alkalmasságot (referenciát árumennyiség vonatkozásában) igazoló szervezetnek kell-e regisztrálnia magát az EKR-rendszerbe? (A cég az Európai Unióban letelepedett.)
Részlet az állásfoglalásából: […] Az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. kormányrendelet alábbi szabálya lehetővé teszi az EKR-be történő rögzítést, melyre az EKR magánszemély esetében ténylegesen is lehetőséget nyújt.A kormányrendelet 6. §-ának (6a) bekezdése alapján...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. július 15.

Egyházak közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi ingatlant szeretnénk felújítani pályázati pénzből. A támogatásra egyház pályázik. Ebben az esetben ki kell írni közbeszerzést a kivitelezésre?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az egyház mint jogi személy nem tartozik a Kbt. hatálya alá. Ez azonban nem jelenti azt, hogy támogatás esetében mentesülne a közbeszerzési kötelezettség alól, amennyiben a támogatás a Kbt. 5. § (2) bekezdésének hatálya alá tartozik. Vannak olyan egyházi fenntartású...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. július 15.

Öntözéses beruházások közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: A Kbt. 2019. decemberi módosítása alapján az öntözéses beruházások nem tartoznak a közbeszerzési eljárások hatálya alá. Kérem segítségüket ennek megerősítésében, a törvényi hivatkozások megadása mellett!
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdező feltehetően a Kbt. 5. § (3) bekezdésének hatályon kívül helyezésére gondol. Feltételezzük, hogy a kérdező nem tartozik egyébként a Kbt. alanyi hatálya alá, valamint hogy csak és kizárólag támogatási pályázatok vonatkozásában merülhetett fel a Kbt. hatálya...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. június 17.

Közbeszerzési értékhatárok felülvizsgálata az Európai Bizottság által

Kérdés: A Hatóság honlapján olvastam, hogy az Európai Bizottság felülvizsgálta és módosította a közbeszerzési értékhatárokat. A módosítások eredményeként ugyan több esetben csökkennek az értékhatárok, azonban magasabb euróárfolyamon történik az átváltás, mint eddig. Emiatt milyen gyakorisággal változnak az értékhatárok? Hiszen akár hetente lehetne árfolyamváltozás miatt módosítani azokat.
Részlet az állásfoglalásából: […] A www.kozbeszerzes.hu-n található hír csak arra utal, hogy az Európai Bizottság által kétévente felülvizsgált értékek az euróárfolyam változásából is adódnak, ez azonban nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérőknek kellene változó euróárfolyamon átváltani azokat.A...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. április 8.

Közbeszerzési díj fizetésére kötelezettek

Kérdés: A DKÜ átvette a KEF keretmegállapodásait. Mi szerint kell a közbeszerzési díjat megfizetni, és ki fizeti meg az új rendszerben?
Részlet az állásfoglalásából: […] A válasz megadásához ismertetni kell a KEF és a DKÜ vonatkozó kormányrendeletének szabályozását.A központosított közbeszerzési rendszerről, valamint a központi beszerző szervezet feladat- és hatásköréről szóló 168/2004. kormányrendelet maximum 2% megfizetéséről szól,...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. március 4.

Külföldi gazdasági szereplők igazolásainak beszerzése, hiánypótoltatása

Kérdés: Egy uniós értékhatárt elérő közbeszerzési eljárásunkban az egyik ajánlattevő külföldi, osztrák. Az ESPD II. részében az A /e) pontban "Igen" választ írt:
"e) A gazdasági szereplő tud-e igazolást adni a társadalombiztosítási járulékok és adók megfizetéséről, vagy meg tudja-e adni azt az információt, amely lehetővé teszi az ajánlatkérő szerv vagy a közszolgáltató ajánlatkérő számára, hogy közvetlenül beszerezze azt bármely tagország díjmentesen hozzáférhető nemzeti adatbázisából?" "Ha a vonatkozó információ elektronikusan elérhető, kérjük, adja meg a következő információkat:" ide nem írt semmit. Az e-Certisben a társadalombiztosítási és adófizetési kötelezettség szempontoknál azt látom, hogy "Igazolás nem lehetséges". Nem tudom, hogy kell-e hiánypótoltatnom, egyáltalán be kell-e írnia valamit az ajánlattevőnek? Ha igen, mit? Az ESPD III. részében a Kizáró okok A., B., C., D. pontjaiban az ajánlattevő azt nyilatkozta, hogy az információ elektronikusan NEM elérhető. Külföldi ajánlattevőnek be kellene írnia a konkrét URL-t, hiszen ő nem szerepel a magyar adatbázisokban. Jól tudom? Az e-Certis rendszert nem igazán értem. A típusnál "Igazolás", "Szempont", "Kibocsátó" szerepel. Hogyan kell értelmezni? Például ahol igazolást ír, ott be kell kérni az igazolást, ha magától nem csatolja az ajánlattevő? Tehát a kérdésem, hogy a fent megnevezett hiányokat kell-e hiánypótoltatnom és hogyan?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. főszabálya a 69. § (11) bekezdés értelmében, hogy külföldi ajánlatkérő által meghatározott elektronikus adatbázisban, mely az e-Certis értelmében igazolásra alkalmas, az ajánlatkérőnek magának kell megkeresnie a vonatkozó információt. Amennyiben nem magyar nyelvű...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2020. január 8.
1
…
5
6
7
…
15