Összefoglaló tájékoztatóval induló eljárás mellőzhetősége

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem szeretnék összefoglaló tájékoztatóval induló eljárást indítani – mert nem tudok kiválasztani három vagy öt gazdasági szereplőt, és nem is szeretnék –, mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 113. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik:Az (1)–(4) bekezdés nem alkalmazható, ha– az építési beruházás becsült értéke a hétszázmillió forintot eléri vagy meghaladja;– a 3. melléklet szerinti szolgáltatás becsült értéke az uniós...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. március 6.

Egyházi személy közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egyházi személy szeretne építési beruházást kezdeményezni 100% támogatási intenzitással. Az új szabályok alapján teljes az egyházi jogi személyek mentessége, vagy csak részleges?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 5. §-ának (3) bekezdése bővült az egyházi személy kivételi lehetőséggel, melynek következtében az 5. § (2) bekezdésében felsorolt építési beruházások egyházi személy részére a kérdésben foglalt 100%-os intenzitás esetében is közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. február 13.

Támogatott projektek közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Változik a törvény hatálya a támogatott projektekkel kapcsolatban. Amennyiben építési beruházásra kaptam 50 millió forintot, ami nem éri el a 75%-os intenzitás mértékét, kell-e közbeszereznem? Mi a teendő abban az esetben, ha 350 millió forintot kapok?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben meghatározott, támogatott projektekre vonatkozó, a törvény 5. §-ának (2)–(3) bekezdései közül a (3) bekezdés tartalma változott nagymértékben. A két szabály összhangját érdemes figyelni és összeolvasni, így könnyebb a két megközelítés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2019. január 9.

Hirdetmények a közbeszerzésben I.

Kérdés: A Közbeszerzési Értesítő és az EKR hirdetményei között milyen átfedés van? Mi jelenik meg továbbra is a Közbeszerzési Értesítőben, és mi az, ami az EKR-ben?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítőben a hirdetménnyel megjelenő eljárások eljárást megindító hirdetményei lelhetők fel. Az Értesítő egyrészt közzéteszi az uniós értékhatárt elérő értékű, egyébként az Európai Unió Hivatalos Lapjában is megjelenő hirdetményeket, valamint a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Hirdetmények a közbeszerzésben II.

Kérdés: Mi a különbség a Közbeszerzési Értesítőben és az EKR-rendszerben megjelenő hirdetmények között? A Közbeszerzési Értesítőben továbbra is megjelenik minden hirdetmény?
Részlet a válaszából: […] A Közbeszerzési Értesítőben továbbra is megjelennek az uniós értékhatárt elérő értékű és a nemzeti értékhatárt elérő értékű, de az uniós értékhatár alatti hirdetmények is. A Közbeszerzési Értesítőben nem lelhetők fel ugyanakkor az összefoglaló tájékoztatóval...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. november 7.

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] Jelenleg a Kbt. nem tartalmaz a kizárólagos jogra vonatkozó értelmezést. A kivétel, tekintettel arra, hogy nemzeti értékhatárt elérő értékű, de uniós értékhatárt el nem érő értékű beszerzésekre vonatkozik, összhangban van a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárások 98...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek közbeszerzési kötelezettsége

Kérdés: Egyházközségünk 100 százalékos, magyar forrásból származó támogatást kapott új templom építésére. A becsült érték a nemzeti értékhatárt meghaladja, de az uniós határt nem éri el. A Kbt. 5. § (2) bekezdés a) vagy b) pontja alapján szükséges közbeszerzési eljárással kiválasztani a kivitelezőt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. az egyébként a Kbt. hatálya alá nem tartozó szervezetek esetében a támogatás intenzitásához, a támogató személyéhez, továbbá az építési beruházás rendeltetéséhez, esetleges mélyépítési jellegéhez köti a közbeszerzési kötelezettség fennállását az alábbiak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Támogatott beszerzés közbeszerzés-kötelezettsége

Kérdés: Egy nem közbeszerzés-köteles cég vagyunk, többségi részben EU-s támogatást kapunk termékbeszerzésre. Három termék van, egy 9 M Ft, egy 26 M Ft és egy 250 M Ft értékű. Csak egy eljárás során tudjuk ezt megvalósítani? Milyen opciókkal, részajánlattétel lehetséges-e a beszerzés kapcsán stb.? Esetleg opció, hogy szétbontjuk három eljárásra, vagy a 9 és a 26 milliós tétel "kikerül" a közbeszerzés alól, és a nagy értékű beszerzést írjuk csak ki? (A termékek mind gépek, melyeket egymástól függetlenül veszünk meg, de egy üzemben, egy gyártósort támogatnak, vagy egészítenek ki.)
Részlet a válaszából: […] A válasz megadása előtt javasolt a Kbt. 5. §-a szerint átgondolni, hogy milyen mértékű a támogatási intenzitás, és milyen forrásból valósul meg a projekt, azaz a Kbt. hatálya alá tartozik-e, avagy sem. A kérdésből kiderül, hogy a támogatási intenzitás több mint 50...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Keretösszeg növelése keretmegállapodásban

Kérdés: Növelhető-e a keretmegállapodás keretösszege? Van-e ennek korlátja, illetve a Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése nem akadályozza ezt?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben jelzett előírás az eredetileg megkötött keretmegállapodás kereteire hívja fel a figyelmet, de nem érinti a szerződésmódosítás általános szabályait, amelyre a 141. § általános értelemben utal.A Kbt. 104. §-ának (8) bekezdése szerint a keretmegállapodás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.

Fogvatartottak kötelező foglalkoztatása keretében nyújtott szolgáltatások, előállított áruk, építési beruházások beszerzése

Kérdés: Sajnálatos módon azon kormányrendelet hatálya alá tartozunk, mely szerint a büntetés-végrehajtási intézetekhez kell fordulnunk beszerzési igényeinkkel. A problémát az okozza, hogy több olyan igényünk is van, ami közösségi értékhatár alatti, de valójában egybe kellene számítani azokat a Kbt. 19. §-a szerint. A vonatkozó kormányrendelet azonban csak a beszerzési igényre utal, emiatt nem tudjuk, mi az irányadó, hiszen a kormányrendelet eltérhet a Kbt.-től. Mi a véleményük, mi minősül ebben az esetben az igény mértékének?
Részlet a válaszából: […] A kérdés releváns, hiszen a vonatkozó, a büntetés-végrehajtási szervezet részéről a központi államigazgatási szervek és a rendvédelmi szervek irányában fennálló egyes ellátási kötelezettségekről, a termékek és szolgáltatások átadás-átvételének és azok...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. augusztus 16.
1
5
6
7
13