Környezetvédelmi követelmények

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet módosítása szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/B. § (2) bekezdése szerint az ajánlatkérő kizárólag olyan terméket szerezhet be, amely az adott termékkategória tekintetében jellemző két legmagasabb energiahatékonysági osztály valamelyikébe tartozik. Az ajánlatkérő a fenti előírás alapján csak a ténylegesen a két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékeket szerezhet be, vagy a „jellemző” kitétel a jogszabályban arra utal, hogy az adott termékkategóriában a piacon jellemzően elérhető két legmagasabb energiahatékonysági osztályba tartozó termékek beszerzése is jogszerű? A jellemző kategória az „EPREL” felületen elérhető adatok alapján megjelenő darabszám viszonyában is értelmezhető, ezáltal adott esetben az alacsonyabb kategóriába eső, de nagyobb darabszámot tartalmazó energiahatékonysági osztály is relevanciával bír?
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogszabály alkalmazását illetően még nincs releváns joggyakorlat.A 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet1.) vonatkozó rendelkezései a 110/2026. (VII. 17.) Korm. rendelet (továbbiakban: Rendelet2.) alapján 2026. július 25-én léptek hatályba. A Rendelet1. 14/B....[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Energiahatékonysági követelmények alkalmazása

Kérdés: A közbeszerzésekben alkalmazandó környezetvédelmi követelményekről szóló 235/2024. (VII. 8.) Korm. rendelet szerint az uniós értékhatárt elérő eljárások előkészítésekor az energiahatékonysági szabályok vizsgálata kötelező. A Korm. rendelet 14/A. § (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő köteles alkalmazni az energiahatékonyság elvét, amelynek keretében az eljárás előkészítése során megvizsgálja és dokumentálja az energiahatékonysági szempontból lehetséges megoldásokat és alternatívákat, különösen azok energiahatékonyságát és a velük elérhető energiamegtakarítási potenciált, beleértve az energiafogyasztásra vagy az energiahatékonyságra vonatkozó szempontok alkalmazhatóságát.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Korm. rendelet 14/A. § (2) bekezdése alapján, ha az eljárás magában foglalja a 14/B. § (2)–(7) bekezdése szerinti beszerzési tárgyak valamelyikét, az ajánlatkérő az (1) bekezdés szerinti kötelezettségét – a beszerzés ott szabályozott elemei tekintetében – a 14/B...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. október 14.

Keretmegállapodás második részében becsült érték meghatározása

Kérdés: Költségvetési szervként két évre szóló keretmegállapodást kötöttünk tavaly év végén, a Kbt. 105. § (2) bekezdés b) pontja alapján. A keretmegállapodásban a keretmegállapodás keretösszegét is meghatároztuk. Az egyes közbeszerzések során szükség van arra, hogy a konkrét beszerzés becsült értékét megadjuk?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték mint jogintézmény jól mutatja azt, hogy egyes közbeszerzési fogalmak az eredeti szabályozási célon túlmutató, a Kbt.-ben tételesen nem szabályozott módon, más esetekben is szerepet töltenek be, és bár tételes jogi rendelkezés nem mutatható fel, de mégis...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. szeptember 9.

Tervezési szolgáltatások egybeszámítása

Kérdés: Az önkormányzat támogatást kért és kapott az Építési és Közlekedési Minisztériumtól 46.990.000 Ft összegben egy műemlék épület felújításához szükséges tervezési feladatokra. A támogató okirat szerint a támogatás tárgya: Restaurátori kutatások, Építészeti tudományos dokumentáció és értékleltár, Fejlesztési koncepció, Épületdiagnosztika, Építészeti tervezés, Tartószerkezeti tervezés, Szakági tervek, Restaurátori tervek. Jól gondoljuk-e, hogy valamennyi fent megjelölt feladat egybeszámítandó, vagyis a tárgyi épülethez kapcsolódó tervezés (támogatási okirat szerinti) becsült értéke 46.990.000 Ft? A fent leírtakra tekintettel a Kbt. 111. § r) pontja szerinti feltételek teljesülnek-e, azaz alkalmazható a kivételi szabály? Az egybeszámítási szabályokat milyen tekintetben kell alkalmaznunk a tárgyi beruházás (tervezés) kapcsán? Más épületek vagy szélesebb körben építmények (épület és műtárgy) tervezési feladatait is egybe kell-e számolnunk a jelenlegivel, és ha igen, akkor milyen időintervallumban [csak a folyamatban lévőket, vagy az előző év(ek)re vonatkozókat], tekintettel arra, hogy a beszerzés forrása hazai állami költségvetési?
Részlet az állásfoglalásából: […] A becsült érték kiszámítása és a részekre bontás tilalma az egyik legösszetettebb közbeszerzési jogkérdés, amely minden egyes beszerzési igény vonatkozásában egyedi mérlegelést igényel, és az egzakt válasz csak valamennyi érintett beszerzési igény céljának, a beszerzési...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. július 15.
Kapcsolódó címkék:    

Szolgáltatás és tartozékok egysége

Kérdés: Helytálló-e az ajánlatkérő azon megállapítása, hogy a hangszerek és hangszertartozékok beszerzése nem bontható részekre, mert a hangszer rendeltetésszerű használata hangszertartozékok nélkül jellemzően nem biztosítható (pl. tok, vonó, fúvóka, nád, állvány, lábtartó)? A hangszertartozékok kifejezetten a hangszer használatához kapcsolódnak, önálló felhasználási céljuk jellemzően nincs. Részekre bontható-e az alábbi esetekben a beszerzés:
– nem azonos a beszerzés időbelisége: a hangszer és a hozzá tartozó hangszertartozék beszerzése nem egy időben merül fel,
– nem azonos a közvetlen cél: hangszertartozékok beszerzésére egy már meglévő hangszerállomány üzemeltetési/karbantartási szükségleteként merül fel,
– nem alkotnak egy konkrét beszerzésen belül funkcionális egységet pl. általános készletjellegű hangszertartozék-beszerzés több különféle hangszerhez, nem konkrét hangszerhez kötötten. Előbb vizsgálandó a részekre bontás kérdése, és azt követően a kivételi kör kérdése?
Részlet az állásfoglalásából: […] A részekre bontás tilalma és a kivételi kör alkalmazása két külön döntés, melyet az ajánlatkérőnek szükséges vizsgálnia. Bármilyen sorrendet is választ, figyelemmel kell arra lennie, hogy a kivétel definiálása során nem a részekre bontás tilalma megsértésével tudta...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Egybeszámítás és kivételi kör

Kérdés: Az ajánlatkérő értelmezése szerint a hangszerek karbantartása és javítása főszabály szerint szolgáltatásmegrendelésnek minősül, tekintettel arra, hogy a beszerzés elsődleges tárgya a hangszer rendeltetésszerű használatának helyreállítása, fenntartása, amely jellemzően szakmai munkavégzéssel, javítási tevékenységgel valósul meg. Ugyanakkor a gyakorlatban előfordul, hogy egyes karbantartási vagy javítási feladatok elvégzése során a beépítendő hangszeralkatrészek (pl. mechanikai elemek, billentyűk, húrok, párnák, egyéb speciális alkatrészek) becsült értéke meghaladja a kapcsolódó munkadíj értékét. Helytálló-e az az ajánlatkérői értelmezés, hogy a részekre bontás vizsgálatát oly módon végzi el, hogy
– minősíti az adott beszerzést oly módon, hogy a szolgáltatás vagy az árubeszerzés értéke-e a meghatározó,
– a szolgáltatás és az árubeszerzés becsült értékét részekre bontja, nem számítja egybe,
– alkalmazhatja-e az ajánlatkérő uniós értékhatár alatt a Kbt. 111. § n) pontja szerinti kivételi kört az ilyen módon árubeszerzésnek minősülő hangszer-karbantartási, illetve hangszerjavítási beszerzések esetében?
Részlet az állásfoglalásából: […] Amennyiben az ajánlatkérő kiszervezi a hangszerek felújítását és karbantartását, úgy szolgáltatást vesz igénybe, melyet beáraz a szolgáltató. Ha azonban a szolgáltatási díj mellett az alkatrészek beépítését nem általánydíjjal vállalja a szolgáltató, hanem ráterheli a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2026. február 11.

Igazgatási szolgáltatási díj maximuma

Kérdés: Megtörténhet-e, hogy a jogorvoslati díj 17,5 millió forint feletti összeg lesz annak ellenére, hogy ennek mértékét a Kbt. rögzíti?
Részlet az állásfoglalásából: […] Valóban, a Kbt. 150. § (4) bekezdése értelmében az alábbi értékhatárok értelmezendők úgy, mint maximumérték az igazgatási szolgáltatási díj vonatkozásában.„150. § (4) Az igazgatási szolgáltatási díj mértékea) az uniós értékhatárokat elérő vagy meghaladó...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. november 12.

Támogatás esetében alanyi hatály meghatározása

Kérdés: Közbeszerzés-köteles-e egy, a Kbt. alanyi hatálya alá nem tartozó szervezet azon – uniós értékhatár feletti becsült értékű – rendezvényszervezési szolgáltatás megrendelésére vonatkozó beszerzési igénye, amennyiben a szervezet esetében a Kbt. 5. § (1) bek. e) pont második feltétele [azaz a következő fordulat: „irányítása az a)–f) pontban meghatározott egy vagy több szervezet, az Országgyűlés vagy a Kormány közvetlen vagy közvetett felügyelete alatt áll, vagy többségi részben egy vagy több ilyen szervezet (testület) finanszírozza, vagy egy vagy több ilyen szervezet (testület) választja meg a vezető tisztségviselők, a döntéshozó szerv vagy a felügyelőbizottság tagjainak a többségét”] nem áll fenn, viszont a konkrét beszerzés (rendezvényszervezés) a becsült értékének több mint a felét kitevő mértékben klasszikus ajánlatkérőktől származó szponzoráció keretében valósulna meg? A szervezet kereskedelmi tevékenységgel foglalkozik, melynek éves költségvetése nem származik hasonló támogatásból. A támogató szervezetekkel kötött szerződés nem tér ki a közbeszerzési kötelezettségre.
Részlet az állásfoglalásából: […] A jogkérdés ebben az esetben az, hogy az egyébként nem közjogi szervezet, amennyiben egy adott beszerzési tárgy vonatkozásában többségi részben támogatásból valósul meg, mely támogatás (esetünkben szponzoráció) olyan ajánlatkérőktől származik, melyek klasszikus...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. október 8.

„De minimis” szerződésmódosítás

Kérdés: Egyik útfelújításra irányuló szerződésünkben szerződésmódosításra lenne szükség. Előre nem látható okból technológiaváltás miatt az árazott költségvetés egyes tételei helyett más költségvetési tételeket kellene szerepeltetni. Az elmaradó tételek a szerződéses érték kb. 3%-át képezik, a többlettételek a szerződéses érték kb. 8%-át. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítást lehet alkalmazni erre az esetre?
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 141. § (2) bekezdésében foglalt szerződésmódosítás jogszerű alkalmazásának előfeltétele, hogy a módosítás a szerződéses ellenértéket érintse. A Kbt. 141. § (2) bekezdése szerinti szerződésmódosítási esetkört az irányelv alapvetően a szerződéses...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. szeptember 10.

Uniós eljárásrend alkalmazása

Kérdés: Egy nemzeti értékhatárt elérő, de uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzési eljárás megindítható-e uniós eljárásrendben, vagy ebben az esetben kizárólag nemzeti eljárásrend választható?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő eldöntheti, hogy alacsonyabb értékű eljárását nem nemzeti rezsimben csak Magyarországon hirdeti meg, hanem uniós eljárásrendben, és ennek megfelelően a szigorúbb szabályokat követi.A Kbt. 21. § (1) bekezdés egyértelművé teszi, hogy az ajánlatkérőnek...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. május 7.
1
2
3
…
15