Kivételi kör nemzeti eljárásrendben

Kérdés: Önkormányzatként „falunapot” tartanánk, ahová zenés fellépőket hívnánk, illetve tűzijátékot is tervezünk, zenei kísérettel. Jól gondoljuk, hogy ezek a szerződések 720.000 euró összegig nem közbeszerzés-kötelesek?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő a Kbt. 4. § (1) bekezdése alapján az értékhatárokat elérő értékű közbeszerzési szerződés megkötése érdekében közbeszerzési eljárást köteles lefolytatni.A tűzijáték-tevékenység megrendelése a 92360000-2 Pirotechnikai szolgáltatások CPV-kódba...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. április 9.

Egylépcsős bírálat előírása

Kérdés: Uniós nyílt eljárásban van-e arra lehetőségünk, hogy a kizáró okos igazolásokat és a referencialevelet már az ajánlatba kérjük becsatolni? Ez jelentősen lerövidítené a bírálat időtartamát.
Részlet az állásfoglalásából: […] A kétlépcsős bírálat a nyilatkozati elv érvényesülésének biztosítása miatt került bele a közbeszerzési jogszabályokba. Az adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a 2014-es uniós közbeszerzési irányelvek egyik fontos újítása volt az az elgondolás, hogy először...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2025. február 5.

Eredménytelenség többrészes eljárásban

Kérdés: Abban az esetben, ha egy többrészes eljárásban nem valamennyi rész tekintetében állapítható meg a fedezethiány, a közbenső döntésben azon részekben, ahol fedezethiány van, megállapítható-e az eredménytelenség, vagy csak a végső bírálat során?
Részlet az állásfoglalásából: […] A kérdés vonatkozásában különbséget kell tenni az uniós és a nemzeti eljárásrend között. Az uniós eljárásrendben van lehetőség az egyes részeket külön kezelni az eredmény vonatkozásában, míg nemzeti rezsimben egységesen kell az eredményről szóló tájékoztatót...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 6.

Egybeszámítás

Kérdés: Adásvételi szerződést kötöttünk év elején 200 tonna speciális anyagra nettó 7800 ezer Ft értékben, amelynek szállítása meg is történt határidőre. Számításaink szerint az anyag októberben elfogy, így újabb beszerzésre van szükség még ebben az évben. Terveink szerint újabb 200 tonnát szereznénk be. Közbeszerzési szakértőnk szerint miután közbeszerzési ajánlatkérőnek minősülünk, és a két beszerzési tétel értékét egybeszámítottan kell figyelembe venni (együttesen nettó 15 600 ezer Ft-ot tesznek ki), közbeszerzési eljárást kell lefolytatnunk. Ez valóban így van? Akkor is, ha a korábbi szerződés már teljesült?
Részlet az állásfoglalásából: […] Jelen esetben több szabályt kell figyelembe venni ahhoz, hogy meg tudjuk határozni, mi minősül egy beszerzésnek, és a beszerzés becsült értékének kiszámítása hogyan történik. Mindez szükséges ahhoz, hogy a beszerző/közbeszerzési ajánlatkérő el tudja dönteni, hogy a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. november 6.

Egymásra épülő szerződésmódosítási jogalapok

Kérdés: Egy építési beruházási szerződést módosítottunk a Kbt. 141. § (2) bekezdésre és a 141. § (4) bekezdés c) pont szerinti jogalapra hivatkozással, és szükséges a szerződés újabb, azaz második számú módosítása. Helyesen járunk-e el akkor, ha a szerződést a Kbt. 141. § (2)–(3) bekezdés szerinti jogalapra alapítottan módosítjuk ismét azzal, hogy az első és második szerződésmódosítás szerinti, azonos jogalapra, azaz „de minimis” jogalapra alapított értékváltozás összesen nem haladja meg az alapszerződés értékének 15%-át?
Részlet az állásfoglalásából: […] Induljunk ki abból, hogy amennyiben a módosítás megfelel a Kbt. 141. § (2) bekezdés feltételeinek, úgy a (4) és (6) bekezdés feltételeinek vizsgálata nem szükséges.A módosítás mértéke összességében nem érheti el az uniós értékhatárt, a teljes érték 15%-át, és nem...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. szeptember 11.

EVK kezdeményezésének ideje

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás eredményeként, uniós értékhatárt meghaladó szerződéses értékkel tervezői szerződés jött létre. A tervezési feladattal összefüggésben a teljesítés során felmerült tervezői művezetésre vonatkozó igény a kivitelezés időszakára. A tervezői művezetés becsült értéke nem éri el az uniós értékhatárt. Kérdésként merült fel, hogy a tervezési művezetést a tervezői szerződés értékével egybe kell-e számítani, továbbá, hogy a tervezői művezetést ellátandó feladatra alkalmazhatóak-e a Kbt. 111. § r) és s) pontjai új szerződéskötés esetén.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Kbt. 111. §-a a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő becsült értékű közbeszerzések esetében alkalmazható kivételi köröket tartalmazza.A Kbt. 111. §-a alapján nemzeti eljárásrendben kivételi kört jelent:„r) az épített környezet...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. július 10.

Versenyújranyitás előírása

Kérdés: Egy ajánlatkérő keretmegállapodás megkötésére írt ki közbeszerzési eljárást. A kiírás szerint a későbbi beszerzések becsült értékétől függően tervez versenyújranyitást indítani. Ebben az esetben milyen értéket kell figyelembe venni?
Részlet az állásfoglalásából: […] A keretmegállapodást mint sajátos beszerzési módszert illetően a Kbt. speciális szabályokat tartalmaz más szerződéses megoldásokkal szemben.A Kbt. 105. §-a alapján az ajánlatkérő dönthet arról, hogy egy ajánlattevővel vagy több ajánlattevővel köti meg a...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. június 12.

Önkormányzat státusza a közbeszerzésben

Kérdés: A helyi önkormányzat a gyermekétkeztetés tekintetében nem minősül közszolgáltatónak? Mert közszolgáltatóként a 2024. évi költségvetési törvény 74. § (2) bekezdése vonatkozna rá, és akkor 50 millió az árubeszerzés értékhatára, nem 15 millió.
Részlet az állásfoglalásából: […] A Magyarország központi költségvetéséről szóló törvény 74. §-a szerint a Kbt. 15. § (1) bekezdés b) pontja szerinti nemzeti közbeszerzési értékhatár – kivéve a közszolgáltatói szerződésekre vonatkozó értékhatárt – 2024. január 1-jétől 2024. december...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. május 8.
Kapcsolódó címkék:    

Kizárólagossági nyilatkozat

Kérdés: Kérhet-e egy intézmény kizárólagossági igazolást a szállítótól? Számtalan esetben találkozunk akár az EKR-en belül is olyan hirdetmény közzététele nélküli eljárással, ahol be van csatolva az összes cég kizárólagossági nyilatkozata. Önök szerint ez jogilag mennyire helytálló? Valóban alkalmazhatjuk a kizárólagos forgalmazói nyilatkozatot?
Részlet az állásfoglalásából: […] Az ajánlatkérő nem szűkítheti a versenyt, nincs lehetőség az ajánlattevőktől olyan igazolást kérni, melynek értelmében csak az adott ajánlattevő szállíthat egy adott gyártótól származó terméket Magyarországon. A kérdés elsősorban akkor vetődhet fel, amikor az...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 10.

Keretszerződés módosítása

Kérdés: Három évre szóló árubeszerzési keretszerződést kötöttünk, amelyben a keretösszeget 65 millió Ft-ban határoztuk meg. A keretösszeg tartalmaz 15% opciós keretet a 65 millió Ft-on belül, amelyre nem vállaltunk lehívási kötelezettséget. Az elmúlt 2 év inflációs hatásai miatt, a keretszerződésben alkalmazott árkövetési metódus miatt az egységárak oly mértékben megemelkedtek, hogy a keretösszegből már csak 3 millió Ft áll rendelkezésre. Jelenleg egy 8 millió Ft-os beszerzési igényünk van, ezt hogyan valósíthatjuk meg? Szerződésmódosításra esetleg van lehetőség?
Részlet az állásfoglalásából: […] A szerződés konkrét rendelkezéseinek ismerete nélkül rendkívül nehéz konkrét választ adni. Gondolunk itt különösen azokra a rendelkezésekre, amelyek az árkövetési metódusra vonatkoznak, abból a szempontból, hogy az egységárak növekedése miatti kerethasználat az opciós...[…]
Tovább az állásfoglaláshoz Állásfoglalásadás: 2024. április 10.
1
2
3
…
15