323 talált cikk a vállalkozás kifejezésre

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?

Kérdés: Társaságunk közös ajánlattevőként szerződő félként részt vett nagy értékű építőipari kivitelezési feladatok elvégzésében. Az egyik ilyen projekt keretében három kivitelezést végző vállalkozó közötti együttműködési megállapodás értelmében a projekt során az együttműködési szerződésben rögzítettek szerint felek együttműködtek és az építési vállalkozási munkát közös tevékenység keretében teljesítették. Társvállalkozóként működtek együtt akként, hogy a kivitelezési feladat lebonyolítása és összehangolása a felek által létrehozott mérnöki iroda feladata volt. Az eredmény felosztása az alábbi módon történt: vállalkozó 1:40%, vállalkozó 2:50%, vállalkozó 3:10%. Társaságunknak az eredményből az együttműködési megállapodás szerint 10% járt, ami nem egyenlő a szerződés összegének 10%-ával. A teljesítést érintő években társaságunknál az árbevételi oldalon csak az eredmény jelent meg összegszerűen. A valóságban társaságunk a projekt kivitelezésére létrehozott mérnöki irodában a projekt szervezésében és irányításában működött közre, viszont alvállalkozói és szállítói szerződéseket a saját nevében nem kötött, és a megrendelő felé sem bocsátott ki számlát. Bevétele a társvállalkozók felé számlázott mérnöki feladatok elvégzéséből és az eredményből származott. Közbeszerzési eljárásban hogyan használható fel az a referencia, mely szerint a szerződéses összeg (a tárgyi vállalás szerződéses összegének 10%-a) meghaladja az éves árbevételt, azaz a 10%-os szerződéses összegre jutó eredmény összegét?

Kérdés: A Kbt. 2014. szeptember 30-ai módosítása a 9. § kivételi körét is megváltoztatta, többek között az (5) bekezdés i) pontjával. Kérdésem az, hogy a gazdasági társaságok folyószámlahitelei és beruházási hitelei a Kbt. módosítását követően a kivételek körébe tartoznak-e? A kivételi kör ugyanis kölcsönökre vonatkozik. A kölcsön és a hitel fogalmát gyakran szinonimaként használják, viszont a két fogalom nem ugyanaz. Ehhez képest a Kbt. 9. § (5) bekezdésének i) pontja milyen esetekben alkalmazható, tartalmazza-e a hitelfelvétel, hitelszerződés körét is? Ugyanaz, vagy mennyiben érint más kört, mint a Kbt. 120. §-ának k) pontjában meghatározott kivételi kör?

Kérdés: Hogyan tudom eldönteni, honnan származik az áru? (A kérdés a nemzeti elbánás miatt érdekes, ez dönti el, hogy milyen terméket fogunk kínálni az ajánlattétel során.)

Kérdés: Ha a megrendelő ugyanazt az építési tevékenységet (épületenergetikai korszerűsítés: fűtésszerelés, hőszigetelés, nyílászárócsere) szeretné megrendelni, ugyanazon forrásból, akkor az eltérő helyrajzi számon (esetleg másik településen) lévő építmények esetében egybe kell-e számítani a beruházásokat?

Kérdés: Nettó 38 M Ft értékű, uniós támogatásból megvalósuló építési beruházással kapcsolatban szeretnék feltételes eljárást lebonyolítani. Az eljárást a 122/A. § alapján, három kkv meghívásával, hirdetmény és tárgyalás nélkül szeretném megvalósítani, melynek oka a 122/A. § által kínált 15 napos ajánlattételi határidő. Ekkor ugyanúgy kell összeállítanom a dokumentációt és a felhívást, mintha hirdetmény közzététele nélkül induló tárgyalásos eljárást folytatnék, csupán a 122/A. § alapján kimarad a tárgyalás, minden más a fenti eljárás szerint történik?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazva megköthető-e a szerződés a nyertes ajánlattevővel, ha a nyertes ár 150 M Ft felett van?

Kérdés: Van-e lehetőség a szerződést pontosítani az eljárás során, ha az a Kbt. 122/A. § alapján indult?

Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?

Kérdés: Az alapanyag-szállító a Kbt. szerint nem alvállalkozó. Milyen minőségben szerepeljen a tenderben?