67 talált cikk a versenytárs kifejezésre

Kérdés: A postai úton beérkezett ajánlatra az ajánlattevő nem írta fel a felhívás szerinti szöveget, miszerint az ajánlat az iktatóban nem bontható fel, hanem azt a címzett részére kell továbbítani felbontás nélkül. Emiatt az ajánlatot a beérkezést követően a postázóban felbontották, majd azt így, nyitott állapotban kaptuk meg. Mit tehetünk ebben az esetben? Mi lesz az ajánlat sorsa?

Kérdés: Pályázat benyújtását megelőzően önkormányzatunknál feltételes közbeszerzési eljárást folytattunk le, a Kbt. 122/A. § alkalmazása mellett építési beruházást végző kivitelező kiválasztására. Az eljárás eredményes volt, a nyertes ajánlattevővel megkötöttük a feltételes vállalkozási szerződést, melynek hatálybalépési feltétele a benyújtandó pályázat pozitív elbírálása volt. A pályázat bírálati szakaszában a pályázati felhíváson olyan mértékű módosítást eszközöltek a kiírók, mely jelentős mértékben lecsökkentette az önkormányzat szerződés teljesítésére szánt fedezetét (tervek szerint kizárólag a pályázatból finanszírozta volna az önkormányzat a megrendelt munkákat, mely pályázat időközben pozitív elbírálásban részesült). Tekintettel arra, hogy a pályázat megvalósítására biztosított idő szűkös, amennyiben lehetséges, nem szeretnénk új közbeszerzési eljárást lebonyolítani. Lehetséges-e a kivitelezési szerződésben az ajánlati ár módosítása, csökkentése a fenti tényezők miatt, amennyiben e feltételek a szerződést kötő másik fél, kivitelező számára is megfelelőek?

Kérdés: Az ajánlatkérő által megállapított becsült érték nem éri el a nemzeti közbeszerzési értékhatárt, emiatt közbeszerzésen kívül kér több árajánlatot – a szerződéses feltételek ismertetésével együtt. Hogyan kell eljárnom, ha a beérkezett ajánlatok közül legalább az egyik értéke meghaladja a közbeszerzési értékhatárt? Véleményem szerint vagy be kell bizonyítania az ajánlatkérőnek az értékhatárt meghaladó ajánlatot adókról, hogy az ajánlatuk az általában kért vagy kínált áraknál irreálisan magasabb árakat tartalmaz (amit az ajánlatkérőnek nem kell figyelembe vennie a becsült érték meghatározásakor), vagy közbeszerzési eljárást kell lebonyolítania akkor is, ha van az értékhatárt el nem érő ajánlata is. Jól gondolom?

Kérdés: A Kbt. 80. §-ának figyelembevételével lehetséges-e megtagadni az ajánlattevő iratbetekintési kérelmét a versenytárs ajánlattevők Kbt. 69-70. §-a szerinti indoklásába, amennyiben ezeket egyébként az ajánlattevők nem nyilvánították üzleti titokká?

Kérdés: Pótolható-e a részletes költségvetés?

Kérdés: Előzetes vitarendezés esetén a közbeszerzés tárgyának az ajánlattevő által meghatározott feltűnően aránytalan – de a piacon elérhető leg­alacsonyabb áron aluli – ellenértéke elleni kifogás esetén milyen objektív bizonyítékok alapozhatják meg a kérelmet előterjesztő fél állításait? Tehát milyen objektív bizonyítékok fogadhatók el?

Kérdés: Kérjük szíves felvilágosításukat az alvállalkozó fogalmának a hírközlés területén történő alkalmazásával kapcsolatosan. A hírközlés tipikusan olyan terület, ahol az egyes piaci szereplők szolgáltatásaikat – azok nagy földrajzi kiterjedésére, illetve a hírközlési építmények korlátozott elhelyezési lehetőségeire/rendelkezésre állására tekintettel – a legtöbb esetben kizárólag más szolgáltatókkal összekapcsolódva, más szolgáltatóktól bérelt vonalakon és eszközökön, az azokhoz szét nem választhatóan kapcsolódó karbantartási, hibajavítási szolgáltatásokat igénybe véve valósítják meg. Az elektronikus hírközlésről szóló 2003. évi C. törvény (Eht.) 86. §-ának (1) bekezdése alapján az elektronikus hírközlési szolgáltatók a nyilvános elektronikus hírközlő hálózatok üzemeltetésével, a hálózatok összekapcsolásával, illetve az azokhoz való hozzáféréssel kapcsolatban egymással együttműködésre kötelezettek. Az Eht.-ban előírt általános együttműködési kötelezettségen túl a nagykereskedelmi piacokon jelentős piaci erővel rendelkező szolgáltatók ("JPE"-k) az Eht. 106. §-a alapján kötelesek a hírközlési hatóság határozatában előírtak szerint meghatározott hálózati elemekhez, szolgáltatásokhoz való hozzáférést és a kapcsolódó közös eszközhasználatot biztosítani a társszolgáltatók számára. Az ilyen jelentős piaci erejű szolgáltatók a hírközlési hatóság által meghatározott piaco(ko)n piaci erejüknél fogva hatásában olyan helyzetben folytatják tevékenységüket, mint egy kvázi kizárólagos jog alapján szolgáltató. A szolgáltatók ezen infrastruktúra mindenkori rendelkezésre állásának biztosítására egymás között, illetve nemzetközi viszonylatban különféle hálózati, bérleti és bérelt vonali keretszerződések sokaságát kötik meg egymással annak érdekében, hogy egy-egy konkrét előfizető kiszolgálására a saját infrastruktúrájukat, szolgáltatásportfóliójukat a hiányzó elemekkel kiegészíthessék. Ugyanez történik a közbeszerzési szerződések teljesítéséhez szükséges hálózat/eszközök/szolgáltatások együttesének kialakítása során is. A korábbi, 2009. április 1-je előtti szabályozás alapján, a fentiekben ismertetett "háttérszerződések" szolgáltatói nem minősültek alvállalkozónak, mivel velük nem az adott konkrét közbeszerzési pályázat kapcsán került sor szerződéskötésre, -módosításra.

Kérdés: Lehet-e üzleti titok az aláírási címpéldány?

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásra hívtak minket. Ha mi nem teszünk önállóan ajánlatot, részt vehetünk a tárgyaláson?

Kérdés: Meddig van lehetőségem az ajánlat módosítására?