50 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] alvállalkozót az ajánlattevő igénybe kívánja venni, az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, valamint az ellenszolgáltatás alvállalkozói szerződésben meghatározott értékét az alvállalkozó nyertes ajánlattevő általi bejelentését követő harminc napon belül, másrészt az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát az ajánlattevői teljesítésen belül, az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét a Kbt. 43. § (1) bekezdés c) pontja szerinti adatok rögzítésével egy időben.Az Eufetv. 88. §-a alapján a Kbt. 138. § (3) bekezdésében foglalt alvállalkozók bejelentésére vonatkozó szabályok is módosultak. Az alvállalkozók bejelenté­sével egyidejűleg az alvállalkozó megnevezésén, adószámán, elérhetőségén, a képviseletre jogosult személyén túl az ajánlatkérő részére az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés várható százalékos arányát, valamint az alvállalkozói szerződés szerinti ellenszolgáltatás értékét is meg kell adni. Ezen túlmenően az alvállalkozói teljesítést követően a nyertes ajánlattevő köteles az ajánlatkérőnek az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tényleges százalékos arányát, valamint az ellenszolgáltatás teljesítésének időpontját és a kifizetett ellenszolgáltatás értékét is bejelenteni.Az Eufetv. 92. § c) pontja alapján a Kbt. 66. § (6) bekezdés b) pontja is módosult: amennyiben az ajánlatkérő előírja az ismert alvállalkozók megjelölését az ajánlatban vagy a részvételi jelentkezésben, akkor az alvállalkozó megjelölése mellett az ajánlattevői teljesítésen belül az alvállalkozói teljesítés tervezett százalékos arányát is meg kell adnia.Az Eufetv. 69. § (2) bekezdése[…]

Részlet a válaszából: […] kimentéssel kapcsolatos információk közlésére nem utal, de valójában a főszabály lehatárolja a közbeszerzési eljárási cselekményeket, és a szerződéskötés időszakában történő kimentés körülményeiben beállt lényeges változások részleteinek közlésével már nem képezik a közbeszerzési eljárás részét, hanem a szerződéskötés folyamatához kapcsolódnak. Ez pedig egyértelműen nem az EKR-ben bonyolódik le, bár elvi értelemben az egyéb kommunikáció keretében az ajánlattevő felhívhatja az ajánlatkérő figyelmét a nehézségekre, melyekkel szembesül a piaci árváltozások miatt, hogy időben tájékoztassa az esetleges szerződéskötésre képtelenségéről még az értékelés szakaszában, illetve azt követően. De ennek EKR-ben történő kommunikációjára nincs kötelezettsége az ajánlattevőnek.Hazánkban volt ehhez köthető jogeset (D. 473/2022.), ahol a Döntőbizottság a rendelkezésére álló bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy a kérelmezett esetében a Kbt. 131. § (9) bekezdésében meghatározott mentesülési körülmények nem álltak fenn.A kérelmezett ugyan "észrevételében előadta, hogy több okból maradt el a szerződés megkötése: 1. a minimálbér változása, 2. az építőipari alapanyagárak emelkedése, 3. az infláció, 4. a jegybanki alapkamat jelentős mértékű növekedése, 5. az üzemanyag ár­emelkedése, 6. a politikai kockázat miatt. A kérelmezett hivatkozott arra is, hogy a bekért alvállalkozói és anyagbeszállítói árajánlatok, valamint az erre épülő összegzés, költségtükör alapján a szerződést csak veszteségesen lehetett volna vállalni.A Döntőbizottság értékelte, hogy a kérelmezett az ajánlatkérővel a Kbt. 131. § (9) bekezdésében szabályozott mentesülési körülményeket az ajánlattételi kötöttségének időtartama alatt nem közölte, tehát csak az eljárás eredményének közzétételét követően jutott arra a következtetésre, hogy nem képes a szerződést megkötni az eredeti ár alkalmazásával, és a kérelmezett az ajánlati kötöttségének lejártát követően hivatkozott a többletforrás szükségességére.A Döntőbizottság a döntésében figyelembe vette, hogy az ajánlatkérő a felhívás VI.3) 11) pontjában kifejezetten előírta, hogy "mindennemű, az ajánlatkérő és az ajánlattevő közötti kommunikáció kizárólag az EKR rendszerben bonyolítható",[…]

Részlet a válaszából: […] esetében:a) az előző naptári év során kötött azonos tárgyú szerződés vagy szerződések szerinti tényleges ellenszolgáltatás, módosítva a következő naptári év alatt várható mennyiségi és értékbeli változással, vagyb) az első teljesítést követő, a következő tizenkét hónap alatti vagy a tizenkét hónapnál hosszabb időre kötött szerződés vagy szerződések időtartama alatti becsült ellenszolgáltatás."A Kbt. alanyi hatályára a Kbt. 5. § (1) bekezdése vonatkozik a kérdés vonatkozásában az alábbiak szerint: "E törvény alapján közbeszerzési eljárás lefolytatására kötelezettek: ...cb) a költségvetési szerv...cd) a helyi önkormányzat..."A fenti szabály alapján az önkormányzat Kbt. 5. § (1) bekezdés cd) pont alapján tartozik a Kbt. hatálya alá, míg a Nyilvántartott ajánlatkérők listája alapján (ahová egyébként minden önkormányzat is be kell, hogy jelentkezzen a fenti jogalappal), a NEAK saját magát a Kbt. 5. § (1) bekezdés c) pont cb) alpontja alapján tartja Kbt.-kötelesnek. A nyilvántartás az alábbi linken érhető el:https://ekr.gov.hu/portal/ajanlatkero/ajanlatkero-nyilvantartasA 2023-ban irányadó értékhatárokat a Közbeszerzési Hatóság Elnökének tájékoztatója a 2023. január 1-jétől irányadó közbeszerzési értékhatárokról rögzíti többek között az Európai Bizottság vonatkozó rendelete és az irányelvi szabályok alapján, mivel a Kbt. 15. § (2) bekezdése szerint az uniós értékhatárokat időszakonként az Európai Bizottság állapítja meg és teszi közzé az Európai Unió Hivatalos Lapjában.A Kbt. értékhatárai a klasszikus ajánlatkérők fenti körére vonatkozóan az alábbiak:"1.1. Klasszikus ajánlatkérőkre vonatkozó értékhatárok1.1.1. Árubeszerzés és szolgáltatásmegrendelés esetén:– a minisztériumok,[…]

Részlet a válaszából: […] Integritás Hatóság közigazgatási hatósági jogköre keretében jogosulta) a részben vagy egészében európai uniós forrásból megvalósuló vagy megvalósítani tervezett közbeszerzésekkel összefüggésben hatósági ellenőrzést folytatni,b) az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben tájékoztatási kötelezettséget előírni,c) a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról nyilvántartást vezetni.Az előbbiekhez kapcsolódva az egyes törvények bürokráciacsökkentéssel és jogharmonizációval összefüggő módosításáról szóló 2022. évi LXXV. tv. több helyen módosította a Kbt. rendelkezéseit is. Az Integritás Hatósággal kapcsolatos egyes rendelkezések (lásd a következő 1., 4-5-6. pontok) 2022. október 11-étől léptek hatályba, más rendelkezés (lásd a következő 2. pont) 2022. január 1-jétől, míg a nyilvántartásokkal kapcsolatos egyes hatáskör (lásd a következő 3. pont) az adott nyilvántartásban szereplő adatok teljes körű rendelkezésre állását igazoló kormányhatározat Magyar Közlönyben történő közzétételét követő napon lép hatályba.A módosított rendelkezések alapján az Integritás Hatóság jogosult1. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét megelőzően [Kbt. 55. § (8) bekezdés],2. a közbeszerzési eljárást felfüggeszteni a részvételi vagy ajánlattételi határidő leteltét követően [Kbt. 70. § (4) bekezdés],3. a közbeszerzési eljárásból egyes bűncselekményekkel összefüggésben kizárt [lásd Kbt. 62. § (1) bekezdés a) pont szerinti kizáró okok] jogi személyekről, egyéni cégekről és egyéni vállalkozókról szóló nyilvántartást vezetni, a nyilvántartásból törölni vagy a nyilvántartásba vételt mellőzni [Kbt. 64. § (1) bekezdés],[…]

Részlet a válaszából: […] tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni."Ebben a vonatkozásban érdemes segítségül hívni a 46. § (4) bekezdését, mely ugyan szabványra utal, ahol a viszonyítási pont maga a szabvány, de az ettől való eltérést teljesítmény- és funkcionális követelményeknek való megfelelés esetében is elfogadja. Azaz az egyenértékűséget, amennyiben a műszaki tartalom elég pontos, ennek megfelelően érti a jogszabály."46. § (4) A (2) bekezdés a) pontjára való hivatkozás esetén a követelményeket úgy kell meghatározni, hogy ezek kellően pontosak legyenek ahhoz, hogy lehetővé tegyék az ajánlattevők számára a szerződés tárgyának megállapítását, az ajánlatkérők számára pedig a szerződés odaítélését. ...Az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel köteles bizonyítani, hogy a szabványnak megfelelő termék, szolgáltatás vagy építési beruházás megfelel az ajánlatkérő által meghatározott teljesítmény-, illetve funkcionális követelményeknek."Az előbbi logikát fejti ki részletesen a 46. § (5) bekezdése, melyben egyértelművé teszi, hogy amennyiben a javasolt megoldás egyenértékű, mert például a műszaki leírásban "forgatható kar" szerepel, és ezt az ajánlattevő különböző technológiai megoldásokkal képes biztosítani, úgy mivel a funkcionális követelménynek az ajánlatban szereplő megoldás megfelel, nem nyilvánítható érvénytelenné."46. § (5) A (2) bekezdés b) pontja esetén az ajánlatkérő köteles a szabvány, műszaki engedély, műszaki előírások, műszaki ajánlás megnevezése mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést szerepeltetni. Nem nyilvánítható érvénytelennek az ajánlat kizárólag azon az alapon, hogy az ajánlatban szereplő építési beruházások, termékek vagy szolgáltatások nem felelnek meg a műszaki leírásnak, ha az ajánlattevő ajánlatában megfelelő módon, bármely megfelelő eszközzel bizonyítja, hogy az általa javasolt megoldások egyenértékű módon megfelelnek a közbeszerzési műszaki leírásban meghatározott követelményeknek."Összességében nem volt hibás a (3) bekezdésre utalás, sokkal inkább azt kívánjuk hangsúlyozni válaszunkban, hogy az ajánlatkérőnek úgy érdemes értelmeznie az általa kialakított műszaki tartalommal kapcsolatos elvárásokra érkezett ajánlatokat, hogy az érvénytelenséget csak abban az esetben állapítsa[…]

Részlet a válaszából: […] megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban alkalmazott értékelési szempontoktól eltérő értékelési szempontokat, ha már a keretmegállapodás megkötésére irányuló közbeszerzési eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban azt előírta, és amelyet egyben a keretmegállapodás tartalmaz. Az értékelési szempontokat és módszert a 76. §-nak megfelelően kell meghatározni. Az ajánlattevő csak a keretmegállapodásban foglaltakkal azonos vagy annál az ajánlatkérő számára kedvezőbb ajánlatot tehet."Ez a két szabály nem következik a 24/2014/EU irányelvi rendelkezésekből. Csupán hazai sajátosság, melynek következtében a keretmegállapodások rugalmatlanabbak, a hosszabb ideje fennálló keretmegállapodásokat vagy a hirtelen árfolyamváltozásokat, inflációs helyzetet nem képesek kezelni, hiszen árnövelés nem történhet a második részben még újraversenyeztetés esetében sem.Annak érdekében tehát, hogy az ajánlattevők ne kerüljenek kizárásra a keretmegállapodásból, mert például nem tesznek ajánlatot, és ez néhány kimaradt ajánlattételt követően a szerződés megszűnését eredményezi, így elterjedt megoldás, hogy ajánlatot ugyan tesznek, de ügyelnek arra, hogy semmiképpen ne érvényes ajánlattétel történjen. Erre utal a D.295/2022. számú ügye, ahol az ajánlatkérő jogorvoslati kérelmében rögzítette, hogy a kérelmezettek a tárgyi keretmegállapodásos eljárás második részében benyújtották az ajánlataikat, ugyanakkor azok minden esetben hiányosan kerültek benyújtásra, és hiánypótlási felhívás ellenére nem, vagy nem teljeskörűen pótolták az ajánlatuk hiányosságait.A keretmegállapodásban részes ajánlattevők így csak formálisan tesznek eleget a Kbt. 104. § (3) bekezdésében rögzített törvényi kötelezettségüknek, ténylegesen azonban nem teljesítik ajánlattételi kötelezettségüket. A jogorvoslati fórum egyetértett az ajánlatkérővel, és elmarasztalta az ajánlattevőket, akik azonos módon jártak el, ellehetetlenítve ezzel az újraversenyeztetést a keretmegállapodásban. Ez az eset a keretmegállapodások sajátosságaihoz kapcsolódó színlelt ajánlattételt eredményezett, de ebből nem vonható le az az következtetés, hogy minden esetben egy-egy elmaradt, egyszerűbb hiánypótlás azonnal színlelt ajánlattétel esetét alapozná meg. Ténykérdés ugyanakkor, hogy azokban a keretmeg­állapodásokban, melyek árait az infláció[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérővel vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;i) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet olyan jogi személlyel kötött szerződésére, amely felett az ajánlatkérő más ajánlatkérőkkel közösen a saját szervezeti egységei felettihez hasonló kontrollt gyakorol, az ajánlatkérők közösen döntő befolyással rendelkeznek annak stratégiai céljai meghatározásában és működésével kapcsolatos jelentős döntéseinek meghozatalában, valamint amelyben közvetlen magántőke-részesedés nincsen, és amely éves nettó árbevételének több mint 80%-a a kontrollt gyakorló ajánlatkérővel (ajánlatkérőkkel) vagy az ajánlatkérő által e pont szerint kontrollált más jogi személlyel kötött vagy kötendő szerződések teljesítéséből származik;j) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérő szervezet másik ajánlatkérővel vagy ajánlatkérőkkel kötött szerződésére, amelynek célja közfeladatok teljesítésére, közszolgáltatások nyújtására vagy közös közérdekű célok megvalósítására irányuló együttműködés kialakítása az ajánlatkérők között, ahol az ajánlatkérők együttműködéssel érintett tevékenységből származó éves nettó árbevételének kevesebb mint 20%-a származik a nyílt piacról..."A Kbt. kivételi köre egyértelműen kiemeli a fenti szerződéseket a törvény hatálya alól, ami azt jeleni, hogy a szerződésmódosítási szabályok ezekre a szerződésekre nem vonatkoznak, gondolunk itt például a Kbt. 141. § de minimis (2) bekezdésére, vagy a (4) bekezdés korlátaira a szerződés módosításának mértékével kapcsolatban. Ha azonban a felek a módosítás körében érintik a kivételi kör értelmezését, például beemelik a szerződésbe az i) és j) pontok esetében az új magántulajdonost, vagy a kontrollt éves riportolási kötelezettséggel helyettesítik mindenféle visszajelzés nélkül, úgy az in-house szerződés módosítása nyomán valójában az in-house jogalap fog "eltűnni". Ezért a teljes körű válasz érdekében szükséges finomítani a Kbt. kivételi köre vonatkozásában a nemleges választ, és felhívni a figyelmet arra, hogy csak abban a formában fogadható el a szerződésmódosítás, amennyiben az in-house feltételrendszer nem változik, és a jogalapok tartalmát a módosítás nem érinti.A kérdés második fele, a 13/2023. (I. 24.) Korm. rendelet az építési beruházások megvalósítására kötött[…]

Részlet a válaszából: […] értelmében a szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alapján köthető. A szabály nem rendelkezik arról, hogy magának a teljesítésnek is ebben az időszakban kell történnie. Vannak olyan keretmegállapodások, melyek a szerződéskötés időpontját egy aktív időszakban teszik csak lehetővé, szűkítve ennek időtartamát, és a teljesítést is a keretmegállapodás időszakában teszik szükségessé. Erre az ajánlatkérőnek joga van, amennyiben bármilyen elő­írást tartalmaz a keretmegállapodás a szerződés megkötésére vonatkozóan, az nem lehetetleníti el a feltételes szerződéskötést, hiszen ebben az esetben a szerződéskötés megtörténik, csak a hatályba léptető rendelkezés miatt a teljesítés vagy nem jön létre, vagy kitolódik. Amennyiben a teljesítésnek is a keretmegállapodás időszakában kell létrejönnie a KM szabályai alapján, úgy a feltételes hatályba léptető rendelkezésnek erre is ki kell térnie, hiszen akkor a hatálybalépés és az ezt követő teljesítés időbeli korlátja a keretmeg­állapodás hatályának lejárta lesz.A 104. § (8) bekezdése szerint: "A keretmegállapodás alapján szerződés kizárólag a keretmegállapodás időtartama alatt köthető, és a keretmegállapodás alapján beszerzett mennyiség nem haladhatja meg a keretmegállapodásban előirányzott teljes mennyiséget."Amennyiben a keretmegállapodás kifejezetten tiltja a feltételes szerződéskötést, ez olyan módosításnak minősülne, ha ennek ellenére alkalmazná az ajánlatkérő, amit a 104. § (9) bekezdése tilt. Ilyen és ehhez hasonló rendelkezés azonban nem jellemző a magyar piacon.A 104. § (9) bekezdése alapján: "Ha a keretmegállapodás alapján írásbeli konzultációra vagy a verseny újranyitására kerül sor, a keretmegállapodásban meghatározott feltételeket az írásbeli konzultáció, illetve a verseny újranyitása során lényegesen nem lehet módosítani."További érv, hogy akár egy, akár több ajánlattevő esetében amennyiben a feltételes szerződéskötésről hallgat a keretmegállapodás, úgy ez azt jelenti, hogy nem tartalmazza a megvalósításra irányuló szerződések minden feltételét, amely egyben lehetőség az újraversenyeztetés alkalmazására.A 105. § (2) bekezdése alapján: "A több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet ...c)[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: pénzmosásról szóló törvény) 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy erre vonatkozó nyilatkozatot szükséges csatolni.A Korm rendelet 10. § gb) pontja szerint a Kbt. 62. § (1) bekezdés k) pont kb) alpontja tekintetében az ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező nyilatkozata, amely a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerint definiált valamennyi tényleges tulajdonosa nevének és lakóhelyének bemutatását tartalmazza; ha a gazdasági szereplőnek nincs a pénzmosásról szóló törvény 3. § 38. pont a)-b) vagy d) alpontja szerinti tényleges tulajdonosa, úgy[…]

Részlet a válaszából: […] lehetséges."A 45. § (1) bekezdés utolsó mondata a félreértések elkerülése végett egyértelművé teszi, hogy a teljes körű átvizsgálás nem lehetséges, azaz csak és kizárólag konkrét dokumentumok iránti igényt lehet meghatározni. Van azonban olyan eset, amikor például a betekintést kérő ajánlattevő olyan mennyiségű jogsértést feltételez, melynek eredményeként gyakorlatilag majd a teljes ajánlat bemutatásra kell, hogy kerüljön. Ezt az ajánlatkérő nem tudja elkerülni, ha a kezdeményező valóban megindokolja az egyes tartalmi elemek iránti betekintési igényét jogsértés feltételezésével.A kérdésben azonban, nem különösebben alátámasztott iratbetekintési igényről van szó, ami egyértelműen a 45. § (1) bekezdés utolsó mondatába ütközik, hiszen általános teljes körű áttekintést kér. Ebben az esetben az ajánlatkérő elutasítja az iratbetekintést, hiszen ez alapján nem biztosíthatja azt. Ezt az értelmezést erősíti az Európai Bíróság C-54/21. számú döntése.E szerint a 2014/24/EU európai parlamenti és tanácsi irányelv 18. cikkének (1) bekezdését és 21. cikkének (1) bekezdését a döntés értelmében a következőképpen kell értelmezni: azokkal ellentétes a közbeszerzésekre vonatkozó olyan nemzeti szabályozás, amely megköveteli, hogy az ajánlattevők által az ajánlatkérőknek továbbított információkat – kizárólag az üzleti titok kivételével – teljes egészében közzétegyék vagy közöljék a többi ajánlattevővel, valamint az ajánlatkérők abból álló gyakorlata, hogy következetesen elfogadják az üzleti titok címén történő bizalmas kezelés iránti kérelmeket.Az ítélet egyben a szabad és teljes körű közlést tiltja, de más szempontból az indokolás nélküli üzleti titokká nyilvánítást is helyteleníti. A döntés egyfajta középutat mutat, hiszen a kizárólag információszerzésre használt iratbetekintést és a szükségtelen titkolózást sem engedi.A döntés egyébiránt a továbbiakban arra is kitér, hogy érvénytelen ajánlattevőnek betekintést enged-e a releváns tapasztalatukkal és az arra vonatkozó referenciákkal, a szerződés teljesítésére javasolt személyek vagy az alvállalkozók személyazonosságára és szakmai képzettségére, valamint a közbeszerzési szerződés keretében megvalósítandó projektek megvalósítási koncepciójára és e szerződés teljesítésének módjaira vonatkozóan benyújtott információkhoz. Mielőtt ezt megtenné, az ajánlatkérőnek mérlegelnie kell az igényelt tartalmat, és "értékelnie kell, hogy ezen információk bírnak-e olyan kereskedelmi értékkel, amely nem korlátozódik az érintett közbeszerzési szerződésre, mivel azok nyilvánosságra[…]