Kapacitást biztosító szervezet és a DBR

Kérdés: Cégünk részt vesz egy dinamikus beszerzési rendszerben, ahol az egyik kategória esetében a referenciát kapacitást biztosító szervezettel igazoltuk. Egy DBR-ben a kapacitást biztosító szervezetet mikor kell bevonni a szerződés teljesítésébe?
Részlet a válaszából: […] alkalmassági követelmény, azaz a referencia igazolása esetén a dinamikus beszerzési rendszer adott kategóriába felvett részvételre jelentkező (későbbi ajánlattevő) csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait a referenciakövetelménynek való megfelelés érdekében, ha ez a kapacitást biztosító szervezet részt vesz a szerződés (vagy a szerződés egy részének) teljesítésében; mégpedig olyan mértékben, amelyhez a kapacitásokra szükség van, és amely mérték biztosítja az alkalmassági követelményben elvárt szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben, adott esetben az ajánlattevő esetleges saját kapacitásával együtt [Kbt. 65. § (9) bekezdés]. A jogszabályhely még külön kiemeli, hogy kifejezetten a referenciakövetelmény esetében a kapacitást biztosító szervezet által tett kötelezettségvállalásnak azt kell alátámasztania, hogy a kapacitást biztosító szervezet "ténylegesen", azaz nem névlegesen, nem marginálisan, részt vesz a szerződés teljesítésében a szükséges mértékben, az ajánlat­kérőnek pedig kötelezettsége a szerződés teljesítése során ezt ellenőrizni.A Kbt. 138. § (2) bekezdése ezt a kötelező és tényleges részvételt tovább erősíti, amikor kimondja, hogy a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben, tehát a referenciakövetelmény esetében az ajánlattevő köteles a kapacitást biztosító szervezetet a szerződés teljesítéséhez igénybe venni.Összességében mindez azt jelenti, hogy a dinamikus beszerzési rendszerbe felvett részvételre jelentkező (későbbi ajánlattevő) az adott kategóriában meghirdetett valamennyi megnyert beszerzés eredményeként megkötött valamennyi[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nyilvánosság biztosítása nemzeti rezsimes kivétel esetében

Kérdés: A Kbt. 111. §-a tartalmazza a nemzeti értékhatárt elérő, de az uniós értékhatárt el nem érő azon beszerzéseket, amelyeket az ajánlatkérő kivételként kezelhet. Ez esetben mit jelent az a törvényi megfogalmazás, hogy "E törvényt nem kell alkalmazni"? Van-e a klasszikus ajánlatkérőnek bármiféle közzétételi kötelezettsége az e körbe tartozó közbeszerzései esetén? Ideértve például a Kbt. 137. § (2) bekezdésében rögzített önkéntes előzetes átláthatóságra vonatkozó hirdetmény közzétételét is?
Részlet a válaszából: […] Kbt. 43. § (1) bekezdés a) pontja szerint]. Az önkéntes előzetes átláthatósági hirdetménynek akkor van jelentősége, ha az ajánlatkérő nem biztos abban, hogy kivételként kezelheti-e az érintett szerződést. Erre a hirdetményre vonatkozó szabály az alábbiak szerint szól:"137. § (2) Az (1) bekezdéstől eltérően a szerződés nem semmis, ha az ajánlatkérő azért nem folytatott le hirdetmény közzétételével induló közbeszerzési eljárást vagy kötött közbeszerzési eljárás mellőzésével megállapodást [9-14. §, 111. §], mert úgy ítélte meg, hogy a hirdetmény nélkül induló közbeszerzési eljárás alkalmazásával vagy a közbeszerzési eljárás mellőzésével történő szerződéskötésre e törvény szerint lehetősége volt, szerződéskötési szándékáról külön jogszabályban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlati biztosíték teljesítésének elmaradása, hibája

Kérdés: Az ajánlatkérő önkormányzat ajánlati biztosítékot írt elő az eljárásban, mely átutalással, bankgaranciával vagy biztosítási szerződés alapján kiállított kezességvállalással teljesíthető. Az ajánlattételi határidő lejárta napján az egyik ajánlattevő utalása nem teljesült az ajánlatkérő Magyar Államkincstárnál vezetett számlájára, a banki rendszer meghibásodása miatt, így az utalásról az igazolást sem tudta benyújtani az ajánlatában. A bank a rendszerhibáról nyilatkozatot is kiadott. Hiánypótolható-e az ajánlati biztosíték befizetésének az igazolása, illetve a biztosíték utólagos rendezése? Elfogadható az, ha az ajánlattevő az önkormányzat más – nem az ajánlattételi felhívásban előírt – számlájára fizeti be a biztosítékot?
Részlet a válaszából: […] az ajánlattevőnek az ajánlati biztosíték időben történő rendelkezésre bocsátásáról. Nincs jelentősége az Államkincstár igazolásának. Amennyiben az ajánlati biztosíték átutalása mellett döntött az ajánlattevő, úgy azt a megfelelő számlára az ajánlattételi határidőig kell teljesítenie.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési moratórium versenyújranyitásban

Kérdés: Ajánlatkérőként egy 2021-ben indult keretmegállapodáshoz szeretnénk csatlakozni és versenyújranyitást kezdeményezni. Jól gondoljuk, hogy a módosult szabályok alapján már nincs szerződéskötési moratórium?
Részlet a válaszából: […] már összefoglalóan rendelkezik a keretmegállapodásról, a jogszabályhely már nem tesz különbséget a keretmegállapodás megvalósítási módjai között (pl. megrendelés, versenyújranyitás), illetve a verseny­újranyitásra beérkezett ajánlatok (egy vagy több) száma sem releváns tényező a továbbiakban. Önmagában a keretmegállapodásban történő beszerzés megalapozza a szerződéskötési moratórium alóli mentesülést.A szerződéskötési moratórium módosult szabályainak alkalmazási idejéről külön rendelkezés található a hatályba léptető rendelkezések között.A Kbt. 197. § (27) bekezdése alapján a Kbt. 131. § (8) bekezdés d) pontját a hatálybalépést, azaz a 2023. szeptember 1-jét megelőzően indult közbeszerzési eljárások alapján kötött keretmegállapodások esetében is alkalmazni kell. A visszamenőleges hatályt viszont korlátozza az a kiegészítő szabály, hogy a módosított rendelkezés nem alkalmazandó azokra a beszerzésekre (újraversenyeztetésekre), amelyek 2023. szeptember 1-jén folyamatban voltak.Szükséges felhívni a figyelmet arra, hogy a szerződéskötési moratórium eltörlésével egyidejűleg új semmisségi szabály is hatályba lépett a keretmegállapodás keretében megkötött szerződések vonatkozásában. A Kbt. 137. § (1) bekezdés d) pontja alapján, ha az ajánlatkérő megsértette a keretmegállapodásban a versenyújranyitás során az ajánlattételre történő felhívására vonatkozó kötelezettségét, azaz pl. nem küldte[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irány­adó a támogatás kifizetése tekintetében."Mivel a Kbt. 112. §-a szerint került lefolytatásra az eljárás, úgy a 114. § (8) bekezdése alkalmazása nem releváns, hiszen megfelelő rezsimben indította az ajánlatkérő, a 112. § jogszerű alkalmazhatósága nem megkérdőjelezhető, mivel a Kbt. szerint megfelelően járt el az ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani."Abban teljesen igaza van a kérdezőnek, hogy elbizonytalaníthatja az ajánlatkérőt a Korm. rendelet azon szabálya, mely szerint ellenőrzés nélkül a közbeszerzési eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő nem hozhatja meg, melyre az alábbi 192. § (1) bekezdése utal:"192. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését – akkor hozhatja meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki."A Korm. rendelet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő az ellenőrzést kezdeményezze utólag. A korábbiakban már jelzettek szerint, amennyiben az ajánlatkérő a becsült értéket megfelelően határozta meg, úgy a Korm. rendelet ehhez köti az ellenőrzés folyamatának megállapítását, nem a szerződés értékéhez. Tehát ha a becsült érték alacsonyabb, még nem biztos, hogy jogszerűtlenül járt el az ajánlatkérő.Mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, ami a nem megfelelő ellenőrzés miatti eredménytelenné nyilvánítást tenné lehetővé, és a 114. § (8) rezsimváltó szabálya itt nem érvényesül, véleményünk szerint kezdeményezni kell az utóellenőrzést. Sőt, amennyiben az ajánlatkérő maga is úgy gondolja, hogy a becsült értéket nem megfelelően állapította meg, akkor is lehetőség van ellenőrzés kezdeményezésére, melyről a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempontok együttes alkalmazása

Kérdés: Ajánlatkérőként szeretnénk fénymásoló gépet vásárolni. Arra gondoltunk, hogy a fénymásoló beszerzési árát értékelnénk, és mellette a működtetés költségének nagyságát is megjelölnénk értékelési szempontként, hogy alacsony áron gazdaságosan működő eszközt vehessünk. Lehetséges a költség- és az árértékelési szempontot együttesen alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] adott költség vagy a Kbt. 78. § szerinti számítási módszertannal számított életciklusköltség kerül értékelésre.A Kbt. 78. § (2) bekezdése alapján: "Az életciklusköltségek meghatározásakor egy áru, szolgáltatás vagy építési beruházás életciklusa során felmerült alábbi költségek egészét vagy egy részét kell az ajánlatkérő által jelentőségüknek megfelelően meghatározott mértékben figyelembe venni:a) az ajánlatkérő vagy más felhasználók által viselt költségek, különösenaa) a megszerzéshez kapcsolódó költségek,ab) a használat költségei, különösen az energia és más erőforrások felhasználása,ac) a fenntartási költségek,ad) az életciklus végéhez kapcsolódó költségek (különösen az elszállítási és újrahasznosítási költségek),b) az adott áruhoz, szolgáltatáshoz vagy építési beruházáshoz annak életciklusa során kapcsolódó környezeti externáliáknak betudható költségek, ha ezek pénzben kifejezett értéke meghatározható és ellen­őrizhető; az ilyen költségek magukban foglalhatják az üvegházhatású gázok és más szennyező anyagok kibocsátásának költségeit, valamint a klímaváltozás hatásainak csökkentésével kapcsolatos egyéb kiadásokat."Életciklusköltség-számítás alkalmazásakor tehát a Kbt. kifejezetten nevesíti, hogy az életciklusköltség részét képezik a "megszerzéshez kapcsolódó költségek" és a "használat", illetve a "fenntartás" költségei is. Ugyanezen logika mentén az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer is tartalmazhatja ezeknek a költségeknek a vizsgálatát. A legalacsonyabb költség mint értékelési szempont kevéssé elterjedt a gyakorlatban.Végül a "legjobb ár-érték arány" értékelési szempontra kitérve: A Kbt. rendelkezései alapján a "legjobb ár-érték arány" szempont között az árat vagy költséget is kvázi alszempontként szerepeltetni kell [Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pont]. Ez a rendelkezés is vagylagos előírást tartalmaz, így az ár és a költség együttes alkalmazása még a "legjobb ár-érték arány" esetében sem lehetséges, annak ellenére, hogy a "legjobb ár-érték arány" célja pont a többféle szempont (ár, költség,[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Nulla érték az ártáblázatban átalánydíjas szerződés esetében

Kérdés: A kérdéses beszerzés tárgya szolgáltatás- megrendelés, átalányáras elszámolás alapján kerül sor fizetésre. A felolvasólapon a mindösszesen ár szerepel, amelynek alátámasztására kellett az ajánlattevőnek benyújtania egy tízsoros árrészletező táblázatot. Az ajánlattevő az árrészletező táblázatban egy lényeges tételsort egyáltalán nem árazott be, de beírt egy nullát, mivel eredetileg a sor üres volt. Érvénytelen, hiánypótoltatható, indokolás kérhető?
Részlet a válaszából: […] szerződés más feltételeire vonatkozó dokumentum tekintetében csak olyan nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiány pótolható, továbbá átalánydíjas szerződés esetén az árazott költségvetés (részletes árajánlat) valamely tétele és egységára pótolható, módosítható, kiegészíthető vagy törölhető, amelynek változása a teljes ajánlati árat vagy annak értékelés alá eső részösszegét és az ajánlattevők között az értékeléskor kialakuló sorrendet nem befolyásolja."Amennyiben egyértelműen lenullázta az összeget az ajánlattevő, és ezen nem kíván változtatni, úgy aránytalanul alacsony ár kérése a megfelelő eljárási cselekmény.Mivel a hiánypótlás ebben az esetben szorosan kapcsolódik az aránytalanul alacsony ár indokolásához, így akár együttesen is kérheti az ajánlatkérő, hogy az ajánlattevő adjon felvilágosítást az érintett nulla értékről, vagy hiánypótolja azt. Amennyiben pedig nem él ezzel a lehetőséggel, úgy indokolást nyújtson be arról, hogy miért tekinti az értéket nullának.Az Európai Bíróság C-599/10 SAG Elv Slovensko döntése kapcsolódik a kérdés megítéléséhez, mely egyértelművé teszi, hogy az egyes elemeket is vizsgálnia kell az ajánlatkérőnek, tehát nem[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] dokumentumokban foglalt feltételeknek (pl. végzettség, szakmai tapasztalat). Amennyiben nem felelnek meg az előírt követelményeknek, akkor az az ajánlat érvénytelenségéhez vezet.Felmerülhet kérdésként, hogy a hiánypótlási szabályok alkalmazhatóak-e a számszaki változtatás érdekében. A Kbt. 71. § (8) bekezdése korlátozottan teszi lehetővé a szakmai ajánlat módosítását, csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható. A Kbt. 71. § (9) bekezdésében foglalt hiánypótlási szabályok vagy a szakember kicserélésére adnak lehetőséget, vagy a felolvasólapon szereplő adat és az ajánlatba csatolt dokumentumok közötti ellentmondás feloldását segítik elő, de a számszaki csökkenés nehezen sorolható bármelyik esetkörbe.A Kbt. kógens rendelkezései, az ajánlati kötöttségre, illetve az ajánlat módosításának tilalmára vonatkozó szabályok nem teszik lehetővé, hogy az ajánlattevő által tett "3 fő" szakember megajánlás "2 fő" szakember megajánlásra változzon, mivel az ajánlat módosítását és egyben az ajánlati kötöttség megsértését jelentené; ez a számszaki módosítás túlmutat a nem jelentős változtatáson. A Kbt. kógens rendelkezései, a számítási hiba javítása eljárási cselekmény kivételével, arra sem adnak lehetőséget, hogy az ajánlatkérő saját döntésével megváltoztasson bármely értékelési szempontra tett megajánlást. Analógiával élve, egy teljesítési határidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Műszaki megfelelés vizsgálata

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárást indítottunk speciális csomagolástechnikai eszközök beszerzésére. A műszaki leírásban részletesen meghatároztuk az elvárt műszaki paramétereket. A műszaki paraméterek igazolására azt írtuk elő, hogy azok meglétét a gyártó által kiállított termékleírás benyújtásával kell igazolnia az ajánlattevőnek. A műszaki szakértőnk szerint el kellene fogadnunk a termék hazai forgalmazója által kiállított termékleírást is. Megtehetjük ezt?
Részlet a válaszából: […] részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét, valamint az egységes európai közbeszerzési dokumentum mintáját. Az ajánlatkérő további ajánlott igazolás- és nyilatkozatmintákat bocsáthat rendelkezésre. Amennyiben a nyilatkozatminták az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre állnak, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat vagy részvételi jelentkezés részeként megtenni."A hivatkozott rendelkezés kifejezetten tartalmazza, hogy a közbeszerzési dokumentációban meg kell adni a benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzékét. Az elvárt gyártói termékleírás mint előírt nyilatkozat kapcsán utalunk arra, amennyiben az ajánlatkérő a műszaki paraméterek igazolására a gyártó által kiállított termékleírást oly módon írta elő a közbeszerzési dokumentációban, hogy ettől nem engedett eltérést (nem használta pl. azt a fordulatot, hogy ezzel egyenértékű más nyilatkozatot is elfogad), akkor nem fogadhat el más nyilatkozatot, sem a termék hazai forgalmazója által kibocsátott termékleírást, sem az ajánlattevő által tett nyilatkozatot. Ez utóbbira csak akkor van lehetőség, ha az ajánlattevő egyúttal a termék gyártója is. Amennyiben a hazai[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Referencia pontosítása az eljárásban

Kérdés: Uniós közbeszerzési eljárásban helyszíni bejárással egybekötött konzultációt tartottunk. A konzultáción feltett kérdések hatására módosítani szeretnénk a referencia megfogalmazásán, hogy biztosan egyértelmű legyen a jelentkezőknek. Elegendő, ha erről a konzultáción részt vevőket közvetlenül tájékoztatjuk, akik egyébként lefedik az általunk ismert piacot?
Részlet a válaszából: […] feltételek olyan jelentőségű módosítását, ahol az új feltételek ismerete alapvetően befolyásolhatta volna az érdekelt gazdasági szereplők arra vonatkozó döntését, hogy a közbeszerzési eljárásban tudnak-e részvételre jelentkezni vagy ajánlatot tenni, vagy a változást figyelembe véve az ajánlatkérőnek az alkalmassági követelményeket úgy kellett volna meghatároznia, hogy az eljárásban több gazdasági szereplő is részt vehetett volna."A hivatkozott rendelkezések vonatkoznak jelen esetre, ugyanis a referencia a műszaki és szakmai alkalmasság körében kerül előírásra, a minimumkövetelmények meghatározása mellett, amelyek az eljárást megindító felhívás (ajánlati felhívás) kötelező elemei. Ebből következően a referenciaelváráson történő bármilyen változtatás a felhívásban közzétett ajánlatkérői feltételrendszer módosítását jelenti, így a módosítást hirdetmény közzétételével lehet megtenni (felhívás módosítása). A pontosítás során is tekintettel kell lenni arra, hogy annak változása esetlegesen nem ütközik-e a Kbt. 55. § (6) fenti bekezdésébe. A módosításban utalni kell arra is egyúttal, ha – a módosítással összefüggésben – más közbeszerzési dokumentumokban is történt változtatás.Fontos hangsúlyozni, hogy a módosításra[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    
1
2