Egybeszámítási kötelezettség fennállása

Kérdés: Közbeszerzési ajánlatkérők vagyunk, és az intézményünk vezetése úgy döntött, hogy az intézmény pénzügyi feladataira megbízási szerződést köt három külső partnerrel, könyvelési szolgáltatásra, pénzügyi adminisztrációra és bérszámfejtésre több jogalany vonatkozásában. A megbízási szerződéseket egy évre szeretnénk megkötni, az egyes szerződések becsült értékét 11-32-33 millió Ft-ban határoztuk meg. A kérdésünk az, hogy lefolytathatjuk-e nemzeti eljárásrendben a kiválasztásra irányuló eljárásokat?
Részlet a válaszából: […] elérő vagy meghaladó becsült értékű beszerzésekre vonatkozó szabályai alkalmazásának megkerülésére vezet.(3) Ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához az összes rész értékét figyelembe kell venni. Szolgáltatás megrendelése esetében az ugyanazon közvetlen célra irányultság vizsgálatakor az egyes szolgáltatások műszaki és gazdasági funkcionális egységét kell alapul venni."Megítélésünk szerint a kérdés szerinti pénzügyi szolgáltatáscsomag egyes elemei gazdasági funkcionális egységet alkotnak, más szóval, akár egyetlen szerződés keretében, egyetlen partner bevonásával is elvégezhetők, tekintettel a szolgáltatások[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Folyamatba épített ellenőrzés elmaradásának következménye

Kérdés: Helyi önkormányzat ajánlatkérő a 256/2021. (V. 18.) Korm. rendelet alkalmazása során az uniós forrásból támogatott projekt becsült értékét – az opciós munkák értékét is figyelembe véve – nettó 295 millió forintban határozta meg, erre tekintettel nemzeti nyílt közbeszerzési eljárást folytatott le a Kbt. 112. § (1) bekezdés b) pontja szerint. A rendelkezésre álló fedezet összege nem éri el a nettó 300 millió forintot. Tekintettel a becsült értékre, az eljárás ellenőrzése körében a Korm. rendelet 180-181. §-a utóellenőrzés lefolytatását írja elő. Amennyiben a nyertes ajánlati ár meghaladja a nettó 300 millió forintot, érvénytelenné kell-e nyilvánítania az eljárást az ajánlatkérőnek kizárólag amiatt, hogy az eljárás ellenőrzése körében nem a Korm. rendelet 182-193. §-ai szerint járt el? Ha a 300 millió forintot opciós munkák nélkül nem éri el a szerződés értéke, és azt nem is rendeli meg az ajánlatkérő, menthető a helyzet? Amennyiben az ajánlatkérő kiegészítő forráshoz jut, és erre tekintettel az opciós munkákat is megrendeli, az változtat-e a jogi megítélésen, ha így haladja meg a 300 millió forintot a kifizetett számla értéke?
Részlet a válaszából: […] kifizetése kivételével – csak a támogató tartalmú utóellenőrzési jelentés megléte esetén fizethető ki.(2) Szabálytalansági gyanú esetén – az (1) bekezdéstől eltérően – a szabálytalansági gyanú elutasításáról szóló döntés vagy a szabálytalansági döntés irány­adó a támogatás kifizetése tekintetében."Mivel a Kbt. 112. §-a szerint került lefolytatásra az eljárás, úgy a 114. § (8) bekezdése alkalmazása nem releváns, hiszen megfelelő rezsimben indította az ajánlatkérő, a 112. § jogszerű alkalmazhatósága nem megkérdőjelezhető, mivel a Kbt. szerint megfelelően járt el az ajánlatkérő az alábbi szabály alapján:"114. § (8) Ha az értékelés alapján legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevővel történő szerződéskötés esetén a szerződés értéke a becsült értéket meghaladná, és az ajánlatkérő az eljárást olyan szabályok szerint indította meg, amelyek nem lettek volna jogszerűen alkalmazhatóak, ha az ajánlatkérő az eljárás becsült értékeként ezt a szerződéses értéket határozta volna meg, az ajánlatkérő köteles az eljárást eredménytelenné nyilvánítani."Abban teljesen igaza van a kérdezőnek, hogy elbizonytalaníthatja az ajánlatkérőt a Korm. rendelet azon szabálya, mely szerint ellenőrzés nélkül a közbeszerzési eljárást lezáró döntést az ajánlatkérő nem hozhatja meg, melyre az alábbi 192. § (1) bekezdése utal:"192. § (1) A kedvezményezett a közbeszerzési eljárást lezáró döntését – több szakaszból álló eljárás esetén az eljárás részvételi szakaszát lezáró döntését – akkor hozhatja meg, ha a közbeszerzésekért felelős miniszter az eljárás lefolytatását ellenőrizte és erről közbeszerzési záró tanúsítványt állított ki."A Korm. rendelet ugyanakkor lehetővé teszi, hogy ilyen esetben az ajánlatkérő az ellenőrzést kezdeményezze utólag. A korábbiakban már jelzettek szerint, amennyiben az ajánlatkérő a becsült értéket megfelelően határozta meg, úgy a Korm. rendelet ehhez köti az ellenőrzés folyamatának megállapítását, nem a szerződés értékéhez. Tehát ha a becsült érték alacsonyabb, még nem biztos, hogy jogszerűtlenül járt el az ajánlatkérő.Mivel nincs olyan eredménytelenségi ok, ami a nem megfelelő ellenőrzés miatti eredménytelenné nyilvánítást tenné lehetővé, és a 114. § (8) rezsimváltó szabálya itt nem érvényesül, véleményünk szerint kezdeményezni kell az utóellenőrzést. Sőt, amennyiben az ajánlatkérő maga is úgy gondolja, hogy a becsült értéket nem megfelelően állapította meg, akkor is lehetőség van ellenőrzés kezdeményezésére, melyről a Korm. rendelet 195. § rendelkezik az alábbiak szerint:"195. § (1) Ha a kedvezményezett nem a 182-193. § szerint járt el, vagy jogszabály lehetővé teszi, a közbeszerzési eljárás során keletkezett dokumentumokat az irányító hatóság és a közbeszerzésekért felelős miniszter utóellenőrzés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Felelősségbiztosítás építési beruházásnál

Kérdés: Ajánlatkérőként olyan közbeszerzési eljárást szeretnénk indítani építési beruházás megvalósítására, amelyik nem feltételes. A módosult szabályok alapján az ajánlattevőnek szükséges felelősségbiztosítással rendelkeznie szerződéskötésre?
Részlet a válaszából: […] jellege, valamint a Kbt. 135. § (12) bekezdésben foglalt felfüggesztett hatálybalépés együttes alkalmazása tette lehetővé, hogy a felelősségbiztosítással rendelkezés kötelező időpontja ne a szerződéskötés időpontja, hanem a hatálybalépést követően meghatározott időpont legyen; a feltételes jelleg vagy a feltételes jelleg hiánya a továbbiakban már nem közvetlenül döntő szempont.Szükséges kiemelni, hogy a rendelkezés továbbra is az ajánlattevő kötelezettségét írja elő, és emiatt úgy tűnhet, hogy a választási lehetőség az ajánlattevőt illeti meg, de továbbra is az a szabály, hogy az ajánlatkérőnek kell meghatároznia a felelősségbiztosításra vonatkozó követelményeket, így a rendelkezésre állás időpontját is.A módosított szabály gyakorlatiasabb megközelítést tesz lehetővé, mivel biztosítja az ajánlatkérő számára, hogy az adott közbeszerzés jellegzetességei alapján határozza meg a felelősségbiztosítás rendelkezésre állásának időpontját.Az alkalmazás során figyelembe lehet venni, hogy az adott szerződés hatálybalépésének időpontja elválik-e a szerződéskötés időpontjától. A korábbi szabályok kizárólag feltételes közbeszerzés esetén engedték meg a szerződéskötés időpontjától való eltérést a felelősségbiztosítás rendelkezésre állására. Az új szabályozás alapján viszont már bármely esetben (így feltételes közbeszerzés vagy nem feltételes közbeszerzés esetében is) lehetőség nyílik arra, hogy az ajánlatkérő – összhangban a Ptk. szabályaival – rendelkezzen a hatálybalépésről, és arról, hogy a szerződés hatálybalépését követően mely időpontig kell a felelősségbiztosításnak rendelkezésre állnia.A hatálybalépéshez igazodás megoldja azt a gyakori helyzetet, hogy a felelősségbiztosítási kötvény valamelyik tartalmi elemének hibája miatt a szerződéskötés folyamatosan elhúzódott. Ezzel egyidejűleg viszont az ajánlatkérőnek rendeznie kell a szerződésben azt a helyzetet, ha a szerződő ajánlattevő mégsem teljesíti a felelősségbiztosítással kapcsolatos előírásokat.Ugyanakkor a módosítás egyértelművé teszi, hogy a felelősségbiztosítással való rendelkezés végső időpontja annak a tevékenységnek a megkezdése, amelyet a felelősségbiztosítás érint.Ezzel a véghatáridő-tűzéssel azok az esetek is kezelhetővé válnak, ahol a beszerzés tárgya olyan tevékenységeket is tartalmaz, amelyek elvégzéséhez nincs szükség[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szakember lecserélése

Kérdés: Egyik eljárásunkban egy ajánlattevő saját munkavállalóját nevezte meg a szakember szakmai többlettapasztalatával összefüggő értékelési szempontra. A szakember szakmai gyakorlatát illetően felvilágosítást kértünk az ajánlattevőtől, mire önkéntes hiánypótlás keretében az ajánlattevő lecserélte a szakembert. Az ajánlattevő lecserélheti jogszerűen a saját munkavállaló szakemberét egy másik munkavállalóra?
Részlet a válaszából: […] eredményezi. A Kbt. 71. § (9) bekezdés alapján az egyik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha a Kbt. 71. § (4) bekezdését kell alkalmazni: azaz az ajánlattevő az alkalmasság igazolásához olyan gazdasági szereplő kapacitásaira támaszkodik, vagy olyan alvállalkozót nevezett meg, amely/aki az eljárást megindító felhívásban megjelölt kizáró okok hatálya alá tartozik, feltéve, ha az ajánlatkérőnek nem kell az ajánlatot érvénytelenné nyilvánítania a Kbt. 73. § (1) bekezdés c) pontja alapján.Ezen esetkör két fordulatot tartalmaz: az első fordulat szerint az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő alkalmassági követelmény. Az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember pedig vagy maga a kapacitást biztosító szervezet (személy), vagy a kapacitást biztosító szervezet biztosítja a szakembert; és a kapacitást biztosító szervezet (személy) kizáró ok hatálya alatt áll. Az esetkör második fordulata, ha az értékelési szempontra megnevezett szakember alvállalkozó, és alvállalkozóként a kizáró okok hatálya alatt áll.Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a kizárás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné nyilvánítását jelentené, az ajánlattevő új gazdasági szereplőt vonjon be, azaz új kapacitást biztosító szervezetet és/vagy új alvállalkozót jelöljön meg, ezzel pedig új szakember kerül megnevezésre.Amint látható, a Kbt. 71. § (4) bekezdése szerinti lehetőség az ajánlattevő munkavállalójára nem vonatkoztatható, hiszen a munkavállaló szakember nem kapacitást biztosító szervezet és nem is alvállalkozó. A Kbt. 71. § (9) bekezdése alapján a másik lehetőség akkor áll fenn az értékelési szempontra megnevezett szakember cseréjére, ha az eljárást megindító felhívásban a szakemberrel összefüggő értékelési szempont mellett az alkalmassági követelmények között is szerepel egy szakemberrel összefüggő követelmény, és az értékelési szempontra, valamint az alkalmassági követelményre megnevezett ugyanaz a szakember nem felel meg ennek az alkalmassági követelménynek. Ebben az esetben a jogszabály lehetőséget biztosít arra, hogy a szerződés teljesítésére alkalmatlanná nyilvánítás helyett, amely egyúttal az ajánlattevő ajánlatának érvénytelenné[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    

Szakemberek száma mint értékelési szempont

Kérdés: Egy közbeszerzési eljárásban vettünk részt, ahol az ajánlatkérő a teljesítésben részt vevő szakemberek számát pontozta, de alkalmassági körben nem kérte a szakembereket. 3 szakembert ajánlottunk meg. Sajnos ajánlatunk bírálata során az ajánlatkérő nem találta megfelelőnek az egyik szakembert, és ajánlatunkat érvénytelenné nyilvánította. Miért nem lehet 2 főt figyelembe venni az értékelés során?
Részlet a válaszából: […] dokumentumokban foglalt feltételeknek (pl. végzettség, szakmai tapasztalat). Amennyiben nem felelnek meg az előírt követelményeknek, akkor az az ajánlat érvénytelenségéhez vezet.Felmerülhet kérdésként, hogy a hiánypótlási szabályok alkalmazhatóak-e a számszaki változtatás érdekében. A Kbt. 71. § (8) bekezdése korlátozottan teszi lehetővé a szakmai ajánlat módosítását, csak nem jelentős, egyedi részletkérdésre vonatkozó hiba javítható vagy hiánypótolható. A Kbt. 71. § (9) bekezdésében foglalt hiánypótlási szabályok vagy a szakember kicserélésére adnak lehetőséget, vagy a felolvasólapon szereplő adat és az ajánlatba csatolt dokumentumok közötti ellentmondás feloldását segítik elő, de a számszaki csökkenés nehezen sorolható bármelyik esetkörbe.A Kbt. kógens rendelkezései, az ajánlati kötöttségre, illetve az ajánlat módosításának tilalmára vonatkozó szabályok nem teszik lehetővé, hogy az ajánlattevő által tett "3 fő" szakember megajánlás "2 fő" szakember megajánlásra változzon, mivel az ajánlat módosítását és egyben az ajánlati kötöttség megsértését jelentené; ez a számszaki módosítás túlmutat a nem jelentős változtatáson. A Kbt. kógens rendelkezései, a számítási hiba javítása eljárási cselekmény kivételével, arra sem adnak lehetőséget, hogy az ajánlatkérő saját döntésével megváltoztasson bármely értékelési szempontra tett megajánlást. Analógiával élve, egy teljesítési határidő[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Többváltozatú ajánlattétel

Kérdés: Véleményük szerint többváltozatú ajánlattételnek minősül, ha egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárás során benyújtott szakmai ajánlatban az ajánlattevő olyan gyártói cikkszámot jelölt meg, amely nem az általa megnevezett termék cikkszáma?
Részlet a válaszából: […] konkrét tartalom.Azt, hogy a szakmai ajánlatot milyen tartalommal és milyen részletezettséggel kell benyújtani, az ajánlatkérő határozza meg a közbeszerzési dokumentumokban. A Kbt. 68. § (1) bekezdése alapján az ajánlatkérőnek az ajánlat elbírálása során azt kell megvizsgálnia, hogy az ajánlat megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek.A vitatott esetben felmerül a kérdés, hogy mikor többváltozatú egy ajánlat, és az ajánlat önmagában az alternatív ajánlattétel mint tiltott cselekmény miatt érvénytelen; vagy a szakmai ajánlat egyszerűen csak nem egyértelmű, és ennek jogkövetkezményeivel kell számolni. Ez a kérdés azért lényeges, mert a Kbt. 71. § (8) bekezdése alapján a szakmai ajánlat hibái, hiányosságai is, szigorú korlátok között ugyan, de pótolhatóak, javíthatóak. Ezen túlmenően a Kbt. 71. § (1) bekezdése alapján felvilágosításkéréssel is élhet az ajánlatkérő.A kérdésben felvetett eset mögött lehet egyszerű elírás is, de lehet egy valóban ellentmondásos ajánlattétel is, amelyből úgy tűnik, hogy többféle terméket ajánlott meg az ajánlattevő. Ahhoz, hogy ez eldönthető legyen, véleményünk szerint az ajánlatkérőnek az ajánlat bírálata során az ajánlat egészét, azaz a becsatolt összes dokumentumot, nyilatkozatot együttesen kell vizsgálnia, és az ajánlat egésze alapján kell mérlegelnie, hogy az ajánlattal szemben milyen kifogások merülhetnek fel, és milyen eljárási cselekmények alkalmazhatóak.Árubeszerzés esetén az ajánlatkérők rendszerint többféle dokumentumot kérnek becsatolni: különféle táblázatokat árakról és termékekről, műszaki ismertetőket, műszaki adatlapokat, ajánlattevői vagy gyártói nyilatkozatokat, egyenértékűségi igazolásokat stb., azaz a szakmai ajánlatot több dokumentum is alátámasztja. Így elképzelhető az az eset, hogy az ajánlat egészéből egyértelműen megállapítható a szakmai ajánlat pontos tartalma, csak az ajánlatban "egy helyen" más szerepel, de magából a hiba jellegéből (pl. egy számelütés vagy másolási hiba) is lehet következtetni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Kiegészítő tájékoztatások ellentmondásossága

Kérdés: Informatikai eszközök beszerzésére uniós közbeszerzési eljárást folytattunk le. A 2. helyezett ajánlattevő jogorvoslatot kezdeményezett a nyertesre vonatkozó döntés ellen, amelyben arra hivatkozott, hogy az eszközök műszaki paraméterei meghatározása kapcsán az eljárásban kiegészítő tájékoztatást kért, és az abban foglaltak szerint tette meg ajánlatát. Az eljárásban két alkalommal került sor kiegészítő tájékoztatás nyújtására, és most észleltük, hogy a 2. alkalommal adott tájékoztatás tartalma részben eltért az 1. tájékoztatástól. Visszavonhatjuk a jogorvoslati eljárásban a 2. tájékoztatást? Milyen következményekkel számolhatunk?
Részlet a válaszából: […] készíteni az ajánlatokról, illetve a részvételi jelentkezésekről. Az ajánlatkérő az ajánlatok és a részvételi jelentkezések elbírálásának befejezésekor az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást az írásbeli összegezésnek minden ajánlattevő, a részvételi szakasz lezárása esetén részvételre jelentkező részére egyidejűleg történő megküldésével teljesíti."Fentieknek megfelelően az eljárási dokumentumok, az eljárás során tett nyilatkozatok, a benyújtott ajánlatok stb., azaz a közbeszerzési eljárásban keletkezett valamennyi dokumentum az eljárás lezárásával véglegessé válik, azok tartalmában [kivéve a 79. § (5) bekezdés által megengedett körben, azaz az írásbeli összegezésben tett elírások javítása körében] semmilyen változtatás nem megengedett.Ebből következően a kérdés szerinti eljárásban nyújtott 1. és 2. számú kiegészítő tájékoztatás teljes terjedelmében és tartalmában az eljárásban keletkezett dokumentumok részét képezi, így sem az abban foglaltak módosítására, sem azok visszavonására már nincs lehetősége az ajánlatkérőnek. A jogorvoslati szerv az eljárás valamennyi dokumentuma és nyilatkozata alapján fogja a kiegészítő tájékoztatásokat vizsgálni, tartalmukat és tartalmuk esetleges ellentmondásait, illetve a benyújtott ajánlat egyes tartalmi elemeire gyakorolt hatását megítélni.A vizsgálat során az is előállhat, hogy a jogorvoslati szerv megállapítja az eltérést, de nem állapít meg jogsértést az ajánlatkérő terhére.Az is megtörténhet ugyanakkor, hogy az ellentétes tartalmú kiegészítő tájékoztatások miatt a Közbeszerzési Döntőbizottság a Kbt. 165. § (1) bekezdés d) pontja alapján jogsértést állapít meg, és alkalmazza a (3) bekezdés szerinti alábbi jogkövetkezmények valamelyikét."Kbt. 165. § (3) Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság határozatában jogsértést állapít meg,a) a közbeszerzési eljárás befejezése előtt felhívhatja a jogsértőt az e törvénynek megfelelő eljárásra, illetve az ajánlatkérő döntésének meghozatalát feltételhez kötheti;b) megsemmisítheti az ajánlatkérőnek a közbeszerzési eljárás során hozott vagy azt lezáró döntését, ha e döntés alapján a szerződést még nem kötötték meg;c) elrendelheti az ajánlattevőnek a minősített ajánlattevők hivatalos jegyzékéből való törlését;d) bírságot szabhat ki a jogsértő szervezettel vagy személlyel, valamint a jogsértésért[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Bírálat és értékelés értelmezése

Kérdés: Újonnan alakult intézményként közbeszerzési kötelezettségünk van. A közbeszerzési szabályzatunkat szeretnénk összeállítani, amiben az ajánlatok bírálatáról és értékeléséről is szeretnénk rendelkezni. Nem egyértelmű számunkra, hogy mi a különbség a Kbt. 69. § (2) bekezdése és a 81. § (5) bekezdése között.
Részlet a válaszából: […] talált ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli."A hivatkozott rendelkezések szerint látható, hogy az ajánlatok bírálata egy folyamat, amelyben számos bírálati cselekményt (érvénytelenség, illetve kizáró okok vizsgálata, alkalmasság vizsgálat, hiánypótlás stb.) kell elvégeznie az ajánlatkérőnek. A (3) bekezdés utal arra, hogy az értékelés a bírálatot követő cselekmények egyike, a megfelelőnek ítélt ajánlatokat kell az ajánlatkérőnek értékelnie.A Kbt. főszabálya tehát az, hogy a bírálat során az ajánlatkérőnek minden benyújtott ajánlatot meg kell vizsgálnia abból a szempontból, hogy az megfelel-e a közbeszerzési dokumentumokban és a jogszabályokban meghatározott feltételeknek. A vizsgálat eredménye alapján a "nem megfelelőket" (pl. érvénytelen, alkalmatlan) félreteszi, a megfelelőnek minősített ajánlatokat pedig az értékelési szempontok szerint értékeli, és az értékelés eredménye alapján választja ki a nyertest. Ez alól a főszabály alól ad eltérési lehetőséget maga a Kbt. a 81. § (5) bekezdésében, amikor a nyílt eljárásra vonatkozóan megengedi, hogy az ajánlatkérő megváltoztassa a bírálati folyamatban az egyes cselekmények sorrendjét."(5) Az ajánlatkérő nyílt eljárásban a közbeszerzési dokumentumokban rendelkezhet úgy is, hogy az ajánlatok bírálatát – az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat alapján – az ajánlatok értékelését követően végzi el. Ebben az esetben csak az értékelési sorrendben legkedvezőbb vagy a legkedvezőbb és az azt követő egy vagy több legkedvezőbb ajánlattevő tekintetében végzi el a bírálatot. A 69. § rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell azzal, hogy a bírálat során ilyenkor is biztosítani kell, hogy az összegezésben megnevezett nyertes – és ha az összegezésben meg kívánja nevezni, a második legkedvezőbb ajánlatot tett – ajánlattevő ajánlatának érvényességét az eljárást lezáró döntést megelőzően az ajánlatkérő az ajánlattevő nyilatkozatát alátámasztó igazolások vizsgálatára is kiterjedően teljeskörűen elbírálja."A hivatkozott rendelkezés[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. november 8.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéskötési határidő

Kérdés: Nyertesként hirdettek ki bennünket egy uniós közbeszerzési eljárásban, 2 évre szóló ütemezett szállítási szerződést nyertünk el. A szerződéskötéshez benyújtottuk az ajánlatkérő által kért dokumentumokat, információkat. Mi úgy tudjuk, hogy a szerződést 30 napon belül kell megkötni, de az ajánlatkérő illetékes vezetőjének szabadsága miatt a szerződést még nem írtuk alá. Az aláírás késedelme miatt érvényes lesz-e a szerződés? Az aláírás késedelme alapul szolgálhat a szerződésben vállalt 1. részteljesítési határidő módosítására?
Részlet a válaszából: […] esetén az írásbeli összegezés megküldése napját követő öt napos időtartam lejártáig."A hivatkozott rendelkezés szerint az eljárás eredményeként létrejövő szerződést az ajánlati kötöttség ideje alatt, azaz az írásbeli összegezés megküldésétől számított – jelen esetben – 30 napon kötelesek megkötni a felek. Ez a határidő nem hosszabbítható meg, és a kötelezettség alól nem mentesít az ajánlatkérő vezetőjének esetleges akadályoztatása sem, szabadság esetén pl. meghatalmazással lehet rendelkezni arról, hogy ki jogosult aláírni a szerződést az ajánlatkérő nevében.A szerződés későbbi aláírás esetén is létre fog jönni, a késedelem miatt alaki hibás lesz, de ez az érvényességét nem befolyásolja. A határidő lejártát követően az ajánlattevő akár meg is tagadhatja a szerződés aláírását, és ez esetben nem követ el jogsértést, hiszen a törvényi szabályokat nem az ajánlattevő, hanem az ajánlatkérő nem tartotta be.A második kérdés kapcsán – a fentiekre is tekintettel – azt kell rögzíteni, hogy az ajánlati kötöttség lejártát követően az ajánlattevőt nem köti az ajánlata, azaz már nem lenne köteles az ajánlat tartalma, az ajánlatban tett vállalások szerint szerződni. Teljesen életszerű, ha az ajánlattevő arra hivatkozva, hogy a szerződés később kerül megkötésre, jelzi, hogy az 1. részteljesítési határidőt nem fogja tudni tartani, és emiatt szerződésmódosítást kezdeményez.Arra azonban felhívjuk a figyelmet, ha az ajánlattevő a szerződést a tényleges aláírási időponttól eltérően az eredeti – szerződéskötési határidőben történő – keltezéssel aláírja, utóbb nem hivatkozhat ennek késedelmére, illetve erre hivatkozással nem kezdeményezhet szerződésmódosítást.Az esetleges szerződésmódosítást a Kbt. 141. § (6) bekezdésében foglaltakra lehet alapozni az alábbiak szerint azzal, hogy a módosítás nem lényeges."Kbt. 141. § (6) A (2)[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. október 11.
Kapcsolódó címkék:    

Lejárt keretmegállapodás módosítása

Kérdés: Keretmegállapodást kötöttünk nyomdai kellékanyagok szállítására 2021. januárban. A keretmegállapodás 2023. november 30-ig tart. A mostani tervezési adatok szerint a keretmegállapodásban meghatározott mennyiség nem fog kimerülni, ezért szeretnénk a megállapodást meghosszabbítani 6 hónappal. A pénzügyi vezetőnk előzetesen jelezte, hogy miután a 2024-es költségvetési évre vonatkozó költségvetés, amelynek részét képezi a közbeszerzési terv is, csak 2024. I. negyedévben kerül majd elfogadásra, nem áll módjában a fedezetről nyilatkozni. Nyilatkozat hiányában meghosszabbítható a keretmegállapodás?
Részlet a válaszából: […] körülmények tették szükségessé, amelyeket az ajánlatkérő kellő gondossággal eljárva nem láthatott előre;cb) a módosítás nem változtatja meg a szerződés általános jellegét;cc) az ellenérték növekedése nem haladja meg az eredeti szerződés értékének 50%-át. Ha egymást követően több olyan módosításra kerül sor, amelyek a ca) alpont szerinti több, egymással nem összefüggő körülmény miatt merültek fel, ez a korlátozás az egyes módosítások nettó értékére alkalmazandó. Az egymást követő módosítások nem célozhatják e rendelkezés megkerülését."Ezeket az okokat, körülményeket célszerű egy, a szerződésmódosításhoz készített dokumentumban összefoglalni, és a közbeszerzési iratanyag részeként megőrizni. Amennyiben a szerződési érték is növekedne – bár a kérdésben nincs erre utaló információ –, a cc) alpontban meghatározott 50%-os korlátot az eredeti szerződési/keretmegállapodási értékhez képest.Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a Ptk. szabályai miatt, amely a közbeszerzési szerződésekre vonatkozóan a Kbt. 2. § (8) bekezdés alapján irányadó, a keretmegállapodást annak hatálya alatt lehet módosítani, jelen esetben 2023. november 30-ig, mert lejárt szerződés módosítására nincs jogi lehetőség [a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 6:3. § a) pontja szerint a kötelem megszűnik a szolgáltatás teljesítésével].A fedezeti nyilatkozat tekintetében a belső szabályokat, szabályzatokat kell figyelembe venni. Amennyiben a közbeszerzésre/szerződéskötésre vonatkozó belső szabályozás a fedezetre vonatkozó nyilatkozatot kötelezővé teszi az előkészítés vagy a módosítás során, annak hiánya a belső szabályok megsértését eredményezi, de nem jár közbeszerzési jogsértéssel.Itt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. szeptember 13.
Kapcsolódó címkék:    
1
2
3
…
6