Versenykorlátozó előírás

Kérdés: Egy előadáson hallottuk, hogy a KFF álláspontja szerint szakemberek esetében nem alkalmazható a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozás, mert versenykorlátozó előírás és a szerződés teljesítésére történő alkalmasság szempontjából nem releváns, hogy az adott szakember az ajánlattevő vagy a közös ajánlattevők egyikének munkavállalója vagy sem. Helyesen gondoljuk-e, hogy a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti korlátozást szakember alkalmassági követelmény esetében tehát egyáltalán nem alkalmazhatják az ajánlatkérők, és e tekintetben nincs különbség aközött, hogy pl. EU-forrásból valósul meg vagy sem az adott közbeszerzés?
Részlet a válaszából: […] esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”Ennek megfelelően alkalmazása jogszerű, ha az alapelveknek is megfelel. Amennyiben például egy gép gyártó általi beállítása a feltétele a garancia érvényesítésének, úgy ennek semmilyen módon nem lehet akadálya. Ha azonban egy építési beruházásra vonatkozó tevékenységet tekintet nélkül annak tartalmára csak az ajánlattevőnek enged elvégezni az ajánlatkérő, abban az esetben egyértelműen jogszerűtlenül jár el. Amennyiben biztonsági oka van annak, hogy egy szolgáltatáshoz kapcsolódó betanítást[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Mintapéldány benyújtása

Kérdés: Hogyan jár el az ajánlatkérő helyesen abban az esetben, ha jogszabállyal ellentétes műszaki leírás alapján nyújtott be az ajánlattevő egy, a jogszabálynak megfelelő mintapéldányt (az alkalmasság igazolása körében)? A mintapéldány a jogszabálynak megfelelt, de mivel a műszaki leírás (amire az ajánlatkérő ajánlati kötöttsége beállt) a kapcsolódó jogszabálynak nem felelt meg, az a probléma adódott, hogy a jogszabálynak megfelelő mintapéldány a műszaki leírásnak nem tud megfelelni.
Részlet a válaszából: […] kell megfelelni, így a jogszabályoknak megfelelő mintapéldány nem lehet elfogadható. Rendkívül nehéz helyzet, hiszen nem teheti érvényessé az érintett ajánlatot az ajánlatkérő úgy, hogy utólag elismeri hibáját, ezt az ajánlattételi szakaszban lehetett volna kezelni a műszaki leírás módosításával.Ténykérdés, hogy az ajánlattevő lenyilatkozta, hogy ajánlata megfelel a jogszabályoknak, de a műszaki leírásnak nem felel meg, amit[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Gyártó- és termékmeghatározás

Kérdés: A közbeszerzési dokumentumokban az ajánlatkérő kérte a pontos gyártó és terméktípus megajánlását. Mi történik akkor, ha az ajánlatkérő azt írja a dokumentumokba, hogy el kell fogadnia az ajánlattevőknek az ajánlatkérő által meghatározottakat?
Részlet a válaszából: […] eltekinteni az egyenértékű termék, szolgáltatás elfogadásától az alábbiak szerint:„46. § (3) A szerződés tárgya által indokolt esetek kivételével a műszaki leírás nem hivatkozhat meghatározott gyártmányú vagy eredetű dologra, illetve konkrét eljárásra, amely egy adott gazdasági szereplő termékeit vagy az általa nyújtott szolgáltatásokat jellemzi, vagy védjegyre, szabadalomra, tevékenységre, személyre, típusra vagy adott származásra vagy gyártási folyamatra, ha az egyes gazdasági szereplők vagy termékek előnyben részesítéséhez vagy kiszorításához vezetne. Az ilyen hivatkozás csak kivételes esetekben engedhető meg, ha nem lehetséges a szerződés tárgyának (2) bekezdés szerinti, kellően pontos és érthető leírása. Az ilyen megnevezés mellett a »vagy azzal egyenértékű« kifejezést kell szerepeltetni.”Ennek hiányában a műszaki leírás jogsértő meghatározása miatt jogorvoslati eljárás kezdeményezhető. Amennyiben kizárólagos jog miatt például egy adott vállalatirányítási rendszerhez kíván új modult venni az ajánlatkérő, valójában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

A verseny torzítása

Kérdés: Mi a helyzet abban az esetben, ha egy „háromajánlatos” eljárásban a későbbi nyertes ajánlattevő és egy másik ajánlattevő vezető tisztségviselői között közeli hozzátartozói kapcsolat áll fenn, és az eljárásban a másik ajánlattevő nem tesz eleget az ajánlatkérő hiánypótlási felhívásának, annak ellenére, hogy az ajánlati ára alacsonyabb? A harmadik ajánlatot érvénytelenítették. Következik-e ebből, hogy a gazdálkodó szervezetek összejátszottak a közbeszerzési eljárásban, és megállapodást kötöttek arra, hogy a magasabb ajánlati árat megajánló ajánlattevő legyen a nyertes? Azaz megállapodásuk a verseny torzítására irányul?
Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis nem lehet ajánlattevő az olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.A verseny torzításának fogalmát a Kbt. nem definiálja. Erre vonatkozóan a Tpvt.-t kell figyelembe venni. A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, haa) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagyb) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.Megállapítható, hogy sem a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, sem a Tpvt. nem szól a hozzátartozói viszonyról, továbbá az is, hogy a Kbt. nem fűz ahhoz szankciót, ha valamely ajánlattevő nem teljesíti az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását.Önmagában tehát abból, hogy egy ajánlattevő nem nyújt be hiánypótlást, nem vonható le az a következtetés, hogy összejátszik egy másik ajánlattevővel, még akkor sem, ha ajánlati ára alacsonyabb. Önmagában a vezető tisztségviselők közötti rokoni kapcsolat sem elegendő a kizáró ok megállapításához.Ahhoz, hogy a kötelező kizáró ok megállapítható legyen, szükséges annak bizonyítéka, hogy– i) a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel– ii) az adott közbeszerzési eljárásban– iii) a verseny torzítására[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Összeférhetetlenség tervező bevonása során

Kérdés: Az ajánlatkérő az engedélyes tervek elkészítésére az X Kft.-vel fog szerződni. Az ajánlatkérő ebben a szerződésben nem kívánja előírni a Vállalkozónak azon kötelezettségét, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő oldalán részt vegyen, tekintettel arra, hogy az X Kft. várhatóan ajánlattevőként részt kíván venni a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban. Annak érdekében, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok ne sérüljenek, és az X Kft. az eljárásban ajánlattevőként jogszerűen részt tudjon venni; helyesen jár-e el az ajánlatkérő, ha az engedélyes tervek elkészítésére vonatkozó szerződés aláírásakor aláírat az X Kft. kötelezettség-vállalásra jogosult képviselőjével egy olyan kötelezettségvállaló nyilatkozatot, hogy a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az ajánlatkérő által bevontan a Kbt. 25. § (5) bekezdése szerinti személyek nem vesznek részt, tekintetükben a Kbt. 25. §-ában foglalt összeférhetetlenségi szabályok nem sérülnek, velük szemben nincsen olyan bármely körülmény, amely a Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenséget eredményezhet? Tudomásul veszi, hogy ha az összeférhetetlenség vagy annak kockázata a nyilatkozat megtételét követően merül fel, az érintett személy köteles ezt haladéktalanul bejelenteni az ajánlatkérő részére. Mindemellett az ajánlatkérő ügyel arra, hogy egyik munkavállalója se vonja be semmilyen módon a kiviteli tervek készítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba az X Kft.-t. Amennyiben a fenti nyilatkozattétel nem megfelelő, és nem biztosítja, hogy az X Kft.-nek az engedélyes tervek elkészítését követően a kiviteli tervek elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásban az összeférhetetlenségi szabályok sérelme nélkül részt vegyen, kérjük támogató javaslataikat.
Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő által megtett intézkedések során. Ennek megfelelően többféle intézkedés megtétele és a megtett intézkedések folyamatos dokumentálása javasolt. Tárgyi esetben azért kell fokozott gondossággal eljárni, mert az engedélyes tervet készítő tervező már előre jelezte részvételi szándékát a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Az esetek nagy részében a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődéssel, a kiegészítő tájékoztatáskéréssel, ajánlatbeadással válnak ismertté azok a gazdasági szereplők, amelyek vonatkozásában az összeférhetetlenséget vizsgálni kell. Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő már most az információ birtokában van, véleményünk szerint többletkötelezettséget keletkeztet az ajánlatkérőő számára.Az összeférhetetlenség elsősorban az ajánlatkérő által bevont személyekkel összefüggő jogintézmény, ezért először azokra a személyekre térünk ki, amelyeket az ajánlatkérő a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba kíván bevonni, bármelyik eljárási szakaszba, bármelyik eljárási cselekménybe, folyamatba, akár döntéshozóként, akár döntés-előkészítőként.Javasolt a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személy figyelmét még a bevonás előtt dokumentáltan felhívni arra, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) ne közöljenek a közbeszerzési eljárással kapcsolatos semmilyen információt. Ennek a figyelemfelhívásnak része lehet akár egy tudomásulvételi nyilatkozat is.A kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről a kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozat [Kbt. 25. § (2) bekezdés] bekérésének lehet egy figyelemfelhívó része is, amelyben az engedélyes tervet készítő X. Kft.-t már nevesítve kérik be a nyilatkozatot. A nyilatkozat tartalma alapján pedig az adott személy közbeszerzési eljárásba való bevonásának mellőzése szükséges.A kiviteli terv elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről bekért érdekeltségi nyilatkozatokat pedig különösen abból a szempontból szükséges dokumentáltan vizsgálni, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel vagy az X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) bármilyen kapcsolat fennáll-e, és amennyiben igen, akkor a közbeszerzési eljárásba való bevonás mellőzése szükséges.Az ajánlatkérő megelőzési kötelezettségei közé tartozónak gondoljuk azt is, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft.-vel is megfelelő dokumentálásra kerüljön sor.Elsőként az ajánlatkérőnek javasolt szigorúan és élesen lehatárolni az engedélyes tervet készítő tervező feladatát, azaz célszerű a vele kötött szerződésben konkrétan és előre rendezni, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben semmilyen közreműködést nem vár el a tervezőtől, különösen a kiviteli tervek készítésére irányuló közbeszerzési eljárással és a kiviteliterv-készítéssel (mint szerződéses szakasszal) összefüggésben. Amennyiben ugyanis az engedélyes tervet készítő X Kft.-től az ajánlatkérő bármilyen közreműködést elvár a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás folyamán, vagy a szerződés teljesítése során, akkor ezzel a tervező azt is vállalja, hogy nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként.Itt szükséges megjegyeznünk, hogy ha a kiegészítő tájékoztatáskérések majdan érintik az engedélyes tervet, akkor azt az ajánlatkérőnek kell megválaszolnia; ha pedig az engedélyes tervet módosítani kell a feltett kérdések miatt, azt is az ajánlatkérőnek lesz szükséges megoldania.Az összeférhetetlenség megelőzése érdekében javasolt továbbá az elkészült engedélyes terv és mellékletei tartalmát egy tervellenőrzéssel átvizsgáltatni, amely a szakmai tartalom megfelelősége mellett arra irányul, hogy az elkészült engedélyes terv tartalma nem kedvez-e X Kft. ajánlattételének a kiviteli tervezésre, azaz tartalmában biztosítja az egyenlő elbánás, esélyegyenlőség és verseny tisztasága alapelvek érvényesülését.Javasolt átgondolni egyfajta fordított távolmaradási nyilatkozat bekérését is az engedélyes tervet készítő X Kft.-től. Bár a gyakorlatban elterjedt távolmaradási nyilatkozatban az érdekelt gazdasági szereplő arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a későbbi közbeszerzési eljárásban. De jelen esetben – mivel az ajánlatkérő már birtokában van annak az információnak, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft. indulni kíván a kiviteli terv készítésére irányuló közbeszerzési eljárásban[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Beszerzési tárgy meghatározása

Kérdés: Árubeszerzési szerződés kiterjedhet-e a garanciális időn túli szervizelésre is (karbantartás, javítás)? Amennyiben nem, az ajánlat érvényességnek feltétele lehet-e az, hogy az ajánlattevő vállaljon köztelezettséget a garanciaidőn túli szervizelés meglétére?
Részlet a válaszából: […] ezt a szerződés részévé teszi az ajánlatkérő, azt az ajánlatkérőnek el kell fogadnia módosítási javaslat nélkül, és ajánlatát a Kbt. 66. § (1) bekezdésének megfelelően elkészítenie.„66. § (1) Az ajánlatot és a részvételi jelentkezést a gazdasági szereplőnek a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell elkészítenie és benyújtania.”Amennyiben a tárgyalásos eljárás keretében ragaszkodik az előíráshoz az ajánlatkérő, akkor a fentieknek megfelelően kell az ajánlatot elkészíteniük az ajánlattevőknek.Abban az esetben, ha értékelési szempontként alkalmazza azt az ajánlatkérő, nem biztos, hogy minden[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Kis- és középvállalkozás minősítése

Kérdés: Egy 3 milliárdos, 70 főt foglalkoztató cég kkv-nak minősül-e pályázati szempontból úgy, hogy 2024 szeptemberében új tulajdonosa lett, amely nagyvállalatnak minősül?
Részlet a válaszából: […] függetlenül a tulajdoni hányadtól, a szavazati aránytól, a megválasztási és visszahívási jogtól – döntő irányítást, ellenőrzést gyakorol, vagyd) egy vállalkozás egy másik vállalkozásban – más tulajdonosokkal (részvényesekkel) kötött megállapodás alapján – a szavazatok többségét egyedül birtokolja.”Így az alábbi 5. § értelmében a fenti 3. §-ban meghatározott értékeket konszolidált formában kell vizsgálni, azaz a kapcsolódó vállalkozások árbevételi és foglalkoztatotti adatait összeadni.„5. § (1) A 3. §-ban megjelölt mutatókat a jóváhagyásra jogosult személy vagy testület által elfogadott utolsó összevont (konszolidált) beszámoló, ennek hiányában éves beszámoló vagy egyszerűsített éves beszámoló szerinti foglalkoztatotti létszám és nettó árbevétel vagy mérlegfőösszeg alapján kell meghatározni. Az összevont (konszolidált) beszámoló, éves beszámoló, vagy egyszerűsített éves beszámoló készítésére nem köteles vállalkozás minősítése az adóbevallása szerint, és az adóbevallásban vagy a külön nyilvántartásban szereplő foglalkoztatotti létszám alapján történik. Amennyiben a vállalkozás működési ideje 1 évnél rövidebb, az adatokat éves szintre kell kiegészíteni:(5) Azon vállalkozás esetében, amelynek partner- vagy kapcsolódó vállalkozásai vannak, a 3. §-ban meghatározott adatokat az összevont (konszolidált) éves beszámoló vagy bevallás alapján, ennek hiányában a vállalkozás nyilvántartása alapján kell meghatározni.(6) Az (5) bekezdésben említett adatokhoz hozzá kell adni a vállalkozással partnervállalkozási kapcsolatban lévő vállalkozások adatait, amelyek közvetlenül tulajdonosai az adott vállalkozásnak, vagy közvetlenül az adott vállalkozás tulajdonában[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés kezdeményezése

Kérdés: Verseny-újranyitásos eljárásban az ajánlatkérő megküldte az összegezést, amiben a legalacsonyabb árat benyújtó ajánlattevőt kihirdette nyertesként. Viszont az ár, amit elfogadott, lényegesen, közel 80%-kal alacsonyabb a becsült értékénél, és 54%-kal a többi ajánlattevő áránál, amit árindokláskérés nélkül fogadott el. Előzetes vitarendezésben kértük az ajánlatkérőt, hogy kérjen árindoklást. Ezt meg is tette, és a vitarendezési kérelemre adott válaszban megírta, hogy a nyertes ajánlattevő árindoklását elfogadta, ezért az eredeti összegezést nem módosítja. Ebben az esetben van-e lehetőség iratbetekintést kérni, hiszen a Kbt. szerinti, iratbetekintési kérelem benyújtására rendelkezésre álló, az összegezés megküldésétől számított öt nap lejárt? Vagy ez esetben nincs már lehetőség az árindoklás megtekintésére?
Részlet a válaszából: […] számított 5 nap, ahol az indokolásba történő betekintést kérheti az ajánlattevő, feltételezve, hogy az ajánlatkérő nem megfelelően bírálta el a beérkezett indokolást. Azonos módon érvényesül tehát a Kbt. alábbi iratbetekintésre vonatkozó 45. § (1) bekezdés szerinti szabálya:„45. § (1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:    

Aránytalan nyereség mint érvénytelenné nyilvánítási ok

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban tettünk ajánlatot. Az ajánlatkérő vizsgálta az ajánlati árat, indoklást is kért arra hivatkozással, hogy az aránytalanul alacsony. Benyújtottuk az indokolást, de ajánlatunkat érvénytelennek minősítette, és az érvénytelenség indokaként a Kbt. 73. § (2) bekezdésére tekintettel azt jelölte meg, hogy a beszerzési ár felett megjelölt „nyereség” mértéke aránytalanul alacsony, amely nem teszi megalapozottá a szerződés megajánlott áron történő teljesítését. Véleményünk szerint a „nyereség” mértékének meghatározása az ajánlattevő kompetenciája, és üzleti érdeke szerint jogosult azt kalkulálni. Mi az Önök véleménye ebben a kérdésben?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevő kötelessége, hogy az ajánlati ára megalapozottságára vonatkozóan minden tényt, adatot, kalkulációt az ajánlatkérő rendelkezésére bocsásson ahhoz, hogy megfelelő mérlegelés eredményeként az ajánlatkérő döntést hozhasson az ajánlati ár megalapozottságáról. Ennek során az ajánlatkérő objektív alapú indokolást vehet figyelembe, ennek egyes elemeit példálózó jelleggel a Kbt. 72. § (2) bekezdése felsorolja, ilyen lehet különösen a gyártási folyamat gazdaságossága, a választott műszaki megoldás, vagy a teljesítésnek az ajánlattevő számára kivételesen előnyös körülménye, és ezeken kívül bármi más, amely az ajánlati ár megalapozottságát igazolni tudja.Jelen esetben, amennyiben az ajánlattevő az ajánlatkérő felhívására benyújtotta az árra vonatkozó teljes körű indokolását, a „nyereség” alacsony mértékére történő hivatkozás, mint az ajánlat érvénytelenné nyilvánításának indoka nem tűnik megalapozottnak. Meglátásunk szerint ez szubjektív értékítéletet tartalmaz az ajánlatkérő részéről, emiatt nem tartjuk sem elegendőnek, sem jogszerűnek az érvénytelenség indokaként. Egyetértünk azzal az ajánlattevői felvetéssel, hogy a nyereség kérdése, a nyereség számítása és annak mértéke az ajánlattevő kompetenciájába tartozó[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      

Eljárás felfüggesztése

Kérdés: Jogorvoslattal szeretnénk élni egy árubeszerzésre irányuló kiírás ellen, mert nem tudunk ajánlatot tenni az előírt túlzó műszaki követelmények miatt. Jól gondoljuk, hogy az ajánlatkérő köteles elhalasztani a beadási határidőt, amíg lezárul a jogorvoslat?
Részlet a válaszából: […] közbeszerzési eljárás felfüggesztése nem kötelező, a felfüggesztés az ajánlatkérő mérlegelésétől függ. Amennyiben a Közbeszerzési Döntőbizottság dönt a felfüggesztésről, úgy ennek megfelelően az ajánlatkérő nem mérlegelheti a felfüggesztést. Ez utóbbi esetben a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére való döntés nem a jogorvoslati kérelem benyújtásához, hanem a jogorvoslati eljárás megindításához van kötve. Ennek megfelelően a Közbeszerzési Döntőbizottság végzése szükséges a jogorvoslati eljárás megindításáról a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére vonatkozó döntéshez. A jogorvoslati kérelmet benyújtó kérelmezők számára ugyanis fennáll a lehetőség, hogy kérelemmel forduljanak a Közbeszerzési Döntőbizottsághoz, hogy ideiglenes intézkedés elrendelését kérjék a Közbeszerzési Döntőbizottságtól a Kbt. 156. § (1) bekezdése alapján. A Kbt. 156. § (2) bekezdés a) pontja alapján a közbeszerzési eljárás felfüggesztése az ideiglenes intézkedések közé tartozik (másik ideiglenes intézkedés, hogy az ajánlatkérő vonja be a kérelmezőt a közbeszerzési eljárásba). Ideiglenes intézkedés a jogorvoslati eljárással érintett közbeszerzési eljárás alapján történő szerződéskötésig kérhető, azaz a közbeszerzési eljárás felfüggesztése is eddig kérelmezhető.Fontos azonban kiemelni, hogy a közbeszerzési eljárás felfüggesztése ideiglenes intézkedés alkalmazásával a Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegelésének függvénye. A Közbeszerzési Döntőbizottság mérlegeli az eset összes körülményét, valószínűsíthető-e a közbeszerzésre, valamint a közbeszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok rendelkezéseinek, illetve alapelveinek megsértése vagy fennáll ennek veszélye, és a mérlegelés eredményeként végzéssel dönt a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről vagy az erre irányuló kérelem elutasításáról. A Közbeszerzési Döntőbizottság arra is jogosult, hogy akár kérelem hiányában, hivatalból döntsön a közbeszerzési eljárás felfüggesztéséről. Az ideiglenes intézkedés keretében bekövetkező felfüggesztése is a felhívásban előírt és folyamatban lévő határidőket a felfüggesztés időtartamával meghosszabbítja. A Közbeszerzési Döntőbizottság sem köteles tehát a közbeszerzési eljárás felfüggesztésére.A jogorvoslati határidők, a jogorvoslati eljárásrend és maga a közbeszerzési eljárás folyamatának összetett rendszerében valóban előfordul, hogy a közbeszerzési dokumentumok tartalmával kapcsolatos jogorvoslati eljárással párhuzamosan folyik a közbeszerzési eljárás, mert sem az ajánlatkérő, sem a Közbeszerzési Döntőbizottság nem élt a felfüggesztés jogával. Ezért kiemelten fontos, hogy a jogorvoslati kérelem benyújtását, illetve az ideiglenes intézkedés kérelmezését mielőbb tegyék meg. Ez ugyanakkor annyiban nem hátrányos a kérelmezőre nézve, hogy ha a Közbeszerzési Döntőbizottság a szerződéskötés előtt meghozza a jogorvoslati eljárást lezáró döntését, és döntésével a közbeszerzési dokumentumokat megsemmisíti, akkor a részvételi/ajánlattételi határidőt követően történt eseményeket és az esetlegesen meghozott döntéseket is megsemmisíti, hiszen egy[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. március 5.
Kapcsolódó címkék:      
1
2