45 talált cikk amire kerestek az elmúlt 90 napban

Részlet a válaszából: […] ajánlatokat az ajánlatkérő az értékelési szempontok szerint értékeli.Az ajánlatkérő tehát csak és kizárólag azokat az ajánlatokat értékelheti, amelyek tekintetében kétséget kizáróan megállapította azok érvényességét. Az érvényességnek viszont feltétele, hogy az ajánlattevő a felhívásban közölt előírások szerint igazolja, hogy megfelel az alkalmassági követelményeknek. Amennyiben ettől eltérő adatokat ad meg, akkor az ajánlatkérőnek lehetősége van arra, hogy hiánypótlási felhívást bocsásson ki a Kbt. 71. § (1) bekezdése szerint, és ezzel lehetőséget biztosítson az ajánlattevő számára az ajánlatában fennálló hiány, hiányosság kiküszöbölésre. Hiánypótlás esetén, a hiánypótlásra benyújtott nyilatkozat, igazolás vagy egyéb dokumentum birtokában kell az ajánlat érvényességéről döntést hozni, vagy – ha ennek feltételei fennállnak – újabb hiánypótlási felhívást vagy – adott esetben – felvilágosításkérést kibocsátani.Jelen esetben az ajánlat szerinti ajánlattevői nyilatkozat alapján az ajánlatkérő nem volt abban a helyzetben, hogy kétséget kizáróan megállapítsa, hogy az ajánlattevő megfelel az előírt alkalmassági követelménynek, hiszen egy üzleti év adatai hiányoztak, tehát fennálltak a Kbt. 71. § (1) bekezdésében meghatározott jogszabályi feltételek a hiánypótlási felhívás kibocsátására. Ezt a bírálat során meg kellett volna tennie.A Kbt. kógenciájából következően a Kbt. arra nem biztosít lehetőséget, hogy a közbeszerzési szerződés megkötését követően bocsásson ki az ajánlatkérő hiánypótlási felhívást egy eljárási dokumentum tekintetében, ha azt az eljárás bírálata során elmulasztotta, másképpen fogalmazva nincs lehetőség arra, hogy az ajánlatkérő adott eljárási cselekmény utólagos, a közbeszerzési szerződés megkötését követő alkalmazásával orvosolja a nyertes[…]

Részlet a válaszából: […] január 1-jét követően nem kell a Kbt.-t alkalmazni nemzeti értékhatár alatt– a 3. melléklet szerinti egészségügyi szolgáltatásra akkor, ha az ellátási kötelezettség körébe tartozó, részben vagy egészben közfinanszírozott közszolgáltatás teljesítését szolgálja;– a 3. melléklet szerinti szállodai és éttermi szolgáltatásokra;– a 79995000-5-től 79995200-7-ig tartó CPV-kódok által meghatározott könyvtárkezelési szolgáltatásokra;– a 92000000-1-től 92700000-8-ig tartó CPV-kódok által meghatározott, a pihenés, kultúra és sport területén nyújtott szolgáltatásokra;– a 3. melléklet szerinti jogi szolgáltatásokra; valamint– a járulékos közbeszerzési szolgáltatásokra.A „járulékos közbeszerzési szolgáltatások” kivételi kör gyakorlatilag a korábbi felelős akkreditált közbeszerzési tanácsadói tevékenységre vonatkozó kivételi kör helyett került vissza a jogszabályba, de az új kivételi kör már nem kizárólag a névjegyzéken szereplő tanácsadók igénybevételére vonatkozik. Az új kivételi kör a tevékenység oldaláról definiálja a Kbt. alkalmazása alóli mentességet, azaz az ajánlatkérő járulékos közbeszerzési tevékenységre vonatkozó szolgáltatást rendel meg.A Kbt. 3. § 14. pontja alapján járulékos közbeszerzési szolgáltatásnak a közbeszerzési eljárás lefolytatásához nyújtott támogatási[…]

Részlet a válaszából: […] hatálya alá tartozik a beszerzés,iii) legalább a nemzeti közbeszerzési értékhatárt elérő vagy meghaladó értékű a szerződés,iv) visszterhes szerződésről van szó.A kérdezőnek tehát azt kell megvizsgálnia, hogy a fenti együttes feltételek teljesülnek-e, ugyanis bármely feltétel nem teljesülése kizárja a közbeszerzési eljárás alkalmazásának kötelezettségét, azaz anélkül lehet szerződést kötni.i) Elsőként azt kell megvizsgálni, hogy a sportszövetség a Kbt. 5–7. §-ai alapján ajánlatkérő szervezetnek minősül-e. Elfogadva azt, hogy a sportszövetség alapesetben nem közbeszerzési ajánlatkérő, azaz nem tartozik a törvény hatálya alá, arra hívjuk fel a figyelmet, hogy miután a támogatási szerződésben ez előírásra került, támogatott szervezetként közbeszerzés-kötelessé vált. A Kbt. 5. § (4) bekezdés ugyanis úgy rendelkezik, hogy azok a szervezetek is kötelesek a Kbt. rendelkezéseit betartani, akik ugyan nem tartoznak a Kbt. 5.§ (1) és (2) bekezdése hatálya alá, de közbeszerzési eljárás lefolytatását önként vagy szerződésben vállalták, illetve számukra ezt jogszabály kötelezővé teszi.ii) A Kbt. tárgyi hatálya szempontjából azt kell vizsgálni, mi a szerződés tárgya. A Kbt. 8. § (1) bekezdése szerint közbeszerzésnek minősül a közbeszerzési szerződés megkötése, amelynek tárgya árubeszerzés, építési beruházás vagy szolgáltatás megrendelése lehet. A Kbt. 8. § (2) bekezdése szerint az árubeszerzés forgalomképes és birtokba vehető ingó dolog tulajdonjogának, vagy használatára, hasznosítására vonatkozó jognak – vételi joggal vagy anélkül történő – megszerzése az ajánlatkérő részéről. A sportruházat a Kbt. 8. § (2) bekezdése alapján árubeszerzésnek minősül, azaz közbeszerzésben kell beszerezni.iii) A nemzeti közbeszerzési értékhatár 2025. január 1-től az alábbiak szerint alakul:– árubeszerzés esetében 20 000 000 forint;– építési beruházás esetében 60 000 000 forint;– szolgáltatás megrendelése esetében 20 000 000 forint.A keretszerződés megkötése akkor tartozik a Kbt. hatálya alá, ha annak nettó értéke[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő által megtett intézkedések során. Ennek megfelelően többféle intézkedés megtétele és a megtett intézkedések folyamatos dokumentálása javasolt. Tárgyi esetben azért kell fokozott gondossággal eljárni, mert az engedélyes tervet készítő tervező már előre jelezte részvételi szándékát a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Az esetek nagy részében a közbeszerzési eljárás iránti érdeklődéssel, a kiegészítő tájékoztatáskéréssel, ajánlatbeadással válnak ismertté azok a gazdasági szereplők, amelyek vonatkozásában az összeférhetetlenséget vizsgálni kell. Az a körülmény, hogy az ajánlatkérő már most az információ birtokában van, véleményünk szerint többletkötelezettséget keletkeztet az ajánlatkérőő számára.Az összeférhetetlenség elsősorban az ajánlatkérő által bevont személyekkel összefüggő jogintézmény, ezért először azokra a személyekre térünk ki, amelyeket az ajánlatkérő a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba kíván bevonni, bármelyik eljárási szakaszba, bármelyik eljárási cselekménybe, folyamatba, akár döntéshozóként, akár döntés-előkészítőként.Javasolt a kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személy figyelmét még a bevonás előtt dokumentáltan felhívni arra, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) ne közöljenek a közbeszerzési eljárással kapcsolatos semmilyen információt. Ennek a figyelemfelhívásnak része lehet akár egy tudomásulvételi nyilatkozat is.A kiviteli terv elkészítésére vonatkozó közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről a kötelező összeférhetetlenségi nyilatkozat [Kbt. 25. § (2) bekezdés] bekérésének lehet egy figyelemfelhívó része is, amelyben az engedélyes tervet készítő X. Kft.-t már nevesítve kérik be a nyilatkozatot. A nyilatkozat tartalma alapján pedig az adott személy közbeszerzési eljárásba való bevonásának mellőzése szükséges.A kiviteli terv elkészítésére irányuló közbeszerzési eljárásba bevonni tervezett személyek részéről bekért érdekeltségi nyilatkozatokat pedig különösen abból a szempontból szükséges dokumentáltan vizsgálni, hogy az engedélyes tervet készítő X. Kft.-vel vagy az X. Kft.-vel bármilyen közvetett vagy közvetlen kapcsolatban lévő személyekkel (pl. X. Kft. munkavállalója, tulajdonosa, ezek hozzátartozója, vagy más személyes kapcsolatban álló személy) bármilyen kapcsolat fennáll-e, és amennyiben igen, akkor a közbeszerzési eljárásba való bevonás mellőzése szükséges.Az ajánlatkérő megelőzési kötelezettségei közé tartozónak gondoljuk azt is, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft.-vel is megfelelő dokumentálásra kerüljön sor.Elsőként az ajánlatkérőnek javasolt szigorúan és élesen lehatárolni az engedélyes tervet készítő tervező feladatát, azaz célszerű a vele kötött szerződésben konkrétan és előre rendezni, hogy az ajánlatkérő a későbbiekben semmilyen közreműködést nem vár el a tervezőtől, különösen a kiviteli tervek készítésére irányuló közbeszerzési eljárással és a kiviteliterv-készítéssel (mint szerződéses szakasszal) összefüggésben. Amennyiben ugyanis az engedélyes tervet készítő X Kft.-től az ajánlatkérő bármilyen közreműködést elvár a kiviteli tervezésre irányuló közbeszerzési eljárás folyamán, vagy a szerződés teljesítése során, akkor ezzel a tervező azt is vállalja, hogy nem vehet részt a közbeszerzési eljárásban ajánlattevőként.Itt szükséges megjegyeznünk, hogy ha a kiegészítő tájékoztatáskérések majdan érintik az engedélyes tervet, akkor azt az ajánlatkérőnek kell megválaszolnia; ha pedig az engedélyes tervet módosítani kell a feltett kérdések miatt, azt is az ajánlatkérőnek lesz szükséges megoldania.Az összeférhetetlenség megelőzése érdekében javasolt továbbá az elkészült engedélyes terv és mellékletei tartalmát egy tervellenőrzéssel átvizsgáltatni, amely a szakmai tartalom megfelelősége mellett arra irányul, hogy az elkészült engedélyes terv tartalma nem kedvez-e X Kft. ajánlattételének a kiviteli tervezésre, azaz tartalmában biztosítja az egyenlő elbánás, esélyegyenlőség és verseny tisztasága alapelvek érvényesülését.Javasolt átgondolni egyfajta fordított távolmaradási nyilatkozat bekérését is az engedélyes tervet készítő X Kft.-től. Bár a gyakorlatban elterjedt távolmaradási nyilatkozatban az érdekelt gazdasági szereplő arról nyilatkozik, hogy nem vesz részt részvételre jelentkezőként, ajánlattevőként, alvállalkozóként vagy az alkalmasság igazolásában részt vevő szervezetként a későbbi közbeszerzési eljárásban. De jelen esetben – mivel az ajánlatkérő már birtokában van annak az információnak, hogy az engedélyes tervet készítő X Kft. indulni kíván a kiviteli terv készítésére irányuló közbeszerzési eljárásban[…]

Részlet a válaszából: […] esetek mellett a (6) bekezdésben foglalt feltételek vizsgálata nélkül, ha a szerződés minden ajánlattevő számára előre megismerhető módon, egyértelműen rögzíti a szerződés meghatározott tartalmi elemei későbbi változásának (ideértve az opció gyakorlásának) pontos feltételeit és tartalmát. Az ilyen szerződéses feltételek azonban nem rendelkezhetnek olyan módosításokról, amelyek megváltoztatnák a szerződés általános jellegét.A hivatkozott rendelkezés tehát arra biztosít lehetőséget az ajánlatkérő számára, hogy– már a közbeszerzési eljárás előkészítése során gondolja végig a szerződéses konstrukciót,– amennyiben az adott beszerzéshez kapcsolódó szerződés esetében releváns lehet a szerződés egyes tartalmi elemeinek változása, akkor ezt szerepeltesse a szerződésben és az egyéb közbeszerzési dokumentumokban,– határozza meg egyértelműen, hogy milyen esetekben és milyen feltételrendszerben fognak a szerződés egyes rendelkezései módosulni,– tegye ezt minden ajánlattevő számára megismerhetővé, azaz tegye az eljárási dokumentumok részévé.Fentiek alapján úgy[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlatkérő viszont nem tekinthet el a saját előírásai érvényesítésétől, még akkor sem, ha utólag úgy ítéli meg, hogy esetleg szükségtelenek voltak, vagy akár egy adminisztrációs hiba folytán szerepeltek a közbeszerzési dokumentumokban.Az ajánlatkérő a Kbt. 50. § (2) bekezdés n) pontja és a Kbt. 65. § (2) bekezdése alapján az eljárást megindító felhívásban köteles előírni az alkalmassági feltételeket, azaz mind az alkalmassági követelményt, mind az igazolási módot. Az ajánlatkérő kötve van az eljárást megindító felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakhoz, ezáltal az általa meghatározott alkalmassági követelményrendszerhez, így nem választhat ki a közbeszerzési eljárásban olyan ajánlattevőt, amely az eljárást megindító felhívásban meghatározott alkalmassági követelményeknek nem felel meg, vagy a megfelelést nem igazolta megfelelően.Abban az esetben, ha valamely ajánlattevő túlzónak ítéli meg az ajánlatkérő valamely alkalmassági kritériumát, vagy az annak igazolásával kapcsolatos igazolási módot, akkor lehetősége van arra, hogy az ajánlattételi határidő lejártáig azzal kapcsolatban kérdést tegyen fel, előzetes vitarendezést vagy jogorvoslati eljárást kezdeményezzen.Ennek hiányában az előírt alkalmassági követelmény ellenőrzéséhez szükséges dokumentumokat be kell nyújtani, mert ezen dokumentumok vonatkozásában beáll az ajánlati kötöttség az ajánlattételi határidő lejártakor.Az érvénytelenség kapcsán a Kbt. 73. § (1) bekezdés e) pontját kell vizsgálni, mely az alábbiak szerint fogalmaz: Az ajánlat vagy a részvételi jelentkezés érvénytelen, ha e) egyéb módon nem felel meg az ajánlati, ajánlattételi vagy részvételi felhívásban és a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a jogszabályokban meghatározott feltételeknek, ide nem értve a részvételi jelentkezés és az ajánlat ajánlatkérő által előírt formai követelményeit.Arra tekintettel, hogy az ajánlattevő a hiánypótlási felhívásra sem nyújtotta be a cégszerű nyilatkozatát a számlavezető pénzügyi intézményeiről, a működő pénzforgalmi számláiról illetőleg a már megszűnt pénzforgalmi számlákról,[…]

Részlet a válaszából: […] ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja, mivel az ajánlattevői/részvételre jelentkezői szerepkör ütközik egy másik ajánlattevő/részvételre jelentkező kapacitást biztosító szervezetének szerepkörével.Ahogy a fenti rendelkezésből kiolvasható, a többes megjelenés tilalma kizárólag az ajánlattevő (részvételre jelentkező) oldaláról közelíti meg a kérdéskört; azaz azt tiltja, hogy a közbeszerzési eljárásban ajánlattevő (részvételre jelentkező) szerepkörben megjelenő gazdasági szereplő egy másik ajánlatban (részvételi jelentkezésben) betöltsön egy másik szerepkört, legyen az akár ajánlattevő (részvételre jelentkező), alvállalkozó vagy kapacitást biztosító szervezet szerepköre. Ennek megfelelően, ha a nevesített szakember egyébként maga egy ajánlattevő (részvételre jelentkező) a közbeszerzési eljárásban, akkor másik ajánlatban (részvételi jelentkezésben) ajánlattevőként (részvételre jelentkezőként), alvállalkozóként vagy kapacitást biztosító szervezetként való nevesítése jogszerűtlen.A többes megjelenés tilalma azonban nem vonatkozik az ajánlattevői (részvételre jelentkezői) szerepkör alatti szintekre, azaz az alvállalkozókra, kapacitást biztosító szervezetekre. Ennek megfelelően nem ütközik a többes megjelenés tilalmába, ha két ajánlattevő (részvételre jelentkező) ugyanazt a szakembert nevesíti egy alkalmassági követelménynek való megfelelés érdekében, és ez a szakember alvállalkozóként, illetve kapacitást biztosító szervezetként van megjelölve a két ajánlatban. Ugyanazon alvállalkozó és ugyanazon kapacitást biztosító szervezet tehát jogszerűen megjelölhető két ajánlatban (részvételi jelentkezésben). Ez a helyzet rendszeresen előfordulhat olyan közbeszerzések esetében, amelyek egy szűk piacot érintenek, vagy valamilyen speciális szaktudás miatt az elérhető szakemberek száma korlátozott (pl. műemlék-restaurátorok vagy művészek).A többes megjelenés tilalmának vizsgálata mellett az ajánlatkérőnek azonban más jogi megközelítést is alkalmaznia kell az ajánlatok (részvételi jelentkezések) bírálata során, mert ugyanazon szakember megnevezése más okból lehet jogszerűtlen. Az ajánlatkérőnek vizsgálnia kell a verseny tisztasága alapelv sérelmének lehetőségét, hogy a szakember átfedése versenykorlátozó tényezőként jelentkezik-e a közbeszerzési eljárásban.Az ajánlatkérőnek az ajánlatok (részvételi jelentkezések) tartalmát abból a szempontból is körültekintően kell mérlegelnie, hogy felmerülhet-e a két ajánlattevő (részvételre jelentkező) közötti versenykorlátozó magatartás, összejátszás arra visszavezethetően, hogy ugyanazon szakembert nevesítették az ajánlatban. Az ajánlatok (részvételi jelentkezések) közötti nagy fokú tartalmi és formai hasonlóság, a szakmai ajánlat hasonlósága, hasonló ajánlatkészítési, árazási sémák, hibák azonossága, az egymáshoz viszonyításban feltűnő alá-fölé rendeltségi viszony, a közbeszerzési eljárásban tanúsított magatartás, mint például nyertes pozícióból hiánypótlás nem teljesítése, mind jelzésértékű tud lenni az ajánlatkérő számára.Különös figyelemmel kell vizsgálódni akkor, ha a két ajánlatban (részvételi jelentkezésben) nevesített szakember ugyan nem ajánlattevő (részvételre jelentkező),[…]

Részlet a válaszából: […] cselekmények lefolytatásától. Ez ugyanakkor valóban azt is jelenti, hogy a bírálati szakasz cselekményei megkétszereződtek, így látszólag a bírálati szakasz időbeli hossza is megnövekedett.Nemzeti eljárási szinten, illetve uniós értékhatár feletti Kbt. 3. sz. melléklet szerinti szolgáltatások esetében van az ajánlatkérőnek lehetősége arra a Kbt. 114/A. § (1) bekezdése alapján, hogy az eljárást megindító felhívásban előírja a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében, hogy a kapcsolódó igazolásokat a gazdasági szereplők már a részvételi jelentkezésükben vagy az ajánlatukban benyújtsák.Ez a lehetőség azonban más esetben nem áll fenn.A Kbt. 69. §-a és a 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet 1. §-a egyértelműen rendelkezik arról, hogy a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásokban a kizáró okok fenn nem állását és az alkalmassági követelménynek való megfelelést az egységes európai közbeszerzési dokumentum benyújtásával, azaz kvázi egy nyilatkozattal kell előzetesen igazolni, és csak az ajánlatkérő külön felhívására kell a nyilatkozatot alátámasztó igazolásokat benyújtani. Az utólagos igazolási kötelezettség arra irányul, hogy az ajánlattevő, illetve a részvételre jelentkező bebizonyítsa az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglaltak teljesülését a kizáró okok fenn nem állása, az alkalmassági követelmények és esetlegesen a Kbt. 82. § (5) bekezdése szerinti kritériumok tekintetében.Ez alól csak egy kivétel van a Kbt. Második Része alapján lefolytatott közbeszerzési eljárásokban. Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban, amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban kizárólag egy ajánlattevőt hív fel ajánlattételre, akkor az ajánlatkérő rendelkezhet úgy, hogy már az ajánlat benyújtásakor be kell nyújtani a kizáró okok hiányára és az alkalmassági követelmények teljesítésére vonatkozó igazolásokat a Kbt. 100. § (5) bekezdése szerint. Ez[…]

Részlet a válaszából: […] értelmében ugyanis nem lehet ajánlattevő az olyan gazdasági szereplő, akivel kapcsolatban az ajánlatkérő bizonyítani tudja, hogy az adott közbeszerzési eljárásban más gazdasági szereplővel a verseny torzítására irányuló megállapodást kötött.A verseny torzításának fogalmát a Kbt. nem definiálja. Erre vonatkozóan a Tpvt.-t kell figyelembe venni. A Tpvt. 11. § (1) bekezdése értelmében tilos a vállalkozások közötti megállapodás és összehangolt magatartás, valamint a vállalkozások egyesülési jog alapján létrejött szervezetének, köztestületének, egyesülésének és más hasonló szervezetének a döntése, amely a gazdasági verseny megakadályozását, korlátozását vagy torzítását célozza, vagy ilyen hatást fejthet, illetve fejt ki. Nem minősül ilyennek a megállapodás, haa) egymástól nem független vállalkozások között jön létre, vagyb) a vállalkozás és az azt közösen irányító egyik vállalkozás között jön létre, és kizárólag azokon az érintett piacokon tanúsított magatartással kapcsolatos, amelyeken a közösen irányított vállalkozás működik.Megállapítható, hogy sem a Kbt. 62. § (1) bekezdés o) pontja, sem a Tpvt. nem szól a hozzátartozói viszonyról, továbbá az is, hogy a Kbt. nem fűz ahhoz szankciót, ha valamely ajánlattevő nem teljesíti az ajánlatkérő hiánypótlási felhívását.Önmagában tehát abból, hogy egy ajánlattevő nem nyújt be hiánypótlást, nem vonható le az a következtetés, hogy összejátszik egy másik ajánlattevővel, még akkor sem, ha ajánlati ára alacsonyabb. Önmagában a vezető tisztségviselők közötti rokoni kapcsolat sem elegendő a kizáró ok megállapításához.Ahhoz, hogy a kötelező kizáró ok megállapítható legyen, szükséges annak bizonyítéka, hogy– i) a gazdasági szereplő más gazdasági szereplővel– ii) az adott közbeszerzési eljárásban– iii) a verseny torzítására[…]

Részlet a válaszából: […] esetén az ajánlatkérő előírhatja, hogy bizonyos alapvető fontosságú feladatokat maga az ajánlattevő vagy – közös ajánlattétel esetén – a közös ajánlattevők egyike végezzen el. Ebben az esetben az e feladatokra vonatkozó, a (9) bekezdés szerinti alkalmassági feltételek igazolásához a (7) bekezdéstől eltérően nem támaszkodhat az ajánlattevő vagy részvételre jelentkező más szervezet kapacitására, és a teljesítés során e feladatokat nem végezheti alvállalkozó.”Ennek megfelelően alkalmazása jogszerű, ha az alapelveknek is megfelel. Amennyiben például egy gép gyártó általi beállítása a feltétele a garancia érvényesítésének, úgy ennek semmilyen módon nem lehet akadálya. Ha azonban egy építési beruházásra vonatkozó tevékenységet tekintet nélkül annak tartalmára csak az ajánlattevőnek enged elvégezni az ajánlatkérő, abban az esetben egyértelműen jogszerűtlenül jár el. Amennyiben biztonsági oka van annak, hogy egy szolgáltatáshoz kapcsolódó betanítást[…]