Nyilvánosság biztosítása a központosított közbeszerzésben

Kérdés: A Kormányhivatal mint Ajánlatkérő közbeszerzési eljárásai esetében nem az EKR-rendszerben lefolytatott, hanem az IDPR-, ill. a KEF-rendszerben történő közbeszerzési eljárások esetében a megkötött szerződéseket, ill. az azokhoz tartozó szerződésteljesítési adatokat közzé kell-e tenni az EKR-rendszerben? Milyen különbség van a szerződések, ill. azok teljesítési adatainak közzétételét illetően, ha
a) a közbeszerzési eljárás a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában egyedi megrendeléssel történik, vagy ha
b) a keretmegállapodásos eljárás második szakaszában versenyújranyitással kerül lefolytatásra,
továbbá, mely jogszabályok mely vonatkozó pontjai adnak útmutatást a fentieket illetően?
Részlet a válaszából: […] elektronikus kapcsolattartás során az EKR alkalmazása a központi beszerző szerv által működtetett dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlattételi szakasz lefolytatása vagy elektronikus katalógus alkalmazása esetén, vagy a központi beszerző szerv által kötött keretmegállapodás alapján – a verseny újbóli megnyitásával vagy anélkül – történő beszerzés megvalósításakor. A központi beszerző szerv vagy a beszerzést megvalósító ajánlatkérő azonban ez esetben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni vagy az EKR-ben rögzíteni mindazon hirdetményeket és adatokat, amelyek közzétételére vagy a szerződés tekintetében a rendszerben történő rögzítésére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles.”Az EKR-es dokumentum rögzítése esetében, mivel a Kbt. alábbi 41. § (5) bekezdése kimondja, hogy EKR-en kívüli eljárásokat utóbb rögzíteni kell az EKR-ben, így minden szervezetnek, mely a központosított közbeszerzés szolgáltatását igénybe veszi (KM, DBR), magának kell végeznie az adatközzétételt.„41. § (5) Az ajánlatkérő a (3)–(4) bekezdés szerinti esetekben is köteles az EKR útján nyilvánosan közzétenni mindazon hirdetményeket és az EKR útján közzétenni vagy abban rögzíteni azon adatokat, amelyek közzétételére vagy rögzítésére e törvény vagy végrehajtási rendelete alapján köteles. Amennyiben a 98. § (2) bekezdés e) pontja alapján lefolytatott eljárás a tárgyalások megkezdésével indul, az ajánlatkérő köteles – amint az a rendkívüli sürgősséget előidéző helyzetben észszerűen lehetséges, de – legkésőbb az eljárás lezárását követően az EKR-ben rögzíteni az eljárás előkészítése és lefolytatása során megtett intézkedésekről és döntésekről – ideértve a tárgyalásokat is – készített dokumentumokat.”Tapasztalataink szerint a nagyobb ajánlatkérők ezt valóban megteszik. Ami elsősorban gondot okoz a közzététel során, hogy az ajánlatkérők nincsenek hozzárendelve a központosított eljárásokhoz, melyek első részét a központi beszerző szervezet folytatta le. Ennek megfelelően az ajánlatkérőknek úgy kell jelölniük, mintha EKR-en kívül lefolytatott eljáráshoz kapcsolódó lenne a keretmegállapodás újraversenyeztetésre vonatkozó része, valamint a közvetlen rendelések.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

150 napos szabály

Kérdés: Tavaly november közepén indult közbeszerzési eljárás esetében már a 70. § (2a) bekezdése és a Kbt. 75. § (1) bek. c) pontja az irányadó a 150 napos szabállyal. A decemberi ajánlattételi határidőtől számítva már közel a 160. napnál tartunk, a bírálati szakasz még mindig tart. Az ajánlati kötöttség 60 nap, eddig kétszer szólította fel az ajánlatkérő az ajánlattevőket ajánlataik további 60 nappal történő fenntartására, legutóbb a 120. nap letelte előtt kellett nyilatkozni, hogy további 60 napig (tehát a 180. napig) fenntartják-e az ajánlattevők ajánlataikat, közvetlenül a 150. nap letelte előtt nem történt nyilatkozattételre felhívás. Ebben az esetben hogyan értelmezendő a 150 napos szabály? Ha az eljárás során az értékelési szempontokra tekintettel a végig legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő minden alkalommal úgy nyilatkozott, hogy fenntartja az ajánlatát, és ez az ajánlattevő állt a 150. napon is az első helyen, akkor az ajánlatkérőnek már csak kizárólag arra van lehetősége, hogy eredményes közbeszerzési eljárás esetén ezen legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kössön szerződést? Illetve amennyiben időközben – még a 180. nap letelte előtt – esetleg érvénytelenné nyilvánítja az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatát, akkor kihirdetheti az értékelési szempontokra figyelemmel utána következő legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevőt nyertesként, és megkötheti vele a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ajánlatát. Álláspontunk szerint esetünkben a felek fenntartják ajánlati kötöttségüket, de megtörténhet, hogy 180. nap után nem tartja fenn például a legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevő, mely hasonlóképpen eredménytelenséghez vezethet, azaz a 150 nap nemcsak egyedi eset, hanem az ezt követő ajánlattevői döntés is ugyanezt eredményezi.Ez azonban álláspontunk szerint nem jelenti azt, hogy az ajánlatkérő csak és kizárólag az érintett, a bírálat folyamatában a 150. napon legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevővel kötheti meg a szerződést, hiszen megtörténhet, hogy az érintett ajánlat érvénytelen, vagy éppen a gazdasági szereplő kizáró ok hatálya alá kerül. Az ajánlatkérő köteles kihirdetni a nyertest, hiszen eredménytelenségi ok nem áll fenn, a 75. § (1) bekezdés c) eset eredménytelenségi oka pedig nem terjeszthető ki arra az esetre, ha a legkedvezőbb ajánlatot tevő ajánlattevő ajánlata érvénytelen.Maga a 70. § (2a) bekezdésének utolsó mondata is mint lehetőségre utal, amennyiben a legkedvezőbb ajánlatot tevő nem tartja fenn ajánlatát az alábbiak szerint:„70. § (2a) Ha az ajánlattevők eljárást lezáró döntésről való értesítését megelőzően az ajánlati kötöttség a százötven napot meghaladná, az ajánlatkérő az eljárást lezáró döntést a 75. § (1) bekezdés c) pontjára figyelemmel hozhatja meg.”Mivel a bírálat során a legkedvezőbb ajánlatot tevő státusza is változhat, akár több ajánlattevő is kerülhet első helyre átmenetileg, ezért a normaszöveg rendkívül sok félreértésre ad okot. Úgy véljük, így kívánta a jogalkotó motiválni az ajánlatkérőket[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kizáró ok ellenőrzése

Kérdés: Az eljárásom ellenőrzése során a következő felhívást kaptam: „Kérjük, hogy a kizáró okok ellenőrzése kapcsán szíveskedjenek megküldeni az eljárásban érintett összegezésben nyertesként és nyertes ajánlattevőt követőként kihirdetni tervezett gazdasági szereplő vonatkozásában az alábbi kizáró ok tekintetében elvégzett ellenőrzés alátámasztására vonatkozó dokumentumot: NAV – be nem jelentett alkalmazottak.” Kérem, segítsenek, mire gondol itt az ellenőrző szerv?
Részlet a válaszából: […] módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet egyértelműen csak és kizárólag nyilatkozattételi kötelezettséget ír elő a fenti választható kizáró ok kapcsán az alábbiak szerint:„9. § Magyarországon letelepedett ajánlattevő, illetve részvételre jelentkező esetében a Kbt. Második Része szerint lefolytatott közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő a Kbt. 63. §-a tekintetében a következő írásbeli nyilatkozatokat köteles elfogadni, illetve a következőképpen köteles ellenőrizni a kizáró okok hiányát:a) a Kbt. 63. § (1) bekezdés a), b) és d) pontja tekintetében az ajánlatkérő nem kérhet külön igazolást, a kizáró ok hiányának igazolásaként az ajánlatkérő köteles elfogadni az eljárásban benyújtott egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot.”Ha esetleg az ellenőrző szervezet nem a 63. § (1) bekezdés b) pontjára gondolt, hanem a Kbt. 62. § l) pontjára, mely az alábbiak szerint szól, úgy más adatbázis ellenőrzésének kötelezettsége merül fel.„62. § (1) Az eljárásban nem lehet ajánlattevő, részvételre jelentkező, alvállalkozó, és nem vehet részt alkalmasság igazolásában olyan gazdasági szereplő, akil) harmadik országbeli állampolgár Magyarországon engedélyhez kötött foglalkoztatása esetén a foglalkoztatás-felügyeleti hatóság által a foglalkoztatást elősegítő szolgáltatásokról és támogatásokról, valamint a foglalkoztatás felügyeletéről szóló törvény alapján két évnél nem régebben véglegessé vált közigazgatási – vagy annak megtámadására irányuló közigazgatási per esetén jogerős bírósági – határozatban megállapított és a munkaügyi bírsággal vagy az idegenrendészeti hatóság által a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó általános szabályokról szóló törvény szerinti közrendvédelmi bírsággal sújtott jogszabálysértést követett el.”A közbeszerzési eljárásokban az alkalmasság és a kizáró okok igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. (X. 30.) Korm. rendelet ugyanis nem a NAV adatbázisának ellenőrzését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:      

Szerződés aláírása

Kérdés: A Kbt. 131. § (6) bekezdése alapján az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség 131. § (5) bekezdése szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Jól értelmezzük-e, hogy szolgáltatásmegrendelés esetében, amennyiben az ajánlatkérő ezen időszakon túl írja alá a szerződést, és továbbítja azt a nyertes ajánlattevőnek, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő kifutott a 30 napos határidőből, utóbbit nem köteles már aláírni? Nem volt sem előzetes vitarendezés, sem jogorvoslat, sem írásbeli vagy szóbeli tájékoztatás arról, hogy mikor tervezik az aláírást.
Részlet a válaszából: […] megkötésre kötelezi az alábbiak szerint:„131. § (5) A nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés szerinti esetben – a második legkedvezőbb ajánlatot tett ajánlattevő ajánlati kötöttsége az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától számított harminc – építési beruházás esetén hatvan – nappal meghosszabbodik.(6) Az ajánlatkérő a szerződést az ajánlati kötöttség (5) bekezdés szerinti időtartama alatt köteles megkötni. Ha e törvény másként nem rendelkezik, nem köthető meg azonban a szerződés az írásbeli összegezés – ha az összegezés javítására kerül sor, és az eljárás eredményességére, az ajánlat érvényességére vagy az értékelés eredményére vonatkozó adat módosul, a[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

Iratbetekintés korlátozása

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés tárgyú közbeszerzési eljárásaink során rendszeresen elfordul, hogy az ajánlattevők az összegezés megküldését követően a Kbt. 45. § (1) bekezdése alapján iratbetekintést kérnek a konkurens ajánlattevők ajánlataiba. A Kbt. 45. § (1) bekezdése nem köti a betekintési jogosultságot sem a betekintő ajánlatának érvényességéhez, sem a betekintő ügyfélképességéhez (azaz van-e a betekintés alapján reális esélye az eljárás eredményét a saját javára módosíttatni), pusztán az ajánlat teljes körű átvizsgálását zárja ki, és előírja, hogy a betekintést kérő nevezze meg a feltételezett jogsértést. Esetünkben a problémát egyrészt a feltételezett jogsértés megnevezésének pontossága jelenti. A jellemző megfogalmazás, hogy a műszaki ajánlatban megajánlott termékek meg nem felelését vélelmezi a kérelmező. A feltételezett jogsértés megnevezése ezzel formailag megtörténik, de mégis általános. A másik probléma az, hogy ha az előbbit az ajánlatkérő elfogadja, akkor a betekintés feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértéke a teljes szakmai ajánlat átvizsgálása (az üzleti titokká nyilvánított tartalom kivételével). Ez bár forgalmilag nem az ajánlat teljes egészében történő átvizsgálása, de a szakmai ajánlat a teljes ajánlat kb. 90%-át jelenti. Kérjük szíves véleményüket, hogy az ilyen jellegű iratbetekintési kérelmek elutasítására látnak-e jogilag megalapozott lehetőséget.
Részlet a válaszából: […] pontosabban megfogalmazza az ajánlattevő, hiszen nem ismerheti a versenytárs ajánlatának részleteit, valójában ez elegendő ahhoz, hogy az iratbetekintésre jogot szerezzen.„45. § (1) Az adott eljárásban részt vett ajánlattevő vagy részvételre jelentkező az ajánlatok vagy részvételi jelentkezések elbírálásáról készített összegezés megküldését követően legfeljebb öt napon belül kérheti, hogy más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének – ideértve a hiánypótlást, felvilágosítást, valamint a 72. § szerinti indokolást is – üzleti titkot nem tartalmazó részébe betekinthessen. Az iratbetekintésre vonatkozó kérelemben a gazdasági szereplő köteles megjelölni, hogy milyen feltételezett jogsértés kapcsán, az ajánlat vagy részvételi jelentkezés mely részébe kíván betekinteni. Az iratbetekintést munkaidőben, a kérelem beérkezését követő két munkanapon belül kell biztosítani. A betekintést az ajánlatkérő a gazdasági szereplő által megjelölt feltételezett jogsértéshez kapcsolódó jogérvényesítéséhez szükséges mértékben köteles biztosítani. Más gazdasági szereplő ajánlatának vagy részvételi jelentkezésének teljes körű átvizsgálása a betekintés körében nem lehetséges.”Az ajánlatkérőnek egyedül ahhoz van joga ebben az esetben, hogy a betekintés mértékét befolyásolja. Ha tehát a kérdésben foglalt esetben a betekintés során az ajánlatkérő a műszaki tartalmat áttekinti, majd[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:          

Összegezés közzététele

Kérdés: Az ajánlatkérő 2021. 04. 21-én uniós eljárási rend szerinti nyílt közbeszerzési eljárást kezdeményezett, az eljárás eredményeként a keretmegállapodást több ajánlattevővel megkötötte, majd a keretmegállapodásban részes ajánlattevőknek ajánlattételi felhívás megküldésével 2025. 05. 10-én a Kbt. 105. § (2) bekezdésének c) pontja szerinti versenyújranyitást kezdeményezett. A Kbt. 105. § (2) bek. c) pontja szerinti versenyújranyitás során a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet mikor hatályos, a 14. sz. melléklete szerinti összegezés alkalmazandó?
A) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2021. 04. 21-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
B) verzió: a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet 2025. 05. 10-én hatályos 14. sz. melléklete; vagy
C) verzió: esetleg más?
Részlet a válaszából: […] az 5. § (9) és (10) bekezdése 2024. szeptember 1-jén lép hatályba.”Az összegezés a 14–15. mellékletben és a 2. §-ban van. Tehát 2024. 09. 01-jén lépett hatályba az új összegezés.A www.ekr.gov.hu-n elérhető Ajánlatkérői kézikönyv szétválasztja az összegezéstartalmakat. Ebből lehet következtetni, hogy 2024. 09. 01. után nem egy darab összegezés van, hanem kettő, és azokat az eljárás indításától függően kell kitölteni.Ehhez járul hozzá az, hogy az EKR 2024. 08. 31-én az alábbi közleményt tette közzé:„2024. szeptember 1. napján hatályba lépett közigazgatási és területfejlesztési miniszter 7/2024. (VII. 12.) KTM rendelete a közbeszerzési és tervpályázati hirdetmények feladásának, ellenőrzésének és közzétételének szabályairól, a hirdetmények mintáiról és egyes tartalmi elemeiről, valamint az éves statisztikai összegezésről szóló 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításáról [a továbbiakban: 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosítás], amely koncepcionálisan megújítja a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálására vonatkozó összegezéseket, azaz nem az összegezés űrlapok mintáját, hanem azok adattartalmát határozza meg oly módon, hogy azok a korábbiakban alkalmazott összegezés mintákhoz képest további adattartalommal is kiegészülnek.A fentiekre tekintettel a 2024. szeptember 1. napját követően az EKR-ben uniós és nemzeti eljárásrendben megindított eljárásokban a 44/2015. (XI. 2.) MvM rendelet módosításában meghatározott adattartalomnak megfelelő összegezés űrlapok válnak elérhetővé.Az új űrlapok bevezetésével az egyszeri adatszolgáltatás elvének érvényre juttatása és a felhasználói adminisztrációs terhek csökkentése érdekében a részvételi jelentkezések és az ajánlatok elbírálására vonatkozó összegezés űrlapok, valamint az eredménytájékoztató hirdetmények előtöltési funkciói is tovább bővültek.2024. szeptember 1. napját követően megindításra kerülő több szakaszból álló uniós eljárásrendbe tartozó eljárásokban lehetőség lesz a részvételi szakasz eredményéről szóló összegezés megküldését[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

Kockázat értékelése szolgáltatási koncesszió során

Kérdés: Szolgáltatási koncesszió esetében a valós kockázatot az ajánlatot adónak vagy az ajánlatot kérőnek kell kiszámítani és alátámasztani?
Részlet a válaszából: […] szolgáltatás hasznosítási jogának meghatározott időre történő átengedése vagy e jog átengedése pénzbeli ellenszolgáltatással együtt, amely együtt jár a szolgáltatás hasznosításához kapcsolódó működési kockázatnak a koncessziós jogosult általi viselésével.(7) Az (5)–(6) bekezdés alkalmazásában akkor tekinthető úgy, hogy a koncessziós jogosult viseli a működési kockázatot, ha bizonytalan, hogy megtérülnek a koncesszió tárgyát képező építmény vagy szolgáltatás létrehozása és üzemeltetése során eszközölt beruházásai, illetve felmerült költségei. A koncessziós jogosult lehetséges vesztesége nem lehet csupán névleges vagy elhanyagolható. A működési kockázat keresleti kockázatból, kínálati kockázatból vagy e két kockázat együtteséből adódhat, és fennállásának megítéléséhez csak a koncessziós jogosult által nem befolyásolható tényezőkből eredő kockázatok vehetőek figyelembe.”Mivel a kockázatok minősítése valójában a beszerzési tárgy azonosításának a legfontosabb eleme, így az ajánlatkérőnek kell minősítenie azt, és ami talán még fontosabb, a szerződéses követelményeket úgy meghatározni, hogy a kockázatok megosztása valóban a fenti definíciónak megfelelően történjen, mely nagymértékben nem enyhülhet, változhat a tárgyalások során sem. Amennyiben a kockázatmegosztás megfelel a fenti követelményeknek (figyelembe véve számos EUB-döntést, mely kitér a kockázatok kérdéskörére – www.palyazat.gov.hu-n[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződés időtartama DBR esetén

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló dinamikus beszerzési rendszert állítottunk fel három évre, ahol az ajánlattételre felkérések folyamatosak. Lassan közeledünk a dinamikus beszerzési rendszer időtartamának végéhez. Szeretnénk kérdezni, hogy az újabb ajánlattételi felkérések eredményeként kötött szerződések túlnyúlhatnak a dinamikus beszerzési rendszer időtartamán?
Részlet a válaszából: […] beszerzési igényei teljesítése érdekében ajánlattételi felhívások megküldésével ajánlatokat kér be a rendszerbe felvett gazdasági szereplőktől. A részvételi szakasz tehát folyamatosan tart a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt, és a folyamatosan tartó részvételi szakasszal párhuzamosan kerül sor az ajánlattételi szakaszokra is. Közbeszerzési eljárások esetén – akár egy szakaszból, akár több szakaszból állnak – az elméleti szakaszolással a szerződéses szakasz nem része a közbeszerzési eljárásnak. E tekintetben a Kbt. is pontosításra kerül 2026. január 1-jei hatálybalépéssel, és a Kbt. 131. § (1) bekezdés kifejezetten tartalmazni fogja, hogy az eredményes közbeszerzési eljárás a szerződéskötéssel zárul. A jelenleg még hatályos szabályok alapján az eredményről szóló tájékoztató közzétételével zárul a közbeszerzési eljárás, így fogalmilag a szerződéses szakasz egy része párhuzamosan még a közbeszerzési eljáráshoz tartozik, de ez az átfedés a hirdetmény-közzétételi folyamatok miatt rövid időt jelent. Még keretmegállapodás esetén sem része a közbeszerzési eljárásnak a szerződéses szakasz, mivel ott a keretmegállapodás megkötését követően a szerződéses szakasz részeként zajlik az egyes beszerzések megvalósítása. Dinamikus beszerzési rendszerben az ajánlatkérők és a dinamikus beszerzési rendszerbe felvett gazdasági szereplők között nem jön létre szerződés, az ajánlatkérő és a nyertes ajánlattevő az ajánlattételi szakaszok eredményeként kötik a szerződéseket a meghívásos eljárás ajánlattételi szakaszára vonatkozó szabályok alapulvételével.Dinamikus beszerzési rendszerben, a közbeszerzési[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    

Integritás Hatóság bírságolása

Kérdés: Az Integritás Hatóság kiszabhat bírságot közbeszerzési jogsértés miatt, vagy csak a Közbeszerzési Döntőbizottság jogosult erre?
Részlet a válaszából: […] szereplőkről.Az Integritás Hatóság végzéssel jogosult az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás felfüggesztését elrendelni két hónapot meg nem haladó időtartamra, továbbá határozattal kötelezhet ajánlatkérőket, hogy meghatározott esetekben tájékoztassák az Integritás Hatóságot az európai uniós forrás bevonásával megvalósuló közbeszerzési eljárás megindításáról. Amennyiben egy ajánlatkérő ezeket az előírt kötelezettségeket nem teljesíti, akkor az Integritás Hatóság az ajánlatkérővel szemben közigazgatási bírságot szab ki.Ezt a közigazgatási bírságot azonban meg kell különböztetni a közbeszerzési jogsértés miatt kiszabott bírságtól.A Kbt. 145. § (2) bekezdése alapján a közbeszerzésre, a közbeszerzési eljárásra, az építési, illetve szolgáltatási koncesszióra, valamint a koncessziós beszerzési eljárásra vonatkozó jogszabályok megsértése miatt indult eljárás lefolytatása a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás tekintetében a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik. A Kbt. 145. § (3)–(3a) bekezdések alapján továbbá a Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik a közbeszerzési vagy koncessziós beszerzési eljárás alapján megkötött szerződés Kbt.-be és a végrehajtási rendeletekbe ütköző módosítása vagy teljesítése a szerződés módosításával vagy teljesítésével kapcsolatos polgári jogi igények miatt indult eljárás kivételével, valamint az ajánlatkérő által a Kbt. 117. §-a szerint önállóan kialakított eljárási szabályokba ütköző magatartás vagy mulasztás miatt indult eljárás lefolytatása. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik még a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértés alapján a szerződés semmisségének megállapítása is, valamint a 137. § (3) bekezdésben foglalt körülmények alapján annak megállapítása, ha a Kbt. 137. § (1) bekezdése szerinti jogsértéssel érintett szerződés nem semmis. A Közbeszerzési Döntőbizottság hatáskörébe tartozik végül annak megállapítása is, hogy a Kbt. 137. § (1) bekezdésében meghatározott jogsértés miatt semmis szerződés esetén a szerződés érvénytelensége jogkövetkezményei alkalmazása körében az eredeti állapot helyreállítható-e.A Kbt. 152. § (1) bekezdés o) pontja alapján az európai uniós forrásból megvalósuló közbeszerzésekkel összefüggésben[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:      

DBR és a feltételes közbeszerzés

Kérdés: Ajánlatkérőként dinamikus beszerzési rendszert szeretnénk felállítani, de feltételes közbeszerzéssel. Dinamikus beszerzési rendszer esetén lehet feltételes közbeszerzési eljárást indítani? Amennyiben igen, úgy melyik szakasz lesz feltételes? Mindegyik ajánlattételi szakasz, vagy csak a részvételi szakasz?
Részlet a válaszából: […] Az eredménytelenséghez vezető esemény pedig olyan esemény lehet, amelynek a részvételi határidő lejártát követően kell bekövetkeznie. Két szakaszból álló közbeszerzési eljárás esetében az ajánlatkérő mindkét szakaszban vizsgálja a közbeszerzési eljárás eredménytelenségét, mindkét szakasz együtt jelenti a közbeszerzési eljárást. Előfordulhat, hogy az eredményes részvételi szakaszt követően az ajánlattételi szakaszban következik be a bizonytalan jövőbeli esemény.Dinamikus beszerzési rendszer esetében a speciális jelleget az adja, hogy a részvételi szakasz folyamatos a dinamikus beszerzési rendszer teljes időtartama alatt, és a részvételi szakasz párhuzamos az ajánlattételi szakaszokkal; amelyekből lehet akár egy, de akár több is. A Kbt. nem határoz meg speciális szabályt a dinamikus beszerzési rendszerre vonatkozóan a feltételes jelleget, illetve az eredménytelenségi okokat illetően, ezért az általános szabályokat kell alkalmazni.A Kbt. – egyetlen esetet kivéve – nem definiálja és nem részletezi a feltételes közbeszerzés tartalmát, hogy milyen események alapozhatják meg a feltételes jelleget. A Kbt. kizárólag azt követeli meg, hogy az esemény egyrészt meghatározott, másrészt az ajánlatkérő ellenőrzési körén kívül eső, harmadrészt bizonytalan, negyedrészt jövőbeli legyen.A Kbt. a feltételes közbeszerzésnek egyetlen típusát nevesíti, amikor az ajánlatkérő támogatásra irányuló igényt (pályázatot, projektjavaslatot, támogatásiszerződés-módosítást vagy változásbejelentést) nyújtott be, vagy fog benyújtani, és az ajánlatkérő a támogatásra irányuló igény el nem fogadását, vagy az igényeltnél kisebb összegben történő elfogadását tekinti olyan körülménynek, amely miatt az eljárást eredménytelenné nyilváníthatja.A bizonytalan, jövőbeli esemény az adott beszerzés jellegétől függően sok minden lehet, a legtöbb esetben a támogatással kapcsolatos döntéseket szokták nevesíteni. Az állami beruházással összefüggő, költségellenőrzésre vonatkozó szabályok például egyes esetekben feltételes közbeszerzés alkalmazását követelik meg, ahol a támogató költségellenőrzési vélemény rendelkezésre állása (vagyis annak hiánya) a jövőbeli feltétel.A feltételes közbeszerzési jelleg vonatkozhat a teljes közbeszerzési eljárásra, a részvételi szakaszra és az ajánlattételi szakaszokra egyaránt, de elvi szinten elképzelhető olyan feltétel, amely csak egyes ajánlattételeket érint. Ilyen eset lehet például, ha az ajánlatkérő több kategóriában állít fel dinamikus beszerzési rendszert, és csak bizonyos kategóriákban megvalósuló beszerzésekre kért támogatást, és abban a kategóriában jelzi a feltételes jelleget, és a támogatás hiánya lesz az eredménytelenségi ok. Ebben az esetben az adott ajánlattételi felhívás alapján megvalósuló közbeszerzés lehet, hogy eredménytelen lesz a támogatás hiányában, de a dinamikus beszerzési rendszer[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2025. július 9.
Kapcsolódó címkék:    
1
2