Találati lista:
81. cikk / 238 ESPD (EEKD) érvénytelensége
Kérdés: Érvénytelen-e az EEKD, ha az alfa pontot véletlenül beikszeltem, de egyébként minden információt megadtam, amit az ajánlatkérő kért? A hiánypótlásban is kiegészítettem a referenciával kapcsolatos adatokat, csak az alfa x-ét felejtettem el kitörölni.
82. cikk / 238 Referencianyilatkozat hiánya
Kérdés: A részvételi jelentkezésben az ajánlattevő elfelejtett az egyik referenciáról nyilatkozni. Okoz-e ez később problémát az ajánlattételi szakaszban?
83. cikk / 238 Önkéntes hiánypótlás lehetősége
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatában elfelejtette pontosan meghatározni a termék típusát, de lenyilatkozta, hogy vállalja az ajánlatkérő által előírt paraméterek teljesítését. Van-e lehetőség önkéntes hiánypótlás keretében benyújtani a hiányzó adatot? (Már volt egy hiánypótlási kör, de abban ez nem szerepelt, ugyanakkor a dokumentáció szerint meg kellett volna adni a hiányzó adatot.)
84. cikk / 238 Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete
Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
85. cikk / 238 Hibás felolvasólap kezelése
Kérdés: Az ajánlati ár kitöltésénél gépelési hiba történt: 14 981 0000 lett megadva, tehát egy 0-val több jelent meg, de az ár a számérték tagoltságából egyértelműen kitűnik. A helyes ár: 14 981 000 Ft. A bontási jegyzőkönyvben 149 810 000 Ft került rögzítésre. Az ár egy darab gép ára, a megadott részfeladat csak ezt az egy gépet tartalmazta. Máshol az ár nem szerepel, csak a felolvasólapon. Kérem véleményüket, hogyan lehet korrigálni, mit tehet az ajánlatkérő és az ajánlattevő?
86. cikk / 238 ESPD (EEKD) hiányainak pótlása
Kérdés: Ha az egységes európai közbeszerzési dokumentum kitöltése során ajánlattevőként kihagytuk a vezető tisztségviselő születési helyét, az egészet újra be kell küldeni, vagy csak az adott oldalt?
87. cikk / 238 Igazoláskérés a Kbt. 69. §-a (7) bekezdésének alkalmazásával
Kérdés: Érdemes-e, illetve mikor érdemes alkalmazni a Kbt. 69. § (7) bekezdés szerinti igazoláskérést?
88. cikk / 238 Felolvasólap hiányosságának pótolhatósága
Kérdés: Az ajánlattevő ajánlatába becsatolta a felolvasólapot, továbbá a tételes árajánlatát, de a két dokumentum ellentmondásos: a felolvasólapon az ajánlattevő nettó ajánlati összárként 23 M Ft összeget adott meg, viszont a tételes árajánlatban 28 M Ft szerepel. A felolvasólapon vélhetően elírás következtében szerepel más összeg, a tételes árajánlatban számítási hiba nincs. Az eltérés miatt felvilágosításkérésre került sor. A felolvasólap és a tételes árajánlat közötti ellentmondás egy helyesen kitöltött felolvasólappal orvosolható lenne. A kérdésünk az, hogy a felolvasólap e hiányosságának pótlása – tehát a felolvasólapon helytelenül megadott teljes összeg helyes, vagyis a tételes árajánlatban szereplő összegre történő kijavítása – beleütközik-e a hatályos Kbt. 71. § (8) bekezdésének b) pontjába?
89. cikk / 238 Eljárás az ajánlattevő "igazolásképtelensége" esetén
Kérdés: Mi történik, ha az ajánlattevő nem tudja benyújtani a dokumentáció szerinti igazolásokat, és a második ajánlattevőt nem nevezte meg az ajánlatkérő az összegezésben?
90. cikk / 238 Aláíráshiány jogkövetkezménye
Kérdés: Be lehet úgy adni a dokumentumokat és a módosított tartalomjegyzéket, hogy hiányzik a szignó a lap alján?
