Keretmegállapodás esetén alkalmazandó jogszabály

Kérdés: A Kbt. 105. § (2) bekezdés c) pontja szerinti keretmegállapodásos eljárás esetén, az eljárás második szakaszában, azaz a verseny újranyitásakor az ajánlatkérőnek az eljárás megindításakor hatályos Kbt. alapján kell eljárnia, vagy a verseny újranyitása időpontjában hatályos Kbt. szerint?
Részlet a válaszából: […] fel, hogy az egyes versenyeztetéseket rendszeren belül a hatályos szabályok szerint kell lefolytatni, és követni a kizáró okok ellenőrzését az éppen hatályos szabályok alapján. Keretmegállapodás esetében azonban ez nem így van, mivel az első eljárás eredményeként kerülnek megkötésre a keretmegállapodások, melyek az egyedi szerződések alapját képezik. Így adott szabályrendszer szerint történik a versenyek újranyitása és a szerződések megkötése.[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlattételi határidő meghatározásakor irányadó becsült érték

Kérdés: A 322/2015. kormányrendelet 14. § (3) bekezdése alapján, az ajánlattételi határidő meghatározása során az eljárás becsült értékét, vagy az egybeszámított becsült értéket kell figyelembe venni?
Részlet a válaszából: […] hirdetmény feladásának vagy megküldésének napjától számított legalább negyvenöt napban kell meghatározni, kivéve, ha a szerződés megkötésére a Kbt. 105. § (1)-(2) bekezdése szerint kerül sor. A Kbt. gyorsított eljárásokra vonatkozó szabályai nem alkalmazhatók.A kormányrendelet nem az építési beruházás becsült értékét, hanem a közbeszerzés becsült értékét veszi alapul. A Kbt. 16. § (1) bekezdése értelmében a becsült érték definíciója az alábbi:A közbeszerzés becsült értékén a közbeszerzés megkezdésekor annak tárgyáért az adott piacon általában kért vagy kínált – általános forgalmi adó nélkül számított, a 17-20. §-ban foglaltakra tekintettel megállapított – teljes ellenszolgáltatást kell érteni.A Kbt. egybeszámítási szabálya pedig a közbeszerzési becsült értékére vonatkozik. A 19. § (3) bekezdése alapján, ha egy építési beruházás vagy ugyanazon közvetlen cél megvalósítására irányuló szolgáltatásmegrendelés, illetve azonos vagy hasonló felhasználásra szánt áruk beszerzése részekre bontva, több szerződés útján valósul meg, a közbeszerzés becsült értékének meghatározásához[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendje nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében

Kérdés: Nemzetiségi önkormányzati költségvetési szerv esetében milyen jogszabályok szabályozzák a közbeszerzési értékhatár alatti beszerzések eljárásrendjét? Milyen értékhatártól előírás a három árajánlat bekérése?
Részlet a válaszából: […] verseny biztosítása, még akkor is, ha nem áll fenn közbeszerzési kötelezettség. De ettől függetlenül a saját belső szabályozás dönti el a minimumértéket és a háromajánlatos eljárás lefolytatásának részleteit, például, hogy tárgyalást enged-e ennek keretében az ajánlatkérő. Érdemes a versenyeztetés során a közbeszerzésben megszokott formanyomtatványokat, előírásokat, eljárási szabályokat alkalmazni. Amennyiben az ajánlatkérő deklarálja, hogy nem közbeszerzést folytat le, úgy attól, hogy hivatkozik a közbeszerzési törvényre, még nem lesz köteles azt egy az egyben alkalmazni is. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer is alkalmas arra, hogy értékhatár alatti beszerzéseket folytasson le rajta az ajánlatkérő, melynek nagyon nagy előnye, hogy igazolható lesz az adatáramlás, és nem lesz kénytelen az ajánlatkérő papíralapon folytatni[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:  

A Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatminta tartalma

Kérdés: Az ajánlatkérő által rendelkezésre bocsátott, a Kbt. 69. § (11) bekezdése szerinti nyilatkozatmintán pontosan milyen tényt vagy adatot lehet igazolni?
Részlet a válaszából: […] csak részben igazolható saját nyilatkozattal. Anyilatkozatmintán jellemzően érdemes ismertetni az adott adatbázis vagy igazolási forma tartalmát és az érintett kizáró ok számát a Kbt. szerint annak érdekében, hogy az ajánlatkérő azonosítani tudja, mely kizáró okokat mivel és milyen tartalommal igazol az ajánlattevő.A kérdésben is hivatkozott Kbt.-rendelkezés alapján nem kérhető igazolás benyújtása, ha az ajánlatkérő az Európai Unió bármely tagállamában működő – az adott tagállam által az e-Certis rendszerben igazolásra alkalmas adatbázisként feltüntetett – ingyenes elektronikus adatbázisba belépve közvetlenül hozzájuthat az igazoláshoz vagy egyéb releváns információhoz. Nem magyar nyelvű nyilvántartás esetén az ajánlatkérő kérheti a releváns igazolás vagy információ magyar nyelvű[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címkék:      

Tevékenység redukálása szerződésmódosítással keretszerződés meghosszabbításakor

Kérdés: Lehet egy szerződést úgy módosítani, hogy csak az egyik tevékenység vonatkozásában folytatnánk az együttműködést, a másik esetében nem, mert már alig tudjuk tartani az árakat? Egy keretszerződés meghosszabbításáról van szó. Erre van lehetőség szerződésmódosítás körében?
Részlet a válaszából: […] szerződés odaítélését követően e szerződés akkor sem módosítható lényegesen új közbeszerzési eljárás megindítása nélkül, ha e módosítás objektíven a két fél részéről kölcsönös lemondásokkal járó vitarendezést jelent valamely bizonytalan kimenetelű, e szerződés teljesítése során felmerült nehézségekből eredő jogvita lezárása érdekében."Az érintett ügyben az eredeti szerződéses tartalom nagymértékben szűkült. A háttérben jogvita is állt, de esetünkben is feltételezzük, hogy amennyiben nem teljesítene valamely szerződéses kötelezettsége vonatkozásában az ajánlattevő, úgy mindez szintén jogvitához vezetne a két fél között. Mivel az eredeti feladatok vonatkozásában vállalta a teljesítést a nyertes ajánlattevő, és adtak ajánlatot a vesztesek, az EUB figyelemmel[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:  

Uniós forrás elszámolhatósága DBR-nél

Kérdés: DBR-nél lehetőség van uniós forrás elszámolására? Hasonlóan jár el az Irányító Hatóság és a KFF?
Részlet a válaszából: […] újraversenyeztetés, összhangban a Kbt. szabályaival. Amennyiben az ajánlatkérő korlátozza a versenyt, nem biztosítja a nyilvánosságot, úgy hasonlóképpen számíthat visszafizetésre, mintha ezt nem DBR-ben tette volna meg. Az Irányító Hatóság és a KFF[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:    

Szerződéses feltételrendszer alkalmazása keretmegállapodásnál

Kérdés: Megszokott és helytálló, hogy a keretmegállapodás úgy kerül megkötésre, hogy csak egy általános szerződéses feltételeket tartalmazó dokumentum kerül kiállításra, melyben az összes nyertes ajánlattevőt szerepeltetik a szerződő felek között, valamint ezt írja alá minden résztvevő?
Részlet a válaszából: […] bekezdése szerint a több ajánlattevővel megkötött keretmegállapodás alapján az adott közbeszerzés megvalósítására sor kerülhet:– ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, a keretmeg­állapodásban meghatározott feltételek szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendelés útján, a keretmegállapodásban foglalt objektív szempontok szerint kiválasztott ajánlattevő(k)től. A keretmegállapodásnak tartalmaznia kell, hogy melyek azok az objektív szempontok (különösen az első részben alkalmazott értékelési szempont alapján felállított rangsor, vagy a keretmegállapodás alapján megvalósuló közbeszerzés tárgyával összefüggő más objektív kritérium), amelyek alapján az adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződést az ajánlatkérő a keretmegállapodásban részes valamely ajánlattevővel megköti;– ha a keretmegállapodás az annak alapján adott közbeszerzés megvalósítására irányuló szerződés(ek) minden feltételét tartalmazza, az a) pont szerint az ajánlatkérő általi közvetlen megrendeléssel, vagy a c) pont szerint a verseny újranyitásával, ha ez utóbbi lehetőséget az ajánlatkérő a keretmegállapodásban – és a megelőző közbeszerzési eljárásban az eljárást megindító felhívásban – kikötötte. Az arra vonatkozó döntést, hogy egyes közbeszerzések megvalósítására a verseny újbóli megnyitását követően kerül-e sor, vagy közvetlenül a keretmegállapodásban foglalt feltételek szerint, a keretmegállapodásba foglalt objektív kritériumok alapján kell meghozni. A keretmegállapodásban meg kell határozni azt[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:    

Ajánlat érvénytelenné nyilvánítása azonnali jogvédelem iránti kérelem elbírálása alatt

Kérdés: Jogszerűen jár-e el az ajánlatkérő a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok alkalmazása körében, ha az írásbeli összegzésben az ajánlattevő ajánlatát érvénytelennek nyilvánítja, jóllehet, az ajánlattevő ezt megelőzően a halasztó hatály elérésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a Gazdasági Versenyhivatal határozatával szemben, és e kérelemnek a bíróság csak később, az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítése után ad helyt?
Részlet a válaszából: […] a bíróság kikristályosodott szempontrendszer alapján ítéli meg. A kérdés szerinti esetben az írásbeli összegzés ajánlatkérő általi elkészítésekor nem állt még rendelkezésre bírói döntés az ajánlattevő korábbi időpontban előterjesztett azonnali jogvédelem iránti kérelme tárgyában. Az ajánlattevővel szemben tehát az írásbeli összegzés elkészítésekor látszólag fennállt a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok, és az ajánlatkérő döntése akár helyesnek is tűnhet, hiszen a vonatkozó jogszabályok szerint önmagában a közigazgatási per megindításának nincs halasztó hatálya a GVH határozatára nézve. Alaposabb elemzést követően ugyanakkor beláthatjuk, hogy korántsem ez a helyzet. Azzal, hogy az ajánlattevő a keresetlevél benyújtása után, de még az ajánlatkérői döntés meghozatala előtt a halasztó hatály elrendelésére irányuló azonnali jogvédelem iránti kérelmet terjesztett elő a GVH határozatával szemben, egyfajta függő jogi helyzet keletkezett, amely akkor nyert végleges rendezést, amikor a bíróság döntést hozott az azonnali jogvédelem iránti kérelemről. A kérdés innentől az, hogy amennyiben a bíróság a kérelemnek helyt ad, úgy ez visszahat-e az ajánlatkérőnek az írásbeli összegzés keretében meghozott döntésére, avagy a pillanatnyi helyzetből kell kiindulni, és az ajánlattevő ajánlatát a Kbt. 62. § (1) bekezdés n) pontja szerinti kizáró ok fennállása miatt érvénytelenné kell nyilvánítani.Elöljáróban rögzítendő, hogy a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban Kp.) 50. § (2) bekezdés a) pontja és 52. §-a szerinti, halasztó hatályt eredményező azonnali jogvédelem elrendelése esetén a jogszabály a keresetlevél benyújtásához fűzi a halasztó hatály joghatását, mivel a keresetlevél benyújtásának a Kp. 39. § (6) bekezdése értelmében önmagában ilyen joghatása nincs. E szabályozás összefüggésben áll azzal is, hogy a felperesnek az azonnali jogvédelem iránti kérelem előterjesztésére elsőként a keresetlevélben van lehetősége, a törvény azonban ilyen kérelem benyújtását később is, az eljárás bármely szakaszában lehetővé teszi. Ugyanakkor nem tisztázza a jogszabály, hogy az ilyen később előterjesztett és kedvezően elbírált kérelem nyomán mikortól áll be a halasztó hatály joghatása.A következetes bírói gyakorlat szerint az azonnali jogvédelem keretében elrendelt halasztó hatály, ha a kérelmet az eljárás későbbi szakaszában terjesztették elő, a kérelem benyújtásának időpontjától vált[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. június 15.
Kapcsolódó címkék:  

Referenciamegfelelőség megítélésének alapja

Kérdés: Ha a felhívás szerint az elmúlt három év szállításait kell referenciával igazolni, elegendő-e, ha csak az elmúlt egy év szállításairól állíttatjuk ki az igazolást, amennyiben a kért referenciamennyiséget az utóbbi egy évben teljesítettük?
Részlet a válaszából: […] igazolásának, valamint a közbeszerzési műszaki leírás meghatározásának módjáról szóló 321/2015. kormányrendelet alapján hosszabban is meghatározhatja. Minden beszerzési tárgy esetében azonosan fogalmaz a kormányrendelet, mely szerint az ajánlatkérő köteles a három év (vagy hosszabb időszak esetében a hosszabb időszak) teljesítését figyelembe venni.A kormányrendelet 21. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ajánlattevőnek és a részvételre jelentkezőnek a szerződés teljesítéséhez szükséges műszaki, illetve szakmai alkalmasságának igazolása árubeszerzés esetében – figyelemmel annak jellegére, mennyiségére, rendeltetésére – előírható az eljárást megindító felhívás feladásától – nem hirdetménnyel induló eljárásokban megküldésétől – visszafelé számított három év legjelentősebb szállításainak ismertetésével; az ajánlatkérő köteles a három év teljesítését figyelembe venni, azonban ha a megfelelő szintű verseny[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. május 11.
Kapcsolódó címkék:      

Ideiglenes védelemre jogosultként elismert személyekkel kapcsolatos új szabályozás

Kérdés: A Kbt. módosításában mit jelent az "ideiglenes védelemre jogosultként elismert személy", és milyen szabály vonatkozik erre?
Részlet a válaszából: […] jogosult személy, valamint-az ukrajnai háborús események kapcsán 2022. február 24-én vagy azt követően Magyarországra érkezett, Ukrajnában állandó lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárelhelyezésével, ellátásával, illetve a velük kapcsolatos egyéb körülmény kezelésével közvetlenül összefüggő, vagy a velük kapcsolatos egyéb körülmények kezelését irányító állami szerv e rendelet szerinti hatékony feladatellátását szolgáló beszerzés – a) és b) pontok.A menedékjogról szóló 2007. évi LXXX. törvény 19. §-ában definiálja, ki minősül ideiglenes védelemben részesítettnek, az alábbiak szerint:Magyarország menedékesként ideiglenes védelemben részesíti azt a külföldit, aki Magyarország területére tömegesen menekülők olyan csoportjába tartozik, amelyet-az Európai Unió Tanácsa – a lakóhelyüket elhagyni kényszerült személyek tömeges beáramlása esetén nyújtandó átmeneti védelem minimumkövetelményeiről, valamint a tagállamok e személyek befogadása és a befogadás következményeinek viselése tekintetében tett erőfeszítései közötti egyensúly előmozdítására irányuló intézkedésekről szóló, 2001. július 20-i, 2001/55/EK tanácsi irányelvben (a továbbiakban: 2001/55/EK irányelv) meghatározott eljárás szerint – ideiglenes védelemre jogosultként elismert, vagy-az Országgyűlés ideiglenes védelemre jogosultként ismert el, mivel a csoportba tartozó személyek hazájukból fegyveres konfliktus, polgárháború vagy etnikai összecsapás, illetve az emberi jogok[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2022. április 13.
Kapcsolódó címke:
1
…
3
4
5