Ajánlatkérők feladatai a közbeszerzési eljárásban


Melyek a Kbt. szerinti főbb – általános – teendők az ajánlatkérői oldalon a közbeszerzési eljárásban az eljárás megindítása és a szerződés megkötése közötti időszakban?


Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2004. július 26-án (7. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 174

[…] megjelentetnie a Kbt., a 15/2004. IM rendelet, valamint a 34/2004. Korm. rendelet alapján. Az ajánlattételi szakaszban is vannak feladatai az ajánlatkérőnek. A Kbt. 93. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatkérő köteles az ajánlattevőt írásban tájékoztatni kizárásáról, a szerződés teljesítésére való alkalmatlanságának megállapításáról, ajánlatának a Kbt. 88. §-ának (1) bekezdése szerinti egyéb okból történt érvénytelenné nyilvánításáról – azaz, ha az ajánlat azért érvénytelen, mert: azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be; az ajánlattevő nem, illetve nem az előírások szerint bocsátotta rendelkezésre a biztosítékot, az ajánlattevő, avagy alvállalkozója nem felelt meg a Kbt. szerinti összeférhetetlenségi követelményeknek, az ajánlattevőt, illetőleg alvállalkozóját kizárták az eljárásból; az ajánlattevő, illetve a közbeszerzés értékének 10 százalékát meghaladó mértékben igénybe vett alvállalkozója nem felelt meg a szerződés teljesítéséhez szükséges alkalmassági követelményeknek; egyéb módon nem felel meg a felhívásban és a dokumentációban, illetve a jogszabályokban meghatározott feltételeknek; az ajánlat kirívóan alacsony ellenszolgáltatást, illetve lehetetlen vagy túlzottan magas vagy alacsony mértékű, illetve kirívóan aránytalan kötelezettségvállalást tartalmaz –, valamint ezek indokáról, mégpedig az erről hozott döntést követő öt napon belül. Fontos kötelezettség, miszerint az ajánlatkérőnek az ajánlatok elbírálásának befejezésekor külön jogszabályban meghatározott (15/2004. IM rendelet) minta szerint írásbeli összegezést kell készítenie az ajánlatokról. Az ajánlatok elbírálása körében a Kbt. 94. §-ának (1) bekezdése előírja, hogy az ajánlatokat a lehető legrövidebb időn belül kell az ajánlatkérőnek elbírálnia, és azt követően az eljárás eredményét vagy eredménytelenségét kihirdetnie (ez a folyamat együttesen az eredményhirdetés). Az eljárás eredményét legkésőbb az ajánlatok felbontásától számított harminc – építési beruházás esetében hatvan – napon belül, az ajánlati felhívásban meghatározott eredményhirdetési időpontban nyilvánosan kell kihirdetni. A teljesség kedvéért jegyezzük csak meg, hogy az ajánlatkérőnek lehetősége van az eredményhirdetés időpontjának utólagos módosítására is. Az eredményhirdetést követően – a Kbt. 97. §-a alapján – az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül – figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is. Az eredményhirdetés után az ajánlatkérőnek további kötelezettsége van, ugyanis a Kbt. 98. §-ának (1) bekezdése szerint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót külön jogszabályban meghatározott minta szerinti […]
 
Kapcsolódó címke:
 

Elküldjük a választ e-mailen*

*
*ingyenes választ évente csak egyszer küldünk.
A *-gal megjelölt mezőket kötelező kitölteni.