Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2008. december 15-én (89. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 1795

[…] szempontja az összességében legelőnyösebb ajánlat kiválasztása, de az összességében legelőnyösebb ajánlat a 90. § (2) bekezdése alkalmazásával sem állapítható meg. Esetünkben az a) pont alapján kezdeményezhető tárgyalás, az alábbi szabályokkal: – ha az ajánlatkérő tárgyalást kezdeményez, az első három legkedvezőbb ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Ha az érvényes ajánlatot tevők száma ennél kevesebb, mindkét vagy az egyetlen érvényes ajánlatot tevőt kell tárgyalásra felhívni. Az (1) bekezdés c) pontja szerinti esetben az azonos ellenszolgáltatást tartalmazó, az (1) bekezdés d) pontja szerinti esetben pedig az azonos összpontszámmal értékelt érvényes ajánlatot benyújtó ajánlattevőket kell tárgyalásra felhívni; – a tárgyalásra való felhívást egyidejűleg, írásban kell megküldeni az érintett ajánlattevőknek. A felhívásban az ajánlatkérőnek meg kell adnia a tárgyalás kezdeményezésének indokát, a tárgyalás lefolytatásának menetét és az ajánlatkérő által előírt alapvető szabályait, valamint az első tárgyalás időpontját is. A felhívásban az ajánlatkérő újabb ajánlat – tárgyalás nélküli – adott határidőn belüli megtételére is felhívhatja az érintett ajánlattevőket; – a tárgyalás (újabb ajánlattétel) kezdeményezéséről – a felhívás megküldésével egyidejűleg – az összes ajánlattevőt egyidejűleg, írásban kell tájékoztatni; – a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel kizárólag az ajánlat módosítására irányulhat. Az ajánlattevő az eredeti ajánlatában foglaltakhoz képest az ellenszolgáltatás mértékére vonatkozóan az ajánlatkérő számára csak kedvezőbb ajánlatot tehet. Ha a felhívott ajánlattevő nem tesz újabb ajánlatot, az eredeti ajánlatát érvényesnek kell tekinteni. A tárgyalásra egyebekben a 128. § megfelelően alkalmazandó; – az eljárás nyertese az az ajánlattevő, aki a tárgyalás, illetőleg az újabb ajánlattétel vagy az eredeti ajánlattétel alapján az ajánlatkérő részére az eredeti bírálati szempont szerinti legkedvezőbb érvényes ajánlatot tette. A 86-88. § és a 92. § megfelelően alkalmazandó; – az ajánlatok elbírálásáról készítendő írásbeli összegezésben [93. § (2) bekezdése], valamint az eljárás eredményéről vagy eredménytelenségéről szóló tájékoztatót tartalmazó hirdetményben az ajánlatkérőnek a tárgyalás kezdeményezéséről és annak eredményéről is tájékoztatást kell adnia – Kbt. 254. §-ának (1)–(7) bekezdései. A fentiekkel kapcsolatban kérdezheti Olvasónk, hogy amennyiben nem kell az ajánlatkérőnek hirdetményt közzétennie eljárásának eredményéről – mivel nem hirdetménnyel került sor az eljárás meghirdetésére –, a Kbt. 254. §-ának alkalmazása egyben hirdetmény közzétételét is szükségessé teszi-e. Álláspontunk szerint, mivel a 23. cím megfelelően alkalmazandó, ezért egyben nem teszi kötelezővé az ajánlatkérő számára az eredmény hirdetményben történő közzétételét a Közbeszerzési Értesítőben, amennyiben a nemzeti értékhatár fele alatt indított eljárást hirdetmény nélkül. A nyertes ajánlat értékének – árkalkulációjának – ebben az esetben a nemzeti értékhatár felét nem szabad elérnie, azaz nincs lehetőség arra, hogy hirdetmény nélkül indított egyszerű eljárásban a nemzeti értékhatár felét elérő értékű ajánlat kerüljön nyertesként kihirdetésre. [Az elmondottak teljessége érdekében: a Kbt. 86. §-ának (1) bekezdése szerint, ha az ajánlat kirívóan alacsonynak értékelt ellenszolgáltatást tartalmaz, az ajánlatkérő az általa lényegesnek tartott ajánlati elemekre vonatkozó adatokat, valamint indokolást köteles írásban kérni. […]