Építési beruházások, tervezői összeférhetetlenség
Kérdés
A közbeszerzési eljárások nagyrészt építési beruházásokra vonatkoznak. A pályázatok alapfeltétele rendszerint az, hogy a tervezett projekt rendelkezzen (vagy benyújtott, vagy jogerős) építési engedélyekkel. A kiírók (többnyire önkormányzatok) a pályázat támogatási szerződésének aláírásáig nem tudják finanszírozni a kiviteli tervek elkészítését, gyakran az engedélyezési terveket is a pályázaton elnyert támogatásból finanszírozzák. Pályázati úton elnyert támogatások megvalósítása javarészt közbeszerzéses eljárás keretében kiválasztott tervezővel (továbbtervezés), avagy kivitelezővel (megvalósítás) történik. Kérdéseink fentiekkel kapcsolatban: – Az engedélyezési tervek (de nem felhasználási jogok) birtokában elnyert pályázat esetén a tervező kizárható-e a továbbtervezés (kiviteli tervek, avagy tervezői művezetés) folyamatából? – Van-e olyan jogszabály, amely határozottan kimondja, hogy a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan bírósági joggyakorlat, jogerős határozat/ítélet, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan EU-s jogszabály, vagy azzal azonos jogi státuszú direktíva, amely kimondja, a tervező nem vehet részt a projekt megvalósításában (továbbtervezés)? – Van-e olyan jogszabály, amely megtiltja, hogy építészeti tervek továbbtervezésével járó közbeszerzések során az eredeti, engedélyezési terveket készítő tervezőt a projekt megvalósítását elnyerő pályázó bevonja 10 százalék alatti alvállalkozójaként a megvalósításba? – Van-e arra mód, hogy a projekt megvalósításában az eredeti szerző folytathassa a tervezési munkát? – Mi történik akkor, ha a szerző élve szerzői jogaival, ragaszkodik a továbbtervezés jogához, a továbbtervezést, avagy megvalósítást ezek alapján megtiltja?
Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. december 21-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2177
[…] vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – az előző pontokban meghatározott személy hozzátartozója. A jogszabályhely (2) bekezdése kimondja, hogy nem kell alkalmazni az első bekezdést abban az esetben, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az első bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Korábban lehetőség volt a (3) bekezdés alapján kivételként történő alkalmazására a tervező bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás – az említett bekezdés hatályon kívül helyezése folytán – ezt nem teszi lehetővé. A gyakorlatban többnyire a tervező nem nevesített alvállalkozóként kerül bevonásra, ám ez sem teljesen jogszerű, de kevésbé kockázatos megoldás. Az irányelvek nem tiltják a tervező bevonását explicit módon. A tervező - tekintettel szerzői jogaira – jogosult a továbbtervezésre, melyről le is mondhat. Az a megoldás azonban, hogy a tervező akár versenyeztetés nélkül egy kisebb tervezési feladattal egyben kizárólagos jogot nyerjen a későbbi nagyobb értékű feladat elvégzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyerteseként, már nem fogadható el. Tehát a kérdező – vélhetően látva a hazai gyakorlatot - releváns kérdést feszeget, hiszen a korábbiakban erre a kivételre volt saját törvényi szabályunk. Jelenleg azonban erre nincs mód, és a jogorvoslati gyakorlat sem védi meg minden esetben a kizárólagos jog […]
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2009. december 21-én (106. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2177
[…] vezető tisztségviselője vagy felügyelőbizottságának tagja; – az érdekelt gazdálkodó szervezetben tulajdoni részesedéssel rendelkezik; – az előző pontokban meghatározott személy hozzátartozója. A jogszabályhely (2) bekezdése kimondja, hogy nem kell alkalmazni az első bekezdést abban az esetben, ha az ajánlatkérő nevében eljáró, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt érdekelt gazdálkodó szervezet, illetőleg az eljárásba bevonni kívánt személlyel vagy szervezettel az első bekezdés a)-d) pontja szerinti viszonyban álló érdekelt gazdálkodó szervezet írásban nyilatkozik, hogy az eljárásban nem vesz részt ajánlattevőként vagy alvállalkozóként. Korábban lehetőség volt a (3) bekezdés alapján kivételként történő alkalmazására a tervező bevonásának, de a jelenleg hatályos szabályozás – az említett bekezdés hatályon kívül helyezése folytán – ezt nem teszi lehetővé. A gyakorlatban többnyire a tervező nem nevesített alvállalkozóként kerül bevonásra, ám ez sem teljesen jogszerű, de kevésbé kockázatos megoldás. Az irányelvek nem tiltják a tervező bevonását explicit módon. A tervező - tekintettel szerzői jogaira – jogosult a továbbtervezésre, melyről le is mondhat. Az a megoldás azonban, hogy a tervező akár versenyeztetés nélkül egy kisebb tervezési feladattal egyben kizárólagos jogot nyerjen a későbbi nagyobb értékű feladat elvégzésére hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás nyerteseként, már nem fogadható el. Tehát a kérdező – vélhetően látva a hazai gyakorlatot - releváns kérdést feszeget, hiszen a korábbiakban erre a kivételre volt saját törvényi szabályunk. Jelenleg azonban erre nincs mód, és a jogorvoslati gyakorlat sem védi meg minden esetben a kizárólagos jog […]
Vissza a találatokhoz
Így olvasható a teljes válasz
ELŐFIZETŐINKNEK
Jelentkezzen be!
LÁTOGATÓK SZÁMÁRA
Elküldjük a választ e-mailen*
