Részlet a válaszból
Megjelent a Közbeszerzési Levelekben 2011. október 10-én (137. lapszám), a kérdés sorszáma ott: 2802

[…] időpontban és helyszínen gondoskodni az ajánlatok felbontásáról. A felhívást az ajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta szerinti hirdetmény útján köteles közzétenni – új Kbt. 123. § (2) és (3) bekezdés. Könnyebbség ugyanakkor a kizáró okok igazolására vonatkozó enyhébb szabályozás, vagy az alkalmassági kritériumok esetében az egyéb objektív alapú alkalmassági feltétel előírásának lehetősége, amelyre ez idáig csak a közszolgáltatóknak volt lehetőségük. Az új törvény 123. §-ának (4) bekezdése alapján az ajánlatkérő az eljárást megindító felhívásban jogosult az 56-57. § szerinti kizáró okok közül egynek vagy többnek a közbeszerzési eljárásban való érvényesítését előírni, azonban e törvényben meghatározottaktól eltérő kizáró okok nem írhatók elő. Az ajánlatkérő köteles az 56. § (1) bekezdésének k) pontja, valamint (2) bekezdése szerinti kizáró ok érvényesítését előírni. Az alkalmasság tekintetében az ajánlatkérő a külön jogszabályban foglalt alkalmassági igazolási módokon kívül egyéb objektív alapú alkalmassági feltételt és igazolási módot is előírhat, de ennek során is alkalmaznia kell a törvény 55. §-ának (3) bekezdésében foglaltakat. Az új közbeszerzési törvény a saját eljárási szabályok kialakítására vonatkozóan a nyilvánosságra, az ajánlattételre vonatkozóan nagyon elnagyolt, általános érvényű feltételeket határoz meg az alábbiak szerint: – az eljárási szabályok 123. § (1) bekezdése szerinti meghatározásakor az ajánlatkérő a törvénnyel összhangban köteles biztosítani az eljárások megfelelő mértékű nyilvánosságát; – az ajánlatkérőnek biztosítania kell az azonos hozzáférést (a részvétel jogát) valamennyi, az Európai Unióban letelepedett gazdasági szereplő számára, a diplomák, tanúsítványok, valamint képesítéseket igazoló iratok kölcsönös elismerését, az ajánlatok (részvételi jelentkezések) benyújtásához megfelelő határidők megadását, az alkalmazandó eljárási szabályok előzetes megismerését biztosító szabályozás kialakítását, valamint az eljárást lezáró döntés meghozatalakor a megkülönböztetésmentesség és az egyenlő bánásmód elvének érvényesítését – 123. § (5) és (6) bekezdés. A verseny szűkítésére vonatkozóan, az ajánlatkérő nem utalhat hátrányos megkülönböztetésre, amelyet esetleges jogorvoslat esetében a Közbeszerzési Döntőbizottság egyedileg fog majd megvizsgálni. Ezek szerint tehát a saját eljárásrend akkor fog megméretni, amikor jogorvoslati eljárás indul az ajánlatkérő ellen. A 123. § (7) bekezdése előírja, hogy az ajánlatkérőnek biztosítania kell a szerződés tárgyának megkülönböztetésmentes leírását; az ajánlatkérő a közbeszerzési műszaki leírást nem határozhatja meg oly módon, hogy egyes gazdasági szereplőket vagy árukat az eljárásból kizár, vagy más módon indokolatlan és hátrányos vagy előnyös megkülönböztetésüket eredményezi. Ha a közbeszerzés tárgyának egyértelmű és közérthető meghatározása szükségessé tesz meghatározott gyártmányú, eredetű, típusú dologra, eljárásra, tevékenységre, személyre, szabadalomra vagy védjegyre való hivatkozást, a leírásnak tartalmaznia kell, hogy a megnevezés csak a tárgy jellegének egyértelmű meghatározása érdekében történt, és a megnevezés mellett a "vagy azzal egyenértékű" kifejezést kell szerepeltetni. Elviekben a kormánynak van lehetősége a saját eljárási szabályok megállapítására az alábbi intézmények esetében, ami vélhetően példaértékű lesz más ajánlatkérők számára is. A kormány az általa irányított vagy felügyelt költségvetési szervek, alapított közalapítványok, valamint az állami tulajdonú gazdálkodó szervezetek vonatkozásában, az uniós értékhatárok alatti árubeszerzésekre, illetve szolgáltatásmegrendelésekre […]