5705. kérdés Fedezet és a becsült érték
Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
5706. kérdés Kettős hiánypótlás tilalma
Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
5707. kérdés Fedezet módosítása
Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
5708. kérdés Termékcsere és szerződésmódosítás
Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
5709. kérdés Szerződés hatálya
A szerződés hatályának „jelentős” kibővítésére van valamilyen mutató, százalékos meghatározás?
5710. kérdés Referencia igazolása
Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
5711. kérdés Alvállalkozók bevonása
Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
5712. kérdés Összeférhetetlenség
A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
5713. kérdés Építőipari rezsióradíj nagysága
Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
5714. kérdés Aránytalanul alacsony ár vizsgálatának terjedelme
Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
5715. kérdés Közérdekű adatkérés
Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?
