×

320. Közbeszerzési Levelek / 2026. november 11.
TARTALOM

logo logo
szakértői
állásfoglalások
     
5705. kérdés  
Életszerű-e a fedezettel pontosan, forintra megegyező becsült érték megadása?
Kapcsolódó címkék:    
5706. kérdés  
Szakember alkalmassági követelményként történő előírása során a beadott dokumentumok, nyilatkozatok, EKR-űrlapok, önéletrajz stb. teljesen ellentmondásosak abban, hogy XY mint természetes személy fogja rendelkezésre bocsátani a kapacitásait, vagy Z cég lesz a kapacitást biztosító szervezet, és XY fog Z cég által biztosítottan személyesen eljárni. Hiánypótlást követően sem felel meg tartalmilag a megállapodás a kapacitások rendelkezésére bocsátásáról. A kettős hiánypótlás tilalma miatt az ajánlatkérő szerint nem írhat ki újra hiánypótlást. Mit lehet tenni?
Kapcsolódó címkék:    
5707. kérdés  
Az ajánlatkérő az EKR „Előkészítő iratok” űrlapjának „Rendelkezésre álló fedezet (nettó értékben)” mezőjében tévesen a támogatási szerződés szerinti teljes projektköltséget rögzítette. A közbeszerzés tárgyára, azaz az építési munkákra ténylegesen rendelkezésre álló fedezet ennél lényegesen alacsonyabb. A téves összeg a mezőben megadott finanszírozási alapadatokból számítódott. A helyes összeget az ajánlatkérő több irata egyezően tartalmazza, például a polgármester nyilatkozata a közbeszerzési eljárás előkészítéséről vagy a támogatási szerződés költségvetése, amelyben az építéshez kapcsolódó költségsor külön szerepel. Ezeket az iratokat az ajánlatkérő az ajánlatok bontását megelőzően feltöltötte az EKR-be az eljárás előkészítő dokumentumai között. Mivel az ajánlatkérő a fedezet bontáskori közlését választotta, az EKR a bontási jegyzőkönyvben automatikusan az űrlapon rögzített, téves (magasabb) összeget ismertette. Módosítható-e a fedezet összege? Amennyiben igen, lefelé történő módosítás esetén a Kbt. 75. § (4) bekezdésének alkalmazásában melyik adat minősül a fedezet igazolására szolgáló, „az ajánlatok bontásáig az EKR-ben rögzített adatnak”? Alkalmazhatja-e az ajánlatkérő a Kbt. 75. § (2) bekezdés b) pontját a feltöltött dokumentumokkal igazolt, valós fedezetre hivatkozva, tekintettel arra, hogy a bontáskor magasabb összeg került ismertetésre?
Kapcsolódó címkék:    
5708. kérdés  
Szerződésmódosítás esetén az előre nem láthatóság vizsgálata jogi szempontból releváns-e egyenértékű termékkiváltás esetén? Továbbá egyenértékű termékkiváltás esetén objektív indokokkal kell-e alátámasztania a termékcsere szükségességét?
5709. kérdés  
A szerződés hatályának „jelentős” kibővítésére van valamilyen mutató, százalékos meghatározás?
5710. kérdés  
Építési beruházás esetén van-e lehetőség arra, hogy az előírt referenciaigazolást az ajánlattevő más, a szerződés teljesítését hitelt érdemlően alátámasztó dokumentumokkal – például szerződéssel, teljesítésigazolással (TIG), műszaki átadás-átvételi dokumentumokkal – helyettesítse, ha a korábbi ajánlatkérő/megrendelő időközben megszűnt, nem elérhető, vagy más okból nem szerezhető be tőle referenciaigazolás? Ilyen esetben milyen dokumentumok fogadhatók el a referencia és annak műszaki tartalma, mennyisége, valamint szerződésszerű teljesítése igazolására?
5711. kérdés  
Önkormányzati ajánlatkérő előírta, hogy jelöljük meg a szerződés teljesítésében közreműködő, tervezett alvállalkozóinkat a Kbt. 66. § (6) bekezdése alapján. Tárgyalunk a potenciális alvállalkozókkal, de még nem tudjuk megadni név szerint, mert ez a tárgyalások eredményétől függ. Elegendő az érvényes ajánlattételhez, ha csak a 10% feletti alvállalkozóinkat jelöljük meg?
5712. kérdés  
A Kbt. 25. §-a szerinti összeférhetetlenségi szabályok megsértését valósítja-e meg az ajánlatkérő, ha egy közbeszerzési eljárásban ugyanazon személyt választja ki három feladatra, ezáltal ugyanaz a személy a tervező, a műszaki ellenőr és a bírálóbizottsági tag is?
5713. kérdés  
Árindokolásnál az ajánlott építőipari rezsióradíjnál alacsonyabb óradíjakkal lehet számolni az indokolásban? Erre példa a Közbeszerzési Döntőbizottság D.386/12/2025. számú határozata.
5714. kérdés  
Mennyi alátámasztó iratot kérhet az ajánlatkérő az árindokláshoz? Például kérhet bérkartont, alapanyag-árajánlatot, alvállalkozói szerződést? Ha az alvállalkozó nem járul hozzá az ajánlata, szerződése árindokláshoz történő becsatolásához, azt el kell fogadnia az ajánlatkérőnek?
5715. kérdés  
Építési beruházás árazott költségvetését a nyertes ajánlattevő üzleti titokká nyilvánította. Egy helyi lakos a beruházásnak már a kivitelezési szakaszában tájékoztatást kért a területileg illetékes önkormányzati képviselőtől a beruházás részletes költségeiről, melyeket az árazott költségvetés tartalmaz. Az üzleti titokká nyilvánítás hatálya meddig tart: csak a közbeszerzési eljárás lezárásáig, vagy azt követően is, és a részletes költségvetési adatok nem tehetők nyilvánossá lakossági megkeresésre?