896 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: Az ajánlattevő referenciaszerzési törekvése tekinthető-e megfelelő indoknak az alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás vizsgálata esetén?

Kérdés: Tudomásuk szerint az idei évtől új rendelet szabályozza az elektronikus közbeszerzést. Melyik ez a szabály, és előír-e az ajánlatkérők vonatkozásában – az eljárásforma jellegére tekintettel – a Kbt.-ben szabályozottakhoz képest többletkötelezettségeket?

Kérdés: A Kbt. 99. §-ának (4) bekezdése szerint a szerződés nyilvánosnak minősülő részét az ajánlatkérő – amennyiben rendelkezik honlappal – a szerződés megkötését követően haladéktalanul köteles közzétenni honlapján. Pontosan mit ért ezen a törvény? A szerződés teljes tartalmát fel kell tenni a honlapra? Ha nem a teljes tartalmat, akkor pontosan mit? (Például: a közbeszerzési eljárás azonosítója, nyertes ajánlattevő neve, címe; a nyert tételek egyösszegű nettó értéke stb.)?

Kérdés: Európai uniós forrásból történő teljesítés esetén, de nem uniós eljárásban kell-e alkalmazni független közbeszerzési tanácsadót?

Kérdés: Kiegészíttethető-e az indokoláskérés kirívóan alacsony ár, illetve lehetetlen vagy aránytalan kötelezettségvállalás esetén?

Kérdés: Kell-e, és ha igen, kinek vagyonnyilatkozatot tennie közbeszerzési eljárásban? Mit kell tartalmaznia a nyilatkozatnak?

Kérdés: Összeférhetetlenségi nyilatkozatot csak a bírálóbizottsági tagoknak kell aláírniuk, vagy az eljárásban részes más személyeknek is – például önkormányzati képviselő?

Kérdés: Gyorsított meghívásos eljárás kapcsán kérdezném a Kbt. 136. §-ával összefüggésben, hogy jól értelmezzük-e ajánlatkérőként a (3) bekezdést, mely szerint a kizáró okok tekintetében elegendő az egyszerű ajánlattevői nyilatkozat? A törvény szerint a részvételre jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nem tartozik a kizáró okok hatálya alá. Vagyis nem szükséges a Kbt. 63. §-a szerinti közjegyző előtt hitelesített nyilatkozat a megfelelő pontok: b), c), d), f), h), i) tekintetében?

Kérdés: A 2008. január 7-én megjelent Közbeszerzési Levelek 1489-es kérdésével (vesztes ajánlattevő iratbetekintési joga) összefüggésben kérném állásfoglalásukat a következőkről: a Kbt. 97. §-ában "az ajánlatkérő az érvényes ajánlatot tevő ajánlattevő kérésére köteles tájékoztatást adni a nyertes ajánlat jellemzőiről és az általa tett ajánlathoz viszonyított előnyeiről a kérés kézhezvételétől számított öt munkanapon belül, figyelembe véve a nyertes ajánlattevő üzleti titokhoz fűződő érdekeit is (73. §)." Kérdéseim a következők: 1. Az ebben a szakaszban foglaltak alapján, adott esetben melyek az ajánlatkérő kötelezettségei és az ajánlattevő jogai? 2. A bírálati szempontoknak való megfeleltetést kell alapul venni a "nyertes ajánlat jellemzői" és "az ajánlathoz viszonyított előnyök" megállapítása során? Ha nem, akkor milyen szempontokat? 3. Mi a tapasztalatuk, működik-e ez a fajta "tájékoztatás" a gyakorlatban?

Kérdés: Lehetséges-e villamos energia központosított beszerzése például az önkormányzat és egészségügyi intézménye energiaszükségletének fedezésére? Ha igen, milyen formában, és ha nem, mi zárja azt ki?