896 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: Egy állami tulajdonú gazdasági társaság 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet, valamint ennek 100 százalékos tulajdonában lévő gazdálkodó szervezet szeretne egymással szerződést kötni. A kérdés az, hogy ez a két gazdálkodó szervezet a Kbt.-ben szabályozott eljárás mellőzésével megkötheti-e ezt a szerződést a Kbt. 2/A. § (1) bekezdésének fényében? A problémát az adja, hogy nem az (1) bekezdésben meghatározott 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő köti a szerződést, hanem az ajánlatkérő maga is a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérő által 100 százalékos tulajdoni hányaddal alapított gazdálkodó szervezet. Amennyiben van lehetőség a Kbt. szabályainak alkalmazása nélkül megkötni a szerződést, felmerül a kérdés, hogy a 2/A. § (1) bekezdés b) pontjában feltüntetett feltétel (a gazdálkodó szervezet a szerződéskötést követő éves nettó árbevételének legalább 90 százalékát az egyedüli tag ajánlatkérővel kötendő szerződés teljesítéséből származik) a szerződéskötést követő egy évre vonatkozik akkor is, ha a szerződést mondjuk a maximális három évre kötnék?

Kérdés: A Kbt. 323. §-ának (2) bekezdése értelmében, ha nekem egy ellenőrzés folyamán jut a tudomásomra, hogy egy eljárás során megsértették a Kbt. előírásait, akkor már lekéstem a jogorvoslat lehetőségéről? Csak a Döntőbizottság mondhatja ki, hogy szabálytalan volt egy eljárás? Vagy mint ellenőrző szerv, én is megállapíthatom a szabálytalanságot?

Kérdés: A referenciákat lehet-e pontozni az ajánlati szakaszban, vagy azokat mindenképpen a részvételi szakaszban kell vizsgálni? A részvételi szakaszban történő bírálathoz kell-e kiírni pontozást (súlyszámokat), vagy jó úgy, hogy a szakmai és a pénzügyi alkalmasság alapján történik az elbírálás? Azt, hogy mi legyen kizáró feltétel (a Kbt.-ben szereplő kizáró feltételeken kívül), a kiíró ugye szabadon döntheti el? (Például hogy kötelezően előír-e bizonyos szakmai, végzettségi feltételeket meghatározott számú munkatárs részére, vagy tetszőleges számban adhatják azokat meg, és ez alapján történik a pontozás.)

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem: ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be, nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni a harmadik személyes nyilatkozatnál?

Kérdés: Kell-e iratbetekintési jogot adni az érvényes, de nem nyertes ajánlatot benyújtó ajánlattevő részére? Mi ennek a módja?

Kérdés: Tekinthető-e objektívnak az az indokolás a Kbt. 86. §-ának (3) bekezdése vonatkozásában, amelyből nem tűnnek ki az árképzés lényeges elemei?

Kérdés: Az alvállalkozó egy adott közbeszerzési eljárásban fordulhat-e közvetlenül az ajánlatkérőhöz akkor, ha például fizetési problémái adódtak a fővállalkozó vonatkozásában, egyáltalán: lehet-e közvetlen kapcsolat az alvállalkozó és az ajánlatkérő között a szerződés teljesítésének időszakában? Mi a hatályos szabályozás e körben?

Kérdés: Pénzügyi szolgáltatás esetén a műszaki szakmai alkalmasságot igazoló, a Kbt. 67. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat mellé csatolandó referencialevélnek – amelyet az önkormányzat állít ki – kell-e tartalmaznia az ellenszolgáltatás összegét, vagy a korábbi szolgáltatás mennyiségére utaló más adatot, vagy elegendő csak a szolgáltatás összege? (Bank révén ezeket az adatokat természetesen banktitokként kezelnénk.) A Kbt.-ben le van-e valahol fektetve, hogy egy ilyen referencia levél pontosan mit tartalmazzon pénzügyi szolgáltatás esetén? Hol található a 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti nyilatkozat kötelező tartalma?

Kérdés: Látnak-e arra lehetőséget a gyakorlatban, hogy egy adott közbeszerzési eljárásba becsatolandó, az ajánlattevőtől származó valamennyi nyilatkozatot egy okiratba foglaltan nyújtsa be az ajánlattevő?

Kérdés: A Kbt. 71. és 105. §-a alapján az ajánlattevőnek/jelentkezőnek nyilatkoznia kell harmadik személy és alvállalkozók témakörben. Kérdésem, ha egy ajánlattevő 10 százalék feletti alvállalkozót von be a teljesítésbe, és nyilatkozik a 10 százalék alatti alvállalkozók kizáró okai tekintetében, akkor a harmadik személlyel kapcsolatban mit kell nyilatkoznia? A 10 százalék feletti alvállalkozó által ellátandó tevékenységet is le kell nyilatkozni az ún. harmadik személyes nyilatkozatnál?