896 talált cikk az adatok kifejezésre

Kérdés: A helyben központosított közbeszerzésben a hibásan, késedelmesen vagy egyéb okból nem szerződésszerűen teljesítő nyertes ajánlattevővel szemben érvényesíthetnek-e közvetlenül igényt az egyes ajánlatkérők, vagyis azok a szervezetek, amelyek részére a teljesítés történik, avagy erre csupán a központi ajánlatkérő (ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezet) jogosult? Ha tehát adott esetben polgári jogi alapon álló igénye merül fel valamely "háttér-ajánlatkérőnek", akkor eljárásjogi szempontból milyen szabályok szerint léphet fel, és ennek során milyen kötelezettségei vannak az ajánlatkérésre kizárólagosan feljogosított szervezetnek?

Kérdés: Az ajánlattevő az egyik bírálati szempontra negatív értéket adott, azaz a szállítás díját a beszerzési tárgy értékének százalékában határozta meg, pontosabban, negatív érték esetében kevesebbet kell fizetni a szállítás igénybevétele esetén. Ez megengedhető-e, ha a szállítási díj is bírálati szempont volt?

Kérdés: Kötelezhet-e engem – mint ajánlatkérőt – iratbetekintésre az ajánlattevő?

Kérdés: Köteles vagyok-e a vagyonőr céggel kötött szerződés minden elemét nyilvánosságra hozni, amikor alapvető vagyonbiztonsággal kapcsolatos elemeket tartalmaz? Ezek üzleti titok tárgyát nem képezik, hiszen a dokumentációban is szerepeltek.

Kérdés: Hogyan alakul a műszaki leírás, illetve annak értékelése (pontozása) szolgáltatás megrendelése esetén?

Kérdés: A támogatott közbeszerzéseket, a támogatási megállapodások valósságát hogyan ellenőrzik, és mely szervezetek a közbeszerzés folyamatában?

Kérdés: Hogyan alakul az egybeszámítási szabályok alkalmazása akkor, ha nem látható előre, hogy egy adott időszakban milyen szolgáltatásokat kell megrendelni? Mi a megoldás a probléma kezelésére például akkor, ha az előző évhez képest egyes szolgáltatásokkal kapcsolatos igények eltérően alakulnak?

Kérdés: Adott egy közbeszerzési eljárás, amelyet építési beruházás kivitelezésére írtak ki. A dokumentáció rendelkezik az üzleti titokként minősített iratokról, azaz ezeket az iratokat külön kell kezelni az ajánlat összefűzése során. Kérdésem a következő: milyen adatokat lehet üzleti titoknak minősíteni, amikor a közbeszerzések nyilvánosak, illetve a nyertes ajánlattevő ajánlatát – elvileg – bárki megtekintheti? Másik kérdésem a dokumentáció elhelyezésével kapcsolatos. Az ajánlatkérő meghatározza külön kiadott kötelező tartalomjegyzékben a dokumentumok sorrendjét. Ha valamely dokumentumot ezek közül üzleti titoknak minősítünk, hogyan lehet ezt külön kezelni (ha más sorrendben csatoljuk be az iratokat, és emiatt az ajánlatunk érvénytelen)?

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?

Kérdés: Bankváltás esetén milyen szabályt (időbeli stb.) kell alkalmaznunk a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolására vonatkozóan akkor, ha a (korábbi) bankhoz már semmilyen gazdasági esemény nem köt bennünket? Elegendő-e a pénzintézet által kiadott végleges nyilatkozat, amelyet szükség esetén hiteles másolatban csatolnánk a pályázati anyagba? További kérdésünk, hogy milyen kötelező tartalommal kell a banknak elkészítenie a szóban forgó nyilatkozatot ahhoz, hogy az megfeleljen a Kbt. 66. § (1) bekezdésének d) pontjában foglaltaknak?