Egyenlő bánásmód elvének érvényesülése a közbeszerzés gyakorlatában

Kérdés: Az ajánlatkérő felvilágosítást kér, ahol egy Aarhus nevű bírósági ügyre hivatkozik. Az ügyet nem találjuk az interneten, vélhetően európai bírósági ügyről lehet szó, így nem világos számunkra, hogy milyen értelemben kell a felvilágosítás nyújtásához ezt figyelembe venni. Nem minket érint a felvilágosításkérés, de fontos lenne tudnunk róla. Mi ennek az ügynek a lényege?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő ebben az esetben egy kevésbé ismert ügyre hivatkozik, amely valóban az Európai Bíróság ítélete. A C-131/16. számú ügyben három kezdeményező ismert, melyek közül az egyik az Archus sp.. z o.o. nevű cég. Az ügy lényege, hogy egy közbeszerzési eljárásban az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Hiánypótlás intézményének szabályozási környezete

Kérdés: Az európai közbeszerzési irányelvek nem tartalmaznak szabályokat a hiánypótlásra vonatkozóan. Jól értelmezzük, hogy ezek szerint a hazai, igen gazdag hiánypótlási szabálycsomag hazai találmány, és ennek megfelelően a hazai jogesetek alkalmazandók rá?
Részlet a válaszából: […] Ugyan a hiánypótlásnak csak nagyon rövid általános szabályát tartalmazza az irányelvi környezet, valójában az Európai Unió Bírósága döntései során többször kitért a hiánypótlás kérdéskörére. A legutóbb a C-131/16. sz. ügyben az alábbiak szerint fejtette ki...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2017. szeptember 6.

Erőforrás igénybevételével kapcsolatos bejelentés formája

Kérdés: A dokumentációban szerepel, hogy az ajánlatkérő a Kbt. 55. § (6) bekezdésének alkalmazása során a KDB D.453/17/2012. számú határozatában foglaltak figyelembevételével jár el. Mit tartalmaz ez a döntés?
Részlet a válaszából: […] Véleményünk szerint elsősorban nem a DB döntését, hanem az ezen alapuló bírósági döntést érdemes alapul venni, amely a 6.K.21.758/2012/17. számon érhető el. A Nyíregyházi Törvényszék ítélete az alábbiak szerint tartalmaz hozzáadott értéket az 55. § (6) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Ajánlat pontosítása és módosítása

Kérdés: A Kbt. szerint az ajánlat az ajánlattételi határidőig módosítható. Az ajánlatkérő a dokumentációban jelezte, hogy felkérheti az ajánlattevőket pontosítás, felvilágosítás megadására, mely azonban nem eredményezheti az ajánlat módosítását. Nem ellentétes az előző két rendelkezés egymással? És ha én a felhívás kapcsán módosítom az ajánlatot, akkor az érvénytelen?
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy az ajánlati kötöttség azajánlattételi határidő lejártakor áll be, lehetőség van akár a már benyújtottajánlat módosítására és új ajánlat benyújtására. A pontosítás, felvilágosításmegadása már az ajánlattételt követően történhet,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. április 6.

Ajánlat pontosításának, felvilágosítás adásának alakisága

Kérdés: Az ajánlat pontosításának és a felvilágosítás megadásának mi a formája? Írásban, szóban, tárgyaláson?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattal kapcsolatos – kérdés szerinti – lehetőségekattól függenek, hogy nyílt vagy meghívásos vagy tárgyalásos eljárásbantörténik-e az ajánlat megtétele.Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatok elbírálásiszakaszában nincs szóbeli kommunikáció az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. február 22.

Ajánlatok pontosítása

Kérdés: Az ajánlatkérő nem biztosított hiánypótlást. Ehhez képest mit jelent az ajánlatokkal kapcsolatos pontosítás lehetősége? Mit értünk pontosításon?
Részlet a válaszából: […] Ilyen megoldást a Kbt. nem ismer. Amennyiben nem számításihibára utal az ajánlatkérő, akkor nincs lehetőség a pontosításra, ha már azajánlati kötöttség beállt. Tárgyalásos eljárás esetében természetesen vanlehetőség az ajánlat nem nagy mértékű módosítására, de ezt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. május 18.

Ajánlat pontosítása

Kérdés: Mit jelent az ajánlat pontosítása? Milyen mértékű pontosítás az, amely még nem vezet az ajánlat módosításához?
Részlet a válaszából: […] Rendkívül nehéz kérdés, amelynek a nyílt és a meghívásoseljárásban van különös jelentősége, az ajánlati kötöttségre vonatkozórendelkezések miatt. Nyílt és meghívásos eljárásban az ajánlatok felbontásátkövetően ugyanis az ajánlatkérő kerülhet olyan helyzetbe,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. augusztus 11.

Utólagos ajánlattevői jelzés részajánlattételnél

Kérdés: Részajánlattétel esetén – mindegyik részajánlathoz ugyanazok a gépek kellenek – utólag jelezheti-e az ajánlattevő, hogy melyik részhez gondolta az adott gépeket?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek egyértelművé kell tennie, hogy az egyesrészajánlatokhoz hogyan kell igazolni a műszaki szakmai alkalmasságot, azazpéldául egyenként fényképet kell-e mellékelni az alkalmasság igazolására. Mivelaz egyes részajánlatokhoz elvileg ugyanazok a gépek is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. június 2.

Alvállalkozói teljesítés mint referencia

Kérdés: Egy részvételre jelentkező referenciamunkája igazolására pozitív referencialevelet hozott korábbi megbízójától. Ellenőrzéskor kiderült, hogy a munkát 10 százalék alatti alvállalkozója végezte el, egyébként jó minőségben. Betudható-e a referenciaként ez az elvégzett munka?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben még a részvételi szakaszban tudomásunkra jut azúj információ, úgy javasoljuk cégszerű nyilatkozat kérését az ajánlattevőtől,amelyben egyértelművé teszi, hogy milyen mértékben végezte el az adott munkát,illetve vont be annak elvégzésébe alvállalkozót. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.