Tárgyalási lehetőségek értékhatáron kívül eső ajánlatok beérkezése esetén

Kérdés: Amennyiben egy "alacsonyabb értékhatárú" (például egyszerű vagy nemzeti értékhatár alá tartozó) eljárásra csak az értékhatáron kívül eső ajánlatok érkeznek, van-e mód arra, hogy a Kbt. előírásainak megfelelően tárgyaljunk, és ennek eredményeként csökkenjenek az árak a megfelelő értékhatár alá? (Például nemzeti rezsimben nyílt eljárásban csak a közösségi értékhatárt meghaladó ajánlatok érkeznek.) A Kbt. lehetővé teszi, hogy a három legjobb ajánlattevővel (meghatározott feltételek teljesülése esetén) tárgyaljon az ajánlatkérő. Ez a lehetőség fennáll-e ebben az esetben is? Másképp kell-e viszonyulni ebből a szempontból egy nyílt eljáráshoz, mint egy eleve tárgyalásosként meghirdetett eljáráshoz, amelynél az ajánlati kötöttség csak a tárgyalások végén áll be? Az előzőek analógiájára egy tárgyalásosként meghirdetett egyszerű eljárásnál mi a helyzet?
Részlet a válaszából: […] Tárgyalásos közbeszerzési eljárásban és tárgyalásoskéntmeghirdetett egyszerű eljárásban nincs ajánlati kötöttség, azaz a felek mindenszerződési feltételről szabadon tárgyalnak, beleértve az ajánlati árat is. Azajánlati kötöttség ezekben az esetekben a tárgyalások...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozók "megkifogásolása" ajánlatadáskor

Kérdés: Ki minősül 10 százalék feletti, illetve alatti alvállalkozónak, mi alapján lehet ellenőrizni, illetve megkifogásolni ajánlatadás idején?
Részlet a válaszából: […] Alvállalkozónak az minősül közbeszerzési szempontból, akivelaz ajánlattevőnek nincs olyan "élő" – azaz érvényes és egyben hatályos -szerződése, amelynek alapján a közbeszerzési eljárás eredményeképpen megkötendőszerződés teljesítésében részt tudna venni (Kbt. 4....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozó ajánlatkérő általi kiválaszthatósága

Kérdés: Az ajánlatkérő meghatározhat-e konkrét alvállalkozót a nyertes fővállalkozó mellé, értékhatár nélkül?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérőnek nincs lehetősége az ajánlat tartalmi ésformai követelményei meghatározásán kívül abba beleszólni, hogy az adottajánlatkérő milyen alvállalkozó segítségével végzi el az adott feladatot. Nemszólhat bele az ajánlati ár kialakításába, illetve például...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Minőség számszerűsíthetősége a közbeszerzésben

Kérdés: Nem csak mennyiségi alapon értékelhető tényezők? A kérdés az ajánlat elbírálására vonatkozik. Hogyan lehet ilyen igényt megfogalmazni egy adott termék vonatkozásában? Például egészségügy, csípőprotézis, térdprotézis (itt nagy különbség lehet a műtéthez szükséges ingyenesen biztosított műszerkészletben, valamint a termék anatómiai formájában, de ezek nem mérhetőek számszerűen). Hogyan lehet a minőséget mérhetővé tenni?
Részlet a válaszából: […] A bírálóbizottsági tagok pontozhatják az adott termékethasználhatóságuk vagy esztétikumuk stb. szerint, amely megoldás esetünkbenalkalmazható. Arra érdemes nagyon ügyelni, hogy a Kbt. 57. § (4) bekezdésénekd) pontja értelmében mindez ne eredményezze ugyanazon ajánlati elem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 17.

Ajánlatkérő informálási kötelezettsége

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban – a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben – öt értékelhető ajánlat érkezett. Cégemet az alacsony ajánlati ár miatt kérték magyarázatra, amellyel kapcsolatos indokot elfogadtak. (Beruházás közbeszerzésének lebonyolítása témában.) Az eredményt "az összegzés az ajánlatok elbírálásáról" dokumentumból tudtuk meg, amelyben a Kbt. 88. § (1) bekezdésének f) pontjára hivatkozással az ajánlatot – másik két cég ajánlatával együtt – érvénytelennek nyilvánították, és "az ajánlattevő kifejezett nyilatkozatát az ajánlati feltételekre, a szerződés teljesítésére és a kért szolgáltatásra" nem tartalmazta kifogással. Minden dokumentum megfelelően csatolva lett. Az ajánlatkérő nem hivatkozott a Kbt. idevonatkozó 70. §-ának (1) bekezdésére. A kért dokumentumok, iratok között szerződéstervezetet kellett csatolni, ami aláírva szerintünk e pontnak megfelelő nyilatkozattal bír. A példa szerint ilyen alapon több pályázót is ki lehetne zárni közbeszerzésenként, ezért az egyéb információ fejezetbe legalább be kellett volna írni az erre való igényt, mert így, ha szerződéstervezetet nem kértek volna, jogos lenne a kizárás, illetve érvénytelenség. Helyesen járt-e el az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. ismeretének hiánya sajnos nem mentesít a hátrányoskövetkezmények alól. (Ez jogrendszerünk valamenynyi jogágában szinteáltalánosnak tekinthető elv.) Sajnos gyakori, hogy az ajánlatkérő nem teszlehetővé hiánypótlást, amely több, a kérdésben szereplőhöz hasonló...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Legalacsonyabb súlyszám hozzárendelhetősége ajánlati árhoz

Kérdés: Összességében legelőnyösebb ajánlat esetén a bírálati szempontok körében az ajánlati árhoz lehet-e a legalacsonyabb súlyszámot rendelni – amennyiben olyan különleges helyzet áll elő, hogy az ár nem számít, hanem az a lényeg, hogy jó minőségű szolgáltatást kapjunk?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési részszempontok megállapítása során akérdéssel kapcsolatban az a követelmény kell, hogy érvényesüljön, hogy az árnakmint részszempontnak feltétlenül szerepelnie kell az értékelésben. Ismerünkolyan belső szabályozásokat, amelyek kötelezővé teszik az ár...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Elbírálási szempontokon alapuló adatok ismertetésének köre

Kérdés: Az ajánlatok felbontásakor kiíró megteheti-e, hogy nem ismerteti az összes elbírálási szempont adatát?
Részlet a válaszából: […] A teljesség érdekében szükségesnek tartjuk a közbeszerzésitörvény bírálati szempontok meghatározására vonatkozó előírásainak ismertetéséta következők szerint.A Kbt. 57. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérő azajánlati felhívásban köteles meghatározni az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Eljárás azonos ajánlati árak esetén

Kérdés: Mi a teendő akkor, ha a bírálat során megállapítást nyer, hogy két ajánlattevő, amely egyébként alkalmasnak minősül, teljesen azonos ajánlati árat ad meg, és a kettőjük közötti döntés – a legalacsonyabb ellenszolgáltatás módszere miatt – nem lehetséges. Alkalmazható-e ilyenkor tárgyalás a megegyezésre, vagy lehetséges-e a korábban ajánlottnál kedvezőbb ár bekérése?
Részlet a válaszából: […] Nyílt és meghívásos eljárás esetében eredménytelenné kellnyilvánítani az eljárást, míg tárgyalásos eljárás esetében továbbiajánlatmódosítási lehetőséget adhat az ajánlatkérő. Egyik eljárásfajtáról amásikra való váltásra egy eljáráson belül nincs lehetőség,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. március 7.

Eljárás alkalmazott rezsim értékét meghaladó ajánlati ár esetén

Kérdés: Mi az eljárási szabály abban az esetben, ha egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlattevő ajánlati ára meghaladja a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 81. §-ának (1) bekezdése alapján az ajánlatokelbírálása során az ajánlatkérőnek meg kell vizsgálnia, hogy az ajánlatok megfelelnek-eaz ajánlati felhívásban és a dokumentációban, valamint a jogszabályokbanmeghatározott feltételeknek.A Kbt. 88. §-ának (1)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 21.

Ajánlati ár mint kizárólagos tárgyalási szempont

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban, ha az ajánlatkérő tárgyalást tart és az elbírálás szempontja a legalacsonyabb összegű ellenszolgáltatás, van-e lehetőség kizárólag az ajánlati árról tárgyalni?
Részlet a válaszából: […] Ebben az esetben lehetőség van a részletek tisztázására, deaz ajánlati árról való tárgyalás nem eredményezheti a Kbt. alapelveineksérülését, esetlegesen egyes ajánlattevők többletinformációkkal való ellátását.Ennek tehát akadálya nincs, azonban körültekintően érdemes...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. február 7.
1
24
25
26