Együttes megfelelés szabályai közös ajánlattétel esetén – ajánlatkérői rendelkezés hiányában

Kérdés: A Kbt. 52. §-a lehetőséget biztosít közös ajánlattételre. Valamennyi további kérdésünk arra az esetre vonatkozik, ha a közös ajánlattevők a Kbt. 69. §-ának (5) bekezdésében foglaltak szerint az előírt alkalmassági követelményeknek együttesen is megfelelhetnek, azaz az ajánlatkérő erre vonatkozóan az ajánlati felhívásban nem rendelkezett. Kérdéseink ennek megfelelően a következők: A közös ajánlattevők számára vonatkozóan van-e korlátozás? Az ajánlati felhívás 10 százalék feletti alvállalkozókra vonatkozó alkalmassági előírása értelmezhető-e (utólagosan) a közös ajánlattevőkre is? Az "együttesen való megfelelés" értelmezhető-e úgy, hogy a pénzügyi, gazdasági, műszaki, szakmai alkalmassági feltételek közül – a közös ajánlattevők választása szerint – egyik feltételnek az egyik, a másiknak a másik (és így tovább, akár váltakozva is) megfelelhetnek, vagy a közös ajánlattevők bármelyikének ugyan, de egyedül kell megfelelnie valamennyi alkalmassági előírásnak?
Részlet a válaszából: […] Az első kérdésre válaszunk az, hogy az együttes megfelelésrevonatkozó törvényi rendelkezéstől az ajánlatkérő nem térhet el. A hivatkozottrendelkezés viszont önálló megfelelést ír elő a közbeszerzési törvény 66. § (1)bekezdés a) és b) pontja szerinti...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Hivatalos (hatósági) igazolások érvényességi ideje

Kérdés: A közbeszerzési törvény által előírt hivatalos igazolások (VPOP, APEH, banki, munkaügyi főfelügyelőség, önkormányzat) milyen időtartamig érvényesek? Időtartamtól függően elég-e a közjegyző által hitelesített igazolást a pályázatra becsatolni?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részére vonatkozóan utalunk arra, hogy a Kbt.jelenleg csak a munkaügyi igazolás érvényességére tartalmaz rendelkezést 63.§-ának (5) bekezdésében, amely szerint az Országos Munkabiztonsági és MunkaügyiFelügyelőség, illetve a Magyar Bányászati Hivatal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Beszerzés mennyiségének "hozzávetőleges" meghatározhatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: Egyszerű közbeszerzési eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja-e a beszerzés mennyiségét az ajánlattételi felhívásban úgy, hogy a mennyiség mellett feltüntet ą20 százalékos értéket is, mert a piackutatások ellenére sem sikerült a beszerzendő áru pályázatban megajánlott árát felmérnie?
Részlet a válaszából: […] A kérdező vélhetően arra gondol, hogy az egyszerű eljáráshivatkozásai között egyértelműen nem lelhető fel az erre vonatkozó utalás,hiszen a közbeszerzési törvény 300. §-ának (6) bekezdése az alábbiakban nemtartalmazza az 50. § (2) bekezdésére történő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Értékelési szempontok takarítási szolgáltatásnál

Kérdés: Egy takarítási szolgáltatási pályázat kiírásánál az értékelési szempontok lehetnek-e a következők: 1. Szolgáltatás ára 2. Alkalmazott technológia 3. A szolgáltatás minőségét javító intézkedések, ajánlatok?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 57. §-a szabályozza a bírálati szempontokkérdéskörét. Az (1) bekezdés értelmében az ajánlatkérő az ajánlati felhívásbanköteles meghatározni az ajánlatok bírálati szempontját, amely a (2) bekezdésszerint a következő lehet:– a legalacsonyabb összegű...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Teljesítési hely hitelfelvételre irányuló közbeszerzésnél

Kérdés: Hitelfelvételre irányuló közbeszerzés esetén az ajánlati felhívásban teljesítés helyének az önkormányzat címét adtuk meg. A dokumentációt megvásárló pénzintézet javasolta, hogy a teljesítés helyeként az önkormányzat számlavezető bankját tüntessük fel, így módosítva az ajánlati felhívást. Jogos-e ez a felvetés?
Részlet a válaszából: […] Erre vonatkozóan nem tartalmaz a hatályos szabályozásirányadó rendelkezést, de esetünkben kifejezetten nem javasoljuk a számlavezetőbank feltüntetését, hiszen az ajánlattevők érthető módon hátrányban éreznékmagukat, függetlenül attól, hogy a hely megjelölését az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. július 3.

Támogatási feltétel és esélyegyenlőség

Kérdés: A kérdésünk roma munkavállalók alkalmazásának kötelezettségével kapcsolatos, figyelemmel a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdése szerinti esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód szabályára. Konkrétan: az európai uniós humán erőforrás operatív programok (hefop) keretében kötendő szerződés a támogatás nyújtásának feltételeként írja elő, hogy az ajánlatkérő a szolgáltatás igénybevételekor köteles minimum 10 százalékban roma származású munkavállalókat igénybe venni. Figyelemmel a Kbt. kogens szabályaira, egyáltalán jogszerűen megköthető-e egy ilyen támogatási szerződés, és ha igen, hogyan írható elő ez a kitétel jogszerűen az ajánlati felhívásban?
Részlet a válaszából: […] Figyelemmel arra, hogy a szerkesztőség konkrétan nem ismeria hefop támogatási rendszerét, emiatt a kérdésre általánosságban tudunk választadni a következők szerint. Amennyiben maga a támogatási szerződés támasztja az említettfeltételt – minimum 10 százalék roma...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Környezetvédelmi előírások betartása mint bírálati szempont

Kérdés: Lehet-e építési beruházások esetén bírálati szempontként értékelni a környezetvédelmi előírások betartását – és a nem környezetvédelmi tulajdonságokat [Kbt. 57. § (4) bekezdésének c) pontja]; és ha igen, milyen módon?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 53. §-a arról rendelkezik, hogy az ajánlatkérő azajánlati felhívásban előírhatja, miszerint a nyertes ajánlattevővel valószerződés teljesítését sajátos feltételekhez, így például környezetvédelmifeltételekhez köti. A feltételeket a dokumentációban kell...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési eljárás megindítása bizonytalan fedezet, támogatás mellett

Kérdés: Társaságunkat a Gazdasági Minisztérium finanszírozza (ÁPV Rt. tulajdonában vagyunk). Elindíthatunk-e közbeszerzési eljárást olyan beruházás esetében, amelyről még nem tudjuk, hogy ez évben kapnak-e rá fedezetet, támogatást? (Az ajánlati felhívásban szerepeltetnénk, hogy a nyertessel abban az esetben kötünk szerződést, ha az adott fedezet majd rendelkezésünkre áll.) Vonatkozik-e ránk a Kbt. 42. §-a? (Nem EU-s támogatásból valósítanánk meg a beruházást.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 99. §-ára tekintettel, eredményes közbeszerzésieljárásban az ajánlatkérő oldalán szerződéskötési kötelezettség keletkezik,azaz a nyertessel a szerződést meg kell kötni. Az ajánlatkérő a közbeszerzésitörvény vonatkozó előírása szerint csak akkor mentesül a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Ajánlati felhívás eljárás felfüggesztése alatti visszavonhatósága

Kérdés: A felhívás és a dokumentáció néhány ponton nem felelt meg a törvényi előírásoknak. Sajnos módosítás nélkül, kiegészítő tájékoztatásban történt a korrekció. Kérdésünk: az ajánlatkérő visszavonhatja-e a felfüggesztés alatt az ajánlattételi felhívást? Ilyen súlyú törvénysértésért milyen szankció várható?
Részlet a válaszából: […] Ha jól értelmezzük, akkor a kérdésben szereplő esetben azajánlatkérő közbeszerzési eljárása ellen jogorvoslati eljárás indult, amelybena döntőbizottság felfüggesztette az ajánlatkérő közbeszerzési eljárását. Ebbena stádiumban az ajánlatkérő már nem vonhatja vissza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.

Közbeszerzési eljárás megszüntetésének lehetősége

Kérdés: Milyen módon lehet megszüntetni az eljárást, nem megkötni a szerződést akkor, ha az elbírálás során derül ki, hogy – az ajánlattevő által nem ismert speciális rendelkezés miatt – a nyertes nem végezheti azt a szolgáltatást (vagy egy részét), amire ajánlatot tett, mert a szerződés jogszabályt sértene? (A nem nyertes ajánlattevő hívta fel erre a figyelmet.)
Részlet a válaszából: […] A jelen helyzetben egyáltalán nem biztos, hogy meg kell vagymeg lehet egyáltalán "szüntetni" az eljárást, illetőleg el lehet tekinteni aszerződés megkötésétől. (A kérdező az eljárás megszüntetése fogalmat használja,ugyanakkor közbeszerzései eljárásban az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. június 12.
1
50
51
52
72