Találati lista:
2171. cikk / 4687 Kiszervezett tevékenység közbeszerzés-kötelezettsége
Kérdés: Költségvetési szervként, pályázati támogatással, húsfeldolgozó üzemet építettünk. Terveink szerint az üzemet bérbe kívánjuk adni. A leendő bérbevevő feladata a működési engedély megszerzése, illetve a húsfeldolgozó üzemeltetése, viselve annak kockázatait (költségek, bevételek). Ez közbeszerzésnek minősül-e, és ha igen, mi a közbeszerzés tárgya?
2172. cikk / 4687 Árképzési módszer módosítása elektronikus árlejtés ajánlati szakaszában
Kérdés: Az ajánlatkérő elektronikus árlejtést kíván alkalmazni nyílt közbeszerzési eljárásban, ezt az eljárást megindító felhívásban jelezte. Bírálati szempontként csak az ajánlati árat határozta meg. Az ajánlatkérő az ajánlati szakaszban előírta, hogy az ajánlati árat tartalmazó tételes árösszesítést csatolni kell (az ajánlatkérő saját formátuma szerint), továbbá kérte az árképzés módszerének levezetését. Mivel elektronikus árlejtést alkalmaz az ajánlatkérő, tegyük fel, hogy minden ajánlattevő kedvezőbb ajánlatot fog tenni ennek során. Ebben az esetben – mivel sem a műszaki tartalom, sem a műszaki/szakmai feltételek nem változtak – van arra lehetőség, hogy az ajánlati szakaszban beadott árképzési módszer egyes tételeit módosítsa az ajánlattevő? Például ha az ajánlati szakaszban az ajánlattevő megadja, hogy 20 fővel kalkulált, és a minimálbérnél magasabb jövedelmet határozott meg, akkor az e-árlejtést követően indokolásként nyilatkozhatja azt, hogy időközben átgondolta, csak 15 fővel kalkulált, és csak minimálbéren foglalkoztatja a munkavállalókat? Vagy ebben az esetben csak olyan elemeket lehet módosítani, amelyek a szakmai ajánlatot nem befolyásolják (például a nyereség)?
2173. cikk / 4687 Alvállalkozó iratainak csatolása
Kérdés: Az alvállalkozó képviselőjének aláírási címpéldányát csatolni kell az ajánlathoz?
2174. cikk / 4687 Fedezet értelmezése a közszolgáltatók gyakorlatában
Kérdés: Várható-e a fedezet kifejezés eltűnése a közbeszerzési szabályozásból? (Értelmezése közszolgáltatóként nagyon sok problémát okoz.)
2175. cikk / 4687 Erőforrás-szervezet nyilatkozata az ajánlatban
Kérdés: A kapacitást rendelkezésre bocsátó szervezetnek kell-e nyilatkoznia az ajánlatban, és ha igen, miről? Igazolásokat kell csatolnia? Hogyan igazolható az alkalmasság, ha annak érdekében erőforrás-szervezetet veszünk igénybe?
2176. cikk / 4687 Nyilatkozat az ajánlattevő hatáskörén kívül eső körülményekről
Kérdés: Előírható-e, hogy az ajánlattevő nyilatkozzon arról, hogy az ajánlatában csatolt összes aláírt dokumentumot, igazolást (például pénzintézeti nyilatkozat) az adott dokumentum, igazolás aláírására jogosult személy írta-e alá? Honnan tudhatom én ezt egy pénzintézeti igazolás esetén?
2177. cikk / 4687 Nyilatkozat nemleges tartalommal
Kérdés: Nemleges tartalommal is kell nyilatkozni – például Kbt. 40. § (1) bekezdés a) pont?
2178. cikk / 4687 Nyilatkozattétel időpontjának előírása az ajánlatkérő által
Kérdés: Jogszerű-e az, hogy az ajánlatkérő az egyes nyilatkozatok dátumozását a felhívás feladásának napjához köti, azaz a dátumnak későbbinek kell lenni az iraton? Elő kell-e ezt egyáltalán írni? Korábban ilyen kitétellel nem találkoztunk.
2179. cikk / 4687 Nyilatkozat árbevételről
Kérdés: Háromévi nettó árbevételről kell nyilatkozni, árbevételt kell igazolnunk. Két éve alakultunk. Mi a teendő?
2180. cikk / 4687 Betekintés dokumentációba
Kérdés: A dokumentációba való betekintést a Kbt. nem szabályozza. Az ajánlatkérő megengedheti-e az ajánlattevőknek a dokumentációba való betekintést?
