Tevékenység megosztása, klasszikus rezsim alkalmazásának mellőzhetősége

Kérdés: Megoszthatja-e tevékenységeit egy 100 százalékos önkormányzati tulajdonban lévő, vegyes tevékenységi körű, közérdekűnek minősülő hulladékkezelési közszolgáltatással és nem közérdekűnek minősülő távhőszolgáltatással foglalkozó cég, miszerint előbbi tevékenysége kapcsán klasszikus ajánlatkérőnek minősül [Kbt. 22. §-ának (1) bekezdése], míg távhőszolgáltatással kapcsolatos beszerzései kapcsán a különös eljárás szabályai alá tartozik [Kbt. 163. § (1) bekezdésének a) pontja]? Jogosan dönt-e ekkor úgy, hogy ha az adott távhő-szolgáltatási beszerzés az értékhatárok miatt nem közbeszerzés-köteles, akkor nem alkalmazza a klasszikus rezsimet sem, mert az csak a hulladékkezelési tevékenységre, illetve annak közérdekű részére vonatkozik (a két tevékenység aránya: 1:1)?
Részlet a válaszából: […] ...beszerzések különös eljárás hatálya alá esnek, és érvényesül a 162.§ (1) bekezdés a) pontjának feltétele is, azazhogy az ajánlatkérő a Kbt. 22. §(1) bekezdésének alanyi hatálya alá tartozzon. Tekintettel arra, hogy különösrezsimben nem kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Ajánlattétel internetes értesülés alapján

Kérdés: Az önkormányzat szabályozása szerint minden önkormányzati közbeszerzési eljárást a város honlapján közzé kell tenni. Egyszerű közbeszerzési eljárás esetén, ha a felkért ajánlattevőkön kívül az internetről értesült ajánlattevő ajánlatot kíván tenni, köteles-e az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívást számára kiadni, illetve az ajánlatát befogadni?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű eljárás meghívásos eljáráshoz hasonlóeljárástípus, ahol az ajánlatkérő csak az általa meghívottak ajánlatát kötelesaz eljárásban figyelembe venni. De mindezt a törvény nem tiltja, tehát azajánlatkérő önálló döntése, hogy a "hívatlan" ajánlattevőt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Határozatlan idejű szerződés fenntarthatósága

Kérdés: Az (időszakos tevékenységet végző) ajánlatkérő a szolgáltatás területén a Kbt. hatálya alá tartozik. Határozatlan idejű szerződése van a beszállítóval, amelyben maximális keret nincs meghatározva. Fel kell-e, illetve mikor kell felbontani ezt a szerződést?
Részlet a válaszából: […] ...hosszú távon biztosítottak az adottszolgáltatás paraméterei, s a KSH hivatalos adatai alapján az inflációkövetésis megoldott, az ajánlatkérő elégedett a szolgáltatás teljesítésével, és nemmerül fel a jogszerűtlen módosítás vagy esetleges felbontás igénye,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Tájékoztatás elmulasztásának következményei

Kérdés: A közelmúltban részt vettünk egy, a Kbt. 225. § (1) bekezdésének d) pontja szerinti, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljáráson. A tárgyalást az ajánlattevőkkel egymást követően egy fordulóban folytatták le. A többi ajánlattevő ajánlatáról sem a tárgyalás előtt, sem azt követően – hivatkozással az ajánlatkérő titoktartási kötelezettségére – semmilyen tájékoztatást nem kaptunk. Az előzőekben leírt eljárástípus esetén hogyan kell alkalmazni a Kbt. 80. §-ának (3)–(4) bekezdéseit, valamint 96. §-ának (1) és (3) bekezdéseit, annak ismeretében, hogy az ajánlatok bontásáról készült jegyzőkönyv ugyanis nem tartalmazta a bírálat során értékelt adatokat; az eredményhirdetésről nem kaptunk jegyzőkönyvet, illetve az ajánlatokról készített írásbeli összegzést sem kaptuk meg?
Részlet a válaszából: […] ...titoktartási kötelezettsége az ajánlatkérőnek az üzletititokra vonatkozik. A közbeszerzési törvény 80. §-ának (3) bekezdéseegyértelművé teszi, hogy az ajánlatok felbontásakor ismertetni kell – az ajánlattevők nevét, – címét (székhelyét, lakóhelyét),...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Igazolások, nyilatkozatok meglétének vizsgálhatósága

Kérdés: A Kb. 96. §-ának (3) bekezdése biztosítja a nyilvánosságot a közbeszerzési eljárásban az eredményhirdetés után. A (3) bekezdés lehetőséget ad-e a pályázóknak, hogy a versenytársak ajánlati dokumentációjában az előírt igazolások és nyilatkozatok meglétét megvizsgálják? Amennyiben egy igazolás vagy nyilatkozat hiánya a pályázatnál kizáró ok lehet, akkor milyen lehetőség van ennek megvizsgálására?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 96. §-ának (1) bekezdése úgy rendelkezik, hogy azeredményhirdetés során az ajánlatkérő köteles ismertetni a Kbt. 93. §-ának (2)bekezdése szerinti öszszegezésben foglalt adatokat. Az írásbeli összegezést azeredményhirdetésen jelen levő ajánlattevőknek át...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:    

Több alvállalkozó megnevezése egy ajánlattevő mellett

Kérdés: Hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárás esetében megteheti-e a részvételre jelentkező, hogy több olyan 10 százalék feletti alvállalkozót is megnevez, akiknek a tevékenységi köre nagyrészt lefedi egymást, habár tisztában van vele, hogy az ajánlatadási szakaszban csak az egyik alvállalkozóval fogja az ajánlatát összeállítani?
Részlet a válaszából: […] ...a részvételi szakaszban még nem láthatóak teljespontossággal az ajánlatkérő által támasztott követelmények, ezért a részvételrejelentkező nem dönthet teljes biztonsággal az alvállalkozókról sem.Alvállalkozó a Kbt. 4. §-ának 2. pontja szerint az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Rendkívüli sürgősség értelmezése

Kérdés: Rendkívüli sürgősség: az én hibám-e, ha beázik a tető és balesetveszélyes, mert a gerendák elkorhadtak, ha ez egy hosszú folyamat végeredménye? Mondható-e az, hogy nem jártam el gondosan az évek során, elmaradtak a felújítások, és most nem indokolt a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás rendkívüli sürgősség miatt?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény 125. §-ának (2) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazhat, ha– a nyílt vagy a meghívásos eljárás a Kbt. 92. §-ának a)pontja alapján eredménytelen volt (azaz nem nyújtottak be ajánlatot)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Döntőbizottság "kifogásolási" határideje hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás esetén

Kérdés: Hirdetmény közzététele nélküli tárgyalásos eljárás esetén a Döntőbizottság értesítését követően, a Bizottság kifogását mennyi időn belül közli? Pontosabban mennyi az észrevételezési határidő?
Részlet a válaszából: […] ...megindításának határideje tehát a fentiekbenismertetett esetben a Bizottság értesítését követő 15 nap.Előfordulhat azonban, hogy az ajánlatkérő által megküldöttiratokból nem állapítható meg egyértelműen a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárás, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.

Anyacég referenciájának elfogadása

Kérdés: Külföldi cég magyar fióktelepe lehet ajánlattevő a közbeszerzési törvény szerint. Ilyen esetben az anyacég referenciáit vagy egyik alkalmassági tényezőit a fióktelep szerepeltetheti-e ajánlatában, vagy csak abban az esetben tehet úgy, ha a külföldi anyacég "közös ajánlattevő"-ként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként nevesítve szerepel az ajánlatban?
Részlet a válaszából: […] ...szerint: ha a közösajánlattételi lehetőséget megengedő felhívás (hirdetmény) úgy rendelkezik, hogyközös ajánlattétel esetén az ajánlatkérő elfogadja azt, hogy csak az egyikajánlattevő rendelkezik a felhívásban megkövetelt referenciával, és az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési műszaki leírás készítésének kötelezettsége

Kérdés: Az ajánlattevők részére kiadott tervdokumentáció tartalmazza a tervezők által (szakáganként) elkészített műszaki leírásokat is. Ezenfelül kötelező-e az ajánlatkérőnek külön "közbeszerzési műszaki leírást" is készítenie?
Részlet a válaszából: […] ...tárgya tekintetében megkövetelt jellemzőket, amelyek alapján aközbeszerzés tárgya oly módon írható le, hogy az megfeleljen az ajánlatkérőáltal igényelt rendeltetésnek; a műszaki előírások tartalmazzák a minőségre, ateljesítményre, a biztonságra és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:
1
421
422
423
469