Találati lista:
4281. cikk / 4687 Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek
Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
4282. cikk / 4687 Téves címzés következményei
Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
4283. cikk / 4687 Kiírás meghatározott ajánlattevőre
Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
4284. cikk / 4687 Késedelem ügyintézési határidő miatt
Kérdés: Hiánypótlási határidővel kapcsolatban kérdezzük, hogy hatósági okirat pótlásakor milyen igazolási lehetősége van az ajánlattevőnek (például egy 30 napos ügyintézés esetén)?
4285. cikk / 4687 Automatikus igazolás minősített ajánlattevőknél
Kérdés: A minősített ajánlattevők valamennyi eljárásban (megfelelő témájú) automatikusan igazolhatják alkalmasságukat az igazolás csatolásával, vagy csak akkor, ha ezt a kiírás megengedi?
4286. cikk / 4687 Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén
Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
4287. cikk / 4687 Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor
Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
4288. cikk / 4687 Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél
Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
4289. cikk / 4687 Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban
Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
4290. cikk / 4687 Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése
Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
