Hiánypótlási felhívás egyetlen ajánlattevőnek

Kérdés: Lehetséges-e nyílt közbeszerzési eljárás során hiánypótlás keretében több ajánlattevő közül kizárólag egyet felszólítani meghatározott évi eredménykimutatást hitelesítő könyvvizsgálói záradék hiteles másolatának pótlására abban az esetben, ha erre sem az ajánlati felhívás, sem a kiadott dokumentáció nem kötelezte a lehetséges ajánlattevőket? (Cégünk a fenti igazolás másolatát nyújtotta be, véleményem szerint költségtakarékossági szempontból a többi ajánlattevő is. Ezen felhívás csak a később nyertesként kihozott ajánlattevőnek szólt.)
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 65. § (1) bekezdésének első mondata értelmében azajánlatkérő az ajánlati felhívásban köteles előírni az ajánlattevő pénzügyi ésgazdasági, valamint műszaki, illetőleg szakmai alkalmasságának feltételeit ésigazolását.A kérdésből úgy tűnik, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címke:

Téves címzés következményei

Kérdés: Egy országos méretű cég esetén hogyan lehet rábírni a kiírót, hogy a kommunikáció során a levelezési címre küldje például a hiánypótló felkérést? És kérdésünk, hogy a nem megfelelő címre küldött, következésképpen nem teljesített hiánypótlás negatív következményeit a jogorvoslat során hogyan bírálják el?
Részlet a válaszából: […] ...a felolvasólapon az ajánlatkérő feltünteti alevelezési címét, és a további adatközlés során egyértelműen a levelezési címetjelöli meg, a kiíró kötelessége a levelezési címre küldeni a hiánypótlásifelhívását. Az így, az ajánlatkérő hibájából...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címke:

Kiírás meghatározott ajánlattevőre

Kérdés: Ha a tendert láthatóan egy meghatározott cégre írták ki, akkor ezt jogilag mennyi időn belül lehet megkifogásolni? A tenderfüzet megvételekor, vagy az ajánlatok értékelésekor?
Részlet a válaszából: […] ...vonatkozó szabályokat a Kbt. 323. §-ának(1)–(5) bekezdései szabályozzák.E rendelkezések értelmében kérelmet nyújthat be azajánlatkérő, az olyan ajánlattevő, részvételre jelentkező vagy egyéb érdekelt(kérelmező), akinek jogát vagy jogos érdekét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Késedelem ügyintézési határidő miatt

Kérdés: Hiánypótlási határidővel kapcsolatban kérdezzük, hogy hatósági okirat pótlásakor milyen igazolási lehetősége van az ajánlattevőnek (például egy 30 napos ügyintézés esetén)?
Részlet a válaszából: […] ...a megadott idő alatt bizonyíthatóan nem kérhető be azokirat, ezt a hiánypótlás lejárta előtt jelezni kell az ajánlatkérőnek,hivatkozva a Kbt. 1. §-ának (2) bekezdésére, tekintettel arra, hogy azesélyegyenlőség a hiánypótló felet is megilleti azon...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Automatikus igazolás minősített ajánlattevőknél

Kérdés: A minősített ajánlattevők valamennyi eljárásban (megfelelő témájú) automatikusan igazolhatják alkalmasságukat az igazolás csatolásával, vagy csak akkor, ha ezt a kiírás megengedi?
Részlet a válaszából: […] ...a minősített ajánlattevő a Közbeszerzések Tanácsa jegyzék szerintiigazolását a közbeszerzési eljárásban benyújthatja, amelyet az ajánlatkérőköteles elfogadni, tehát ez nem függ a kiírástól. A minősített ajánlattevőnekugyanakkor a Kbt. 13. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Engedélyek csatolása kereskedelemben forgalmazott áruk esetén

Kérdés: Közbeszerzési eljárásoknál, pályázat beadásánál, ha kérik a forgalomba hozatali engedélyt, meghatalmazást a tenderen való induláshoz, kereskedelemben kapható áruknál ez szükséges-e (mivel a kereskedők ilyet nem adnak)?
Részlet a válaszából: […] ...úgy e feltétel meghatározása nem jogszerű. Ennek megállapítása azadott beszerzési tárgy ismeretében tehető meg pontosan. Ha az ajánlatkérő azajánlattevő kérdéseire nem tud válaszolni, mert például nem mérte fel alehetőségeket, nincs tisztában az engedély...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Közbeszerzés tárgyának jellemzői a becsült érték meghatározásakor

Kérdés: A becsült érték meghatározásakor, az előzetes piackutatás során, a közbeszerzés tárgyáról milyen információk adhatók ki annak érdekében, hogy a becsült érték meghatározásához használható értéket kapjunk, és ne sértsük meg az esélyegyenlőség követelményét sem?
Részlet a válaszából: […] ...becsült érték meghatározásához megengedett a széles körűinformációszerzés, melynek során az ajánlatkérőnek saját érdekében sokszor nem érdemespontosan azt a konstrukciót megjelölnie, amelynek beszerzését tervezi. Ehhezszükséges az ajánlatkérő kreativitása és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Alkalmassági szempontok ingatlan beszerzésénél

Kérdés: Egy (egyedileg meghatározott) konkrét ingatlan tulajdonjogának megszerzésére (megvételére) irányuló közbeszerzési eljárásban mit kell (lehet) vizsgálni az ajánlattevő (például az ingatlan tulajdonosa) alkalmasságának vonatkozásában?
Részlet a válaszából: […] ...dologtulajdonjogának, vagy használatára, illetőleg hasznosítására vonatkozó jognak(vételi joggal vagy anélkül történő) megszerzése az ajánlatkérő részéről,azzal, hogy az árubeszerzés magában foglalja a beállítást és üzembe helyezéstis – azzal az eltéréssel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  

Egyetlen ajánlat nyílt eljárásban

Kérdés: Közösségi értékhatárokat elérő értékű nyílt ajánlati felhívásra összesen egy darab ajánlat érkezett, de az érvényes. Az ajánlattevő ilyen esetben kihirdethető-e az eljárás nyertesének, vagy meg kell ismételni az eljárást, miután nem alakult ki versenyhelyzet?
Részlet a válaszából: […] ...érvénytelen ajánlatokat nyújtottak be;– egyik ajánlattevő sem, vagy az összességében legelőnyösebbajánlatot tevő sem tett – az ajánlatkérő rendelkezésére álló anyagi fedezetmértékére tekintettel – megfelelő ajánlatot;– az ajánlatkérő az eljárást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.

Közhasznú társaság beszerzései értékének kezelése

Kérdés: A közhasznú társaságok a Kbt. 22. § (1) bekezdésének i) pontja alapján tartoznak a Kbt. hatálya alá. Kérdésünk, hogy összevontan kell-e az alap- és a vállalkozási tevékenység beszerzéseinek értékét kezelni, miután a vállalkozási tevékenységeknél megkötött visszterhes szerződésben a kht.-k nem megrendelők, hanem vállalkozók, figyelemmel arra is, hogy a Khsz-tv. 18. §-ának (1) bekezdése értelmében a közhasznú társaságoknak a cél szerinti tevékenységből és a vállalkozási tevékenységből származó bevételeiket és ráfordításaikat elkülönítetten kell nyilvántartaniuk? (A közbeszerzés tárgyát sok esetben a kht.-k a hivatkozott alaptevékenységükhöz és a vállalkozási tevékenységükhöz egyaránt használják, de a beszerzés természetben osztható, és a számviteli nyilvántartás szerint is elkülönül.)
Részlet a válaszából: […] ...kérdés logikus, de erre közbeszerzés esetében nincslehetőség. Mivel klasszikus ajánlatkérőről van szó, így a beszerzéseitekintetében nem érdekes, hogy mi az adott beszerzés célja – példáulvállalkozási tevékenység ellátásához foganatosít beszerzéseket...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. május 2.
Kapcsolódó címkék:  
1
428
429
430
469