Minimum két ajánlat előírása

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárást tervezünk kiírni, és az előkészítő bizottság tagjai a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pont opcionális alkalmazásának előírására tettek javaslatot annak érdekében, hogy a verseny biztosított legyen. A közbeszerzési szakértőnk azt az álláspontot fogalmazta meg, hogy ha csak egy ajánlat kerül az eljárásban benyújtásra, kötelező lesz eredménytelennek nyilvánítani az eljárást. Hogyan kell értelmezni a Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontját?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 75. § (2) bekezdés e) pontja az alábbiak szerint rendelkezik:„75. § (2) bekezdésAz ajánlatkérő eredménytelenné nyilváníthatja az eljárást, ha…e) – a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételével – egy szakaszból álló eljárásban vagy több...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2024. július 10.

Részajánlattételtől visszalépés

Kérdés: Árubeszerzésre irányuló nyílt közbeszerzési eljárást indítottunk, amelynek során lehetővé tettünk részajánlattételt 4 részben. Az ajánlattételi szakaszban felmerült körülmények miatt szeretnénk az ajánlattételi részek számát 4-ről 3-ra csökkenteni. Véleményük szerint a visszalépésre vonatkozó szabályok alkalmazhatóak egy ajánlattételi részre?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás egy eljárást megindító felhívással indul, amely eljárási típus szerint ajánlati felhívás, részvételi felhívás, ajánlattételi felhívás vagy közvetlen részvételi felhívás lehet [Kbt. 50. § (1) bekezdés]. Az eljárást megindító...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2023. május 10.

Kapacitást biztosító szervezet bevonása hiánypótlás keretében

Kérdés: Hiánypótlás keretében lehet-e bevonni kapacitást biztosító szervezetet?
Részlet a válaszából: […] Válaszunkban induljunk ki a Kbt. szóhasználatából, mely jogszabály a 71. §-ának (3) bekezdésében leszögezi, hogy a hiányok pótlása csak arra irányulhat, hogy az ajánlat vagy részvételi jelentkezés megfeleljen a közbeszerzési dokumentumok vagy a jogszabályok előírásainak...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. augusztus 8.

Hiánypótlás kapacitást nyújtó szervezet cseréje esetén

Kérdés: Hiánypótoltatható-e a kapacitást nyújtó szervezet, ha utóbb mégsem azt a szervezetet vonja be az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] A hiánypótlási szabályok korlátozzák a cserét azzal, hogy csak kizáró ok meg nem felelése miatt van lehetőség a kapacitást nyújtó szervezet változtatására egy eljáráson belül. Ebben a formában a korábbi szabályokhoz képest kifejezetten szigorúbb a hiánypótlási...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. január 10.

Szerződéskötés időpontjának meghatározása

Kérdés: A szerződéskötés időpontját az ajánlattételi felhívásban kell meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés idejével kapcsolatos szabályokat a Kbt. 124. §-a tartalmazza az alábbiak szerint:– az ajánlatok elbírálásáról szóló írásbeli összegezésnek az ajánlattevők részére történt megküldése napjától a nyertes ajánlattevő és – a (4) bekezdés...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2015. július 15.

Hiánypótlási felhívások száma

Kérdés: Meddig folytatható a hiánypótlási felhívások kiadása?
Részlet a válaszából: […] A jogszabályi rendelkezések célja a hiánypótlás biztosítása során a 67. §-ból egyértelműen megállapíthatóan az, hogy minden olyan ajánlat esetében, amely valamilyen érvényességi kellékhibában szenved, a hibákat, hiányosságokat a hiánypótlás során kiküszöböljék,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. október 8.

Ajánlatok számának függvényében meghatározott szerződéskötési időpontok

Kérdés: Lehet-e eltérő szerződéskötési időpontokat megjelölni a dokumentációban azon az alapon, hogy több ajánlatot nyújtottak be, vagy csak egyetlen ajánlat érkezett a kiírásra? (Utóbbi esetben korábbi szerződéskötési időpontot jelölt meg az ajánlatkérő, mint akkor, ha több ajánlatot nyújtottak be.)
Részlet a válaszából: […] A szerződéskötés tervezett időpontját már nem kell megadni a dokumentációban. Az ajánlatkérőnek arra kell ügyelnie, hogy a szerződést a Kbt. 124. §-ának (5) bekezdésben meghatározott időtartamon belül kösse meg oly módon, hogy az első 10 napban szerződéskötési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2014. június 18.

2013. július 1-jei hatályú Kbt.-módosítás

Kérdés: Mikortól lép hatályba a Kbt. módosítása, és milyen területeket érint? Külön törvényben módosítják, vagy az energetikai tárgyú, esetleg más törvények módosításai között?
Részlet a válaszából: […] A 2013. évi CXVI. törvénnyel életbe lépett főbb változások a következők szerint foglalhatók össze, azzal, hogy az alábbi ismertető nem érint minden egyes részletkérdést, csak a kiemelt fontosságú módosításokat veszi sorra:– a Kbt. 75. §-ának (2) bekezdése rendelkezik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2013. július 24.

Uniós előírás bekérendő ajánlatok száma vonatkozásában

Kérdés: A Kbt. Negyedik részének 2009. április 1-jével történt hatályon kívül helyezésével az értékhatár alatti beszerzésekre előírja-e bármilyen (akár közvetlenül nem hatályosuló uniós) norma a három ajánlat kötelező bekérését?
Részlet a válaszából: […]

Nem, nem írja elő a Kbt. a kérdésben említett kötelezettséget. Azonban amennyiben az ajánlatkérő saját közbeszerzési szabályzata így rendelkezik, az az irányadó.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2010. január 11.

Alapelvi sérelmek

Kérdés: Az adott közbeszerzési eljárásra vonatkozó hirdetmény megjelenését követően tájékoztathatók-e telefonon vagy e-mailen a közbeszerző által fellelt potenciális szállítók a hirdetmény megjelenéséről, illetve elérési útvonaláról a Közbeszerzési Értesítő vagy az Unió Hivatalos Lapjára mutató link tekintetében? Ezen hirdetmény megjelenését követő értesítés célja, hogy növeljük az érvényes ajánlatok számát, és a verseny növelésével cégünk beszerzési hatékonyságát.
Részlet a válaszából: […] A hirdetmény megjelenését követően az ajánlatkérő nem sértia Kbt.-t, amennyiben felhívja a figyelmet a megjelent nyilvános hirdetményre.Amennyiben a hirdetményben nem szereplő egyéb információt nem közöl,versenyelőnybe senki nem kerül a tájékoztatást követően, akkor a Kbt....[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2009. július 27.
1
2