431 talált cikk az ajánlattételi felhívás kifejezésre

Kérdés: Változnak-e a nemzetbiztonsági eljárás szabályai, vagy marad a régi törvény és az eltérő eljárástípusok a Kbt.-hez képest? Fennmarad-e továbbá, hogy a nemzetbiztonsági eljárások szabályai eltérhetnek a Kbt.-től, azaz a Közbeszerzési Döntőbizottságnak továbbra sem fog hatáskörébe tartozni ez a terület? Hogyan történhet, hogy a központosított ellenőrzés mégis kiterjed a nemzetbiztonsági beszerzésekre is?

Kérdés: Ajánlatkérőként a dokumentáció rendelkezésre bocsátását követően észrevettük, hogy a dokumentáció részben eltér az ajánlattételi felhívástól és sajnos a Kbt. rendelkezéseitől is. Hogyan orvosoljuk a hibát?

Kérdés: Marad-e a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kontrollja a Döntőbizottságnál?

Kérdés: Mi az álláspontjuk arra vonatkozóan, ha a pénzügyi alkalmasság megítéléséhez bekért bank­információ nem pontosan azt a szöveget tartalmazza, amit az ajánlatkérő kért, miszerint: nem lehet az egyes számlákon az ajánlattételi felhívás feladását megelőző 12 hónapban 30 napot meghaladó sorban állás? Ezzel szemben a mi bankinformációnk tartalma, hogy a számlanyitás (2000. év) óta egyáltalán nem fordult elő sorban állás. Kifogásolhatja-e az ajánlatkérő fenti tartalmat, és kizárhat-e bennünket emiatt?

Kérdés: Összességében legkedvezőbb ajánlat elbírálásakor a bírálati szempontok között három szempont az ellenszolgáltatásra vonatkozik (kiépítés, üzemeltetés jótállás alatt és után). A Kbt. 128. §-ának (4) bekezdése szerint a tárgyalás során végső ajánlatként az ajánlattevő az ajánlatkérő részére kedvezőbb ajánlatot adhat. Ez az ellenszolgáltatás vonatkozásában az ellenszolgáltatásra vonatkozó részszempontonként értendő, vagy az ellenszolgáltatásnak összességében kell kedvezőbbnek lenni az ajánlatban szereplőnél? (Ráadásul a tárgyaláson a műszaki tartalmat is pontosítani kell, így az eredeti ajánlat és a végső ajánlat nem ugyanarra a műszaki tartalomra vonatkozik.)

Kérdés: Tárgyalásos eljárásban hány fordulót (tárgyalást) kell tartani?

Kérdés: Van-e ajánlati kötöttség tárgyalásos eljárásban, és honnan lehet tudni azt, hogy az ajánlat már tovább nem változtatható? Ebben az eljárásban mikor kezdődik és meddig tart az ajánlati kötöttség?

Kérdés: Az a tapasztalatunk, hogy az utóbbi időszakban a bírálati szempont szinte kizárólag a legalacsonyabb ellenszolgáltatást jelenti. Ez azonban sok esetben ellátási nehézségeket, nem megfelelő színvonalú szolgáltatást eredményez. Mit lehet ez ellen a gyakorlat ellen tenni? Van-e olyan KT-állásfoglalás, amely szabályozza ezt a kérdést?

Kérdés: Számos, a Kbt. VI. fejezete szerinti, általános egyszerű közbeszerzési eljárás ajánlattételi felhívásában található előírásként az ajánlattevők számára a Kbt. 63. §-ának (3) bekezdése szerinti nyilatkozat, illetve a Kbt. 68. §-a szerinti referenciaigazolások szerepeltetése az ajánlatban. Milyen alapon írhatja elő ezek ajánlathoz történő csatolását az ajánlatkérő, figyelembe véve, hogy a Kbt. VI. fejezete sem a 63. §-t, sem a 68. §-t nem hivatkozza be – lásd Kbt. 249. §-ának (3) bekezdése és 249. §-ának (4) bekezdése? Jogosult-e az ajánlattevő a fentiekre hivatkozva megtagadni ezen nyilatkozat, illetve igazolások csatolását?

Kérdés: Egy kiírásban olvastuk a következő megfogalmazást: "A tartalomjegyzék egyúttal az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok jegyzéke is, amelyben megjelölt csatolandó dokumentumok a 4. § 9/A. pontja szerinti körülmények fennállása esetén hamis nyilatkozatnak minősülnek." Jogszerű ez?