Találati lista:
241. cikk / 427 Ajánlatkérői rendelkezés jogszerűsége igazolások csatolásakor
Kérdés: Jogszerű-e a Kbt. hatályos rendelkezései szerint a kizáró okok igazolása tekintetében az ajánlatkérőnek azon rendelkezése, hogy az ajánlattevő, a 10 százalék feletti alvállalkozó, erőforrás-szervezet tekintetében csatolhatók az igazolások az ajánlatban is, de a nyertes legkésőbb az eredményhirdetést követő 8 napon belül kell, hogy csatolja azokat?
242. cikk / 427 Információkérés lehetősége adott eljárásról
Kérdés: Tárgyalásos eljárás eredményét hirdetménnyel közzétették. Kérdés, hogyan lehet tudni, milyen alapon folytatták le? Például 1 fős cég, 600 milliós nagyságrendű tervezési munka, alvállalkozó bevonása nélkül. Hogyan vizsgálták alkalmasságát stb.? Az eljárásra vonatkozó dokumentum valahol megtekinthető? Lehet-e információt kérni valahonnan?
243. cikk / 427 Bejelentkezés további ajánlattevőként
Kérdés: Egy közelemben lévő bizonyos önkormányzatnál megtudtam, hogy 30-40 millió forint értékben építőipari beruházást szereznek be – elnyert pályázati és önerős beruházásként –, és ehhez felkérnek vagy már felkértek három építőipari vállalkozást a kivitelezési árajánlat tételére. Van lehetőségem negyedik ajánlattevőként bejelentkezni? Adhatok én is árajánlatot? (Cégünk természetesen megfelel minden ez irányú elvárásnak, kötelezettségeknek.)
244. cikk / 427 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
245. cikk / 427 Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén
Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
246. cikk / 427 Egyszerű, háromajánlatos eljárások nyilvánossága
Kérdés: Várható-e, hogy a nemzeti rezsimben lefolytatandó egyszerű, háromajánlatos eljárásoknak a potenciális ajánlattevői kör szélesítése érdekében létrejön egy portál, vagy bármilyen szolgáltatás, ahol csak a beszerzés tárgya, a határidő és ajánlatkérő kapcsolattartója, elérhetősége kerülne feltüntetésre? Így az egyszerűsítésekből adódó gyorsabb eljárás lehetősége mellett a nyilvánosság is értesülhetne a beszerzésekről?
247. cikk / 427 Kizáró okokkal kapcsolatos változások
Kérdés: Változtak-e a kizáró okokkal kapcsolatos előírások?
248. cikk / 427 Alkalmasság hirdetmény nélküli tárgyalásos – egyszerű – eljárásban
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő a nemzeti értékhatár felett egyszerű eljárásban hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmaz a rendkívüli sürgősségre tekintettel, a Kbt. 135. §-a előírja, hogy azzal az ajánlattevővel kell tárgyalni, aki rendkívüli sürgősséggel teljesíteni tud. Ebben az esetben a Kbt. 131. §-a szerint az eljárás nem ajánlattételi felhívással indul, és a Kbt. 135. §-a szerint az ajánlattevőnek a kizáró okokról nyilatkoznia kell, az erre vonatkozó igazolásokat pedig 8 napon belül kell benyújtania. Ilyen esetben alkalmassági követelményeket nem kell meghatározni, hiszen egy meghatározott féllel történik a tárgyalás?
249. cikk / 427 Egyszerű közbeszerzési eljárás szabályainak változása
Kérdés: Változtak-e az egyszerű közbeszerzési eljárás szabályai a Kbt. legutóbbi módosításakor?
250. cikk / 427 Dokumentációban meghatározottól eltérő alternatívák az ajánlatban
Kérdés: Lehetséges-e az ajánlattételi felhívástól és dokumentációban meghatározottaktól eltérő alternatívák szerepeltetése az ajánlatban? Kizárja ezt a közbeszerzési törvény?
