Eljárás ismételten hiányos ajánlat esetén

Kérdés: Kérdésünk a hiánypótlással kapcsolatos, nevezetesen: hányszor kell kérni a pótlást, ha ismételten hiányos az ajánlat?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 83. §-ának (1) bekezdése szerint azajánlatkérő az összes ajánlattevő számára azonos feltételekkel, szükség eseténtöbb alkalommal is lehetőséget biztosíthat a kizáró okokkal, az alkalmassággalkapcsolatos igazolások és nyilatkozatok, illetőleg...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Tájékoztató részteljesítésről egy évnél hosszabb tartamú szerződés esetén

Kérdés: A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az egy évnél hosszabb vagy határozatlan időre kötött szerződés esetében a szerződés megkötésétől számítva évenként kell a szerződés részteljesítéséről tájékoztatót készíteni. Ez alatt naptári évet kell e érteni, illetve összesítve kell e elkészíteni a tájékoztatót?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 307. §-ának (1) bekezdése szerint az ajánlatkérőköteles a szerződés módosításáról, valamint a szerződés teljesítéséről különjogszabályban – 15/2004. IM rendelet – meghatározott minta szerint tájékoztatótkészíteni és hirdetmény útján a Közbeszerzési...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 24.

Alternatív ajánlattétel lehetősége kiírás hiányában

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha hirdetmény nélküli egyszerű közbeszerzési eljárás során az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban nem tért ki az alternatív ajánlattétel lehetőségére és az ajánlattevő több ajánlatot is benyújtott? Érvénytelennek kell-e ilyen esetben tekinteni az ajánlatokat?
Részlet a válaszából: […] Eltekintve attól, hogy a felhívás hiányossága okán azeljárás megtámadható, érvénytelenné kell nyilvánítani az ajánlatokat. A törvényugyanis nem csupán azt írja elő, hogy az alternatív ajánlattétel lehetőségét azajánlatkérő lehetővé teheti, hanem az 51. § (3)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. október 3.

"Hiánypótoltatható" hiányosságok

Kérdés: Ha az ajánlatkérő az ajánlattételi felhívásban előírta, hogy az ajánlatot oly módon kell öszszefűzni, hogy az a lapok kicserélését ne tegye lehetővé, és az ajánlattevő ennek nem tett eleget, akkor hiánypótlásra előírható-e ez a hiányosság, vagy az egész ajánlatot kell-e pótoltatni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban megengedte ahiánypótlást, akkor – miután ez az ajánlattal kapcsolatos formai hibának minősül– a Kbt. 83. §-ának (1) bekezdése alapján meg kell engednie a formai hibakiküszöbölését. Ez lehetséges például oly módon, hogy az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Ajánlatkérők kiválasztása, beadási határidő meghatározása egyszerű eljárásban

Kérdés: Mikrobuszt szeretnénk beszerezni 7500000 Ft értékben. Egyszerű közbeszerzési felhívásnál mi választhatjuk ki a három ajánlatkérőt? Az ajánlati felhívásban hány napos beadási határidőt kell megjelölni?
Részlet a válaszából: […] Amennyiben a becsült érték számításánál ezt elkülöníthetjük,úgy az árubeszerzés 20 millió forintos nemzeti értékhatára felét el nem érőmikrobuszbeszerzés hirdetmény közzététele nélküli egyszerű eljárás lefolytatásátteszi lehetővé. Ebben az esetben valóban a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. szeptember 12.

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos eljárás szakaszai: a részvételi szakasz és azajánlattételi szakasz.A közbeszerzési törvény 101. §-ának (1) bekezdése szerint akét szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet azajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Ajánlattevői kör változtathatósága egyszerű eljárásban

Kérdés: A Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű közbeszerzési eljárást bonyolítottunk. Az ajánlattételi felhívást egyidejűleg öt ajánlattevőnek küldtük meg. Kérdésünk: ha a következő beszerzésnél is a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti egyszerű eljárást alkalmazzuk a becsült érték figyelembevételével ugyanazon témájú beszerzésre, akkor is ugyanazon ajánlattevőket kell-e felhívnunk ajánlattételre, akiket a korábbi beszerzésünknél, illetőleg az előző évhez képest nem öt ajánlattevőnek, hanem három ajánlattevőnek küldhetünk-e ajánlattételi felhívást, és ezek eltérhetnek-e a korábbi ajánlattevőktől?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott jogszabályhely szerint legalább háromajánlattevőnek kell ajánlattételi felhívást küldeni. Az ajánlattevők köre akövetkező beszerzésnél változhat, ugyanis a Kbt. 300. §-ának (1) bekezdése arraaz esetre írja elő a korábbi ajánlattevő ismételt felhívását...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Alvállalkozók pályáztatásának rendje

Kérdés: Ha a Kbt. hatálya alá tartozó cég pályázni kíván, amelyhez alvállalkozót szándékozik igénybe venni, és az alvállalkozói tevékenység értékhatára is eléri a Kbt. építési beruházásokra irányadó értékhatárát, önök szerint hogyan folytatható le az alvállalkozók pályáztatása? Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárással megoldható-e az idő rendkívül szűkös volta miatt?
Részlet a válaszából: […] Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás kivételesen és csakabban az esetben folytatható le, ha annak törvényi feltételei fennállnak. Azeljárás választásának jogszerűségét a Közbeszerzési Döntőbizottság elnökeellenőrzi minden esetben. A kérdésben szereplő rövid idő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.

Egyszerű eljárás megismételhetősége

Kérdés: Önkormányzatunk – a térség többi településéhez hasonlóan – szerény anyagiakkal gazdálkodik. Kicsik a települések, kicsik a volumenek, ennek megfelelően kicsik az értékhatárok, gyakori az egyszerű közbeszerzési eljárás, ami gyakran nem is olyan egyszerű. Esetünk: egyszerű közbeszerzési eljárás a Kbt. 299. § (1) bekezdésének b) pontja alapján. Határidőre beérkezik négy darab ajánlat. A bontásnál kiderül, hogy a négyből csak kettő tartalmaz ajánlatot, kettő csak néhány soros, a feladathoz nem igazodó, a követelmények töredékére választ nem adó egylapos iromány. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. A szomszéd községben az eset hasonló. Három boríték, egyben ajánlat helyett lemondó nyilatkozat és az eredeti ajánlati felhívás lapul. Maradt kettő, ami ajánlatnak tekinthető. Kérdésünk az, hogy helyesen jártak-e el az önkormányzatok, amikor a törvény kreatív értelmezésével és a 300. § szellemében megismételték az eljárást, mert nem volt meg a legalább három ajánlat, annak ellenére, hogy azokat felbontották, mert kívülről semmi sem utalt azok belső tartalmának értéktelenségére?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. – kérdésben is utalt – 300. §-ának (1) bekezdése szerint,ha a 299. § (1) bekezdésének b) (ajánlati felhívás) pontja vagy (2)bekezdésének a) pontja (hirdetmény) szerinti esetben nem nyújtott be legalábbhárom ajánlattevő ajánlatot, az ajánlatok felbontása...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 1.
1
36
37
38
43