Találati lista:
371. cikk / 464 Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre
Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
372. cikk / 464 Objektív alapú indokolás a gyakorlatban
Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
373. cikk / 464 Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban
Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
374. cikk / 464 Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése
Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
375. cikk / 464 Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén
Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
376. cikk / 464 Ajánlattevők visszalépésének szabályozása a közbeszerzésben
Kérdés: Meghatározza-e a Kbt. valahol, hogy a nyertes ajánlattevő milyen okokra hivatkozással léphet vissza? Milyen következményei vannak a visszalépésének? Van-e különbség, ha nem a nyertes, hanem más ajánlattevő lép vissza?
377. cikk / 464 Vis maior-szerű esemény az ajánlatok bontásának helyén
Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlatkérő székhelyén, azaz az ajánlatok bontásának helyszínén közvetlenül az ajánlattételi határidő lejárta előtt bombariadót rendelnek el, ezért már sem ajánlatokat nem lehet átvenni, sem a bontást nem lehet megtartani? A bombariadó után tartandó meg a bontás?
378. cikk / 464 Esélyegyenlőség alapelvének betartása egyedi tárgyalások mellett
Kérdés: Ajánlatkérőként számos tárgyalásos eljárást bonyolítunk már le. Hogyan tudom jogszerűen, az esélyegyenlőség elvének betartása mellett lezárni a tárgyalást, ha külön-külön tárgyalok az ajánlattevőkkel?
379. cikk / 464 Egyidejű tájékoztatási kötelezettség teljesítése eljárás visszavonása esetén
Kérdés: Közösségi rezsimben folytatott eljárás visszavonása esetén milyen módon van lehetősége az ajánlatkérőnek a Kbt. 76. §-ának (2) bekezdésében előírt egyidejű tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, tekintettel arra, hogy ebben az esetben a hirdetmény feladására a Kbt. 44. §-ának (5) bekezdését kell alkalmazni, és a Közbeszerzések Tanácsa csak a feladást követő napokban tájékoztatja az ajánlatkérőt a hirdetmény feladásáról?
380. cikk / 464 A Magyar Bányászati Hivatal igazolása érvényességének számítása
Kérdés: Az MBH-igazolás a kiállítástól számított 3 hónapig érvényes. Honnan kell visszaszámolni a 3 hónapot? A szerződéskötés időpontjától? Az eredményhirdetéstől? Az ajánlattételi határidőtől?
