Helyszíni bejárás kötelezettsége építési beruházásnál

Kérdés: Építési beruházásnál kötelező-e a helyszíni szemle, bejárás?
Részlet a válaszából: […] Nem, ilyen kötelezettséget a Kbt. nem állapít meg. Ahelyszíni bejárás lehetőség, amelynek szabályait a törvény 56. §-ának (1)–(6)bekezdései tartalmazzák az alábbiak szerint.Az ajánlattevő – a megfelelő ajánlattétel érdekében – azajánlati felhívásban és a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Műszaki tartalom elemeinek csökkentése

Kérdés: Egyszerű eljárásban a műszaki tartalomból kihagyhatok-e egy elemet úgy, hogy azt az ajánlattétel előtt megírom az ajánlattevőknek?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattételi határidőt megelőzően nincs lehetőség afelhívás tartalmának módosítására. Amennyiben az ajánlatkérő engedélyezetttárgyalást, úgy nem nagy mértékben, de van lehetőség a feltételek módosítására,amennyiben az egyszerű eljárásban nincs tárgyalás, úgy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2008. január 7.

Dokumentáció átruházása, publikálása

Kérdés: A kiírásban az szerepel, hogy az ajánlattétel feltételét képező dokumentáció másra nem ruházható át, és az nem is publikálható. Jogszerű-e ez a megkötés, és mi értendő a második tilalom alatt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési eljárás dokumentációjában az ajánlatkérőhatározza meg a megfelelő ajánlattételhez szükséges feltételrendszert. A Kbt.alapján mindenképpen része a dokumentációnak a közbeszerzési műszaki leírás,része az ajánlatkérő által összeállított...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Kiegészítő tájékoztatás határidejének többszöri meghosszabbítása

Kérdés: Az ajánlatkérő két alkalommal meghosszabbította a kiegészítő tájékoztatásra a Kbt.-ben megadott határidőt arra hivatkozással, hogy olyan sok kérdés érkezett az ajánlattevők részéről, amelyek korrekt megválaszolására a törvény adta határidőben nem lett volna lehetősége. Jogszerű-e ez az eljárás, illetve ha nem, akkor milyen jogkövetkezményeket von maga után?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 56. §-ának (3) bekezdése értelmébenaz ajánlatkérő az ajánlattételi határidőt meghosszabbíthatja, ha a kiegészítőtájékoztatást nem tudja a (2) bekezdés szerinti határidőben megadni. Azajánlattételi határidő meghosszabbításáról valamennyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. december 17.

Ajánlati kötöttség gyakorlati értelmezése

Kérdés: Hogyan értelmezendők a gyakorlatban az ajánlati kötöttség szabályai? Mettől meddig tart az ajánlati kötöttség?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlati kötöttség, kivéve a versenypárbeszéd és atárgyalás esetét (melyekbe nemcsak a tárgyalásos eljárás, hanem az eljárássorán történő tárgyalás is beletartozik), az ajánlattételi határidő beálltávaláll be. Ezért van lehetősége az ajánlattevőnek visszakérni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. november 19.

Többletinformációk adása ajánlattevői kérdésfeltevésre

Kérdés: Az ajánlatkérői kérdésfeltevések esetén véleményünk szerint nem áll fenn plusz információadás lehetősége, mert akkor gyakorlatilag a dokumentációt kellene módosítani az ajánlatkérőnek. Mi a teendő ebben az esetben?
Részlet a válaszából: […] Az "ajánlatkérői kérdésfeltevésre" a Kbt. 85. §-avonatkozik. A rendelkezés szerint az ajánlatkérő a kizáró okokkal, azalkalmassággal kapcsolatban tehet fel kérdést, továbbá a felhívásban vagy adokumentációban előírt és az ajánlatban becsatolt egyéb iratokkal...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. október 29.

Objektív alapú indokolás a gyakorlatban

Kérdés: A Kbt. 86. §-ának (3) bekezdésére figyelemmel objektív alapúnak mondható-e az az indokolás, amely egy, kizárólag az ajánlattevőnél alkalmazott "gazdaságos" módszerre hivatkozik, és azt sem tényekkel, sem adatokkal nem támasztja alá?
Részlet a válaszából: […] A kérdés a 86. §-ban szabályozott kirívóan alacsonynakértékelt ellenszolgáltatásra vonatkozó szabályokra hivatkozik, amelyrészletesen tartalmazza az ajánlatkérő feladatait, amennyiben az ajánlatokatösszehasonlítva – amely a Döntőbizottság szerint megalapozza a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. szeptember 17.

Kizáró okok kötelező vizsgálata hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban

Kérdés: A Kbt. V. fejezete szerint lefolytatott keretmegállapodásos eljárás második részében, a hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárásban szükséges-e a kizáró okokat vizsgálni, azaz kötelező eleme-e a felhívásnak a kizáró okokra való hivatkozás? (A Kbt. 235. §-a nem tartalmazza, ugyanakkor a Kbt. általában azt mondja, hogy a kizáró okokat az eljárások minden szakaszában vizsgálni köteles az ajánlatkérő.)
Részlet a válaszából: […] Tekintettel arra, hogy a hirdetmény nélküli tárgyalásoseljárást a keretmegállapodásos eljárást követően többféleképpen szabályozza aKbt. és a központosított közbeszerzésről szóló végrehajtási rendelet, ígyérthető a kérdező bizonytalansága. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. dokumentációra vonatkozó rendelkezései a következők:– az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítéseérdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.

Eljárás a közbeszerzés tárgyának pontatlan meghatározása esetén

Kérdés: Az ajánlatkérő a dokumentációban nem határozta meg a keretösszeget és a beszerezni kívánt konkrét mennyiséget, csupán arra kért választ, hogy bizonyos termékekből bizonyos darabszám szállítása mennyibe kerül. A tendert megnyertük. A részünkre megküldött szerződésben (szerződéstervezetben) már szerepelt a keretösszeg, azzal a megjegyzéssel azonban, hogy az ajánlatkérő nem köteles elkölteni azt. Jogszerű az ismertetett eljárás? Ha nem, van-e az ajánlattevőknek jogorvoslati lehetőségük, és ha igen, akkor milyen irányban?
Részlet a válaszából: […] Főszabály szerint a Kbt. 50. §-ának (1) bekezdése alapján azajánlatkérőnek meg kell határoznia (a törvény a "köteles meghatározni"fordulatot alkalmazza) a közbeszerzés tárgyát és mennyiségét. A mennyiségtekintetében megengedi a hivatkozott törvényi rendelkezés (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
1
36
37
38
46