Létszám és keretszám elhatárolása

Kérdés: Kérem, határolják el egyértelműen a létszámot és a keretszámot egymástól! Mi a különbség a kettő között? Létszám esetén, amennyiben nem érkezett be a létszámnak megfelelő számú részvételi jelentkezés (illetve az értékelést követően nincs akkora számú részvételi jelentkezés), a létszámnál kisebb számú ajánlattevőnek is megkezdhetem a tárgyalásokat az ajánlattételi szakaszban? Amennyiben keretszámot határozok meg, a keretszám alsó értékénél kisebb számú ajánlattevővel is tárgyalhatok, amennyiben a részvételi szakasz végén ennél az értéknél (keretszám alsó értéke) kevesebb ajánlattevő marad az eljárásban, vagy ilyen esetben az eljárás eredménytelen? Amennyiben a keretszám felső határát meghaladó számú érvényes részvételi jelentkezésem van a részvételi szakasz végén, akkor ebben az esetben ajánlatkérő dönthet, hogy a keretszámon (például minimum 3, maximum 6) belül hány részvételi jelentkezőt bíz meg (3, 4, 5, 6), vagy kötelező 6-ot meghívnia?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvényben nem konzekvens módon, hol csak létszámrólés annak felső határáról (versenypárbeszéd), hol létszámról és keretszámrólegyüttesen szól a jogalkotó (meghívásos, hirdetmény közzétételével indulótárgyalásos eljárás). A meghatározás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. április 10.

Eltérési lehetőség a jogszabálytól hirdetmények esetében

Kérdés: A 15/2004. IM rendelet szerinti 16. számú melléklettel kapcsolatban egyik kollégánknak a következő észrevétele van: IV. 3. Adminisztratív információk; IV. 3.2. A dokumentáció beszerzésének feltételei esetében – tekintettel arra, hogy a nyílt, illetve a kétfordulós eljárások esetében is ez a minta használandó – zavaró, mivel csak a "beszerzésének határidejéből" derül ki, hogy ez az ajánlati vagy a részvételi szakaszra vonatkozik. Igaz, hogy a rendelet kitöltési útmutatójában ezen pont esetében is pontos leírás található, ennek ellenére az a véleményem, hogy ez a potenciális ajánlattevőknek, illetve jelentkezőknek nehézséget okozhat, ezért kollégánk javaslata a következő: 1. Hasonlóan a IV. 3.3. ponthoz, szerepeltetni kellene a zárójelben a következőt: attól függően, hogy nyílt, meghívásos vagy tárgyalásos-e az adott közbeszerzési eljárás. 2. Az éppen "aktuális" eljárásra vonatkozó dokumentáció adatait határozzák meg – nyílt eljárás esetében az ajánlati dokumentációra, kétszakaszos eljárás esetében a részvételi dokumentációra –, ennek megfelelően a kétszakaszos eljárások esetében az "Egyéb információk" között a második ajánlattételi szakasz dokumentációjára vonatkozó adatok kerüljenek megadásra. Lehetséges a felvetés megvalósítása?
Részlet a válaszából: […] A hivatkozott IM rendelet (HR.) jogszabály, azaz az abbanelőírtaktól nem lehet eltérni, még akkor sem, ha az eltérés egyértelműbbé tennéa hirdetmény tartalmát. Ugyanakkor jelezzük, hogy a közbeszerzési törvény és akapcsolódó végrehajtási rendeletek módosítása folyamatban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. december 27.

Hiánypótlás lehetősége kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos eljárásban (részvételi jelentkezés és ajánlattétel), ha a részvételi felhívásban a hiánypótlás biztosítva van, ez vonatkozik az ajánlattételre is?
Részlet a válaszából: […] A kétszakaszos eljárás szakaszai: a részvételi szakasz és azajánlattételi szakasz.A közbeszerzési törvény 101. §-ának (1) bekezdése szerint akét szakaszból álló eljárás részvételi felhívással indul, amelyet azajánlatkérő külön jogszabályban meghatározott minta...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Egyszakaszos eljárás értelmezése

Kérdés: Hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárás egy szakaszból áll. Kérem annak értelmezését, hogy melyik az az egy szakasz!
Részlet a válaszából: […] A Kbt. szabályozza a kétszakaszos és az egyszakaszosközbeszerzési eljárásokat. Ennek megfelelően két szakaszból áll a meghívásos ésa hirdetmény közzétételével induló eljárás [Kbt. 100. §-ának (1) bekezdése].Akétszakaszos eljárások első szakasza a részvételi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. augusztus 22.

Eljárás kizáró okok igazolását nem alátámasztó információ esetén

Kérdés: Ajánlattételi szakaszban a kizáró okok igazolását nem alátámasztó információ jut az ajánlatkérő birtokába. Mi a teendő?
Részlet a válaszából: […] Abban az esetben, ha még az eredményhirdetés előtttudomásunkra jut az új információ, úgy javasoljuk cégszerű nyilatkozat kérésétaz ajánlattevőtől, amelyben egyértelművé teszi, hogy nem történt változás, ésgyakorlatilag újra nyilatkozik a kérdésben. Amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 18.

Eljárás ajánlattétel megtagadása esetén

Kérdés: Mi a teendő abban az esetben, ha az ajánlattételre felkért ajánlattevő nem ad ajánlatot, és ezt telefonon jelzi? Lehet-e azonnal másik pályázót felkérni ajánlattételre, avagy meg kell várni a beadási időt, esetleg rögtön új eljárást indítani. Lehetséges-e legalább három beadott ajánlat beérkezése érdekében öt ajánlatkérés (felhívás) kiküldése?
Részlet a válaszából: […] Igen, ebben az esetben érdemes minél több ajánlattevőtfelkérni ajánlattételre, hogy elkerülhető legyen a második kiírás ugyanabban atárgyban. Arra azonban nincs lehetőség, hogy ha az ajánlattételi szakaszbankiderül, hogy egy ajánlattevő nem él ezzel a lehetőséggel, mást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Kiegészítő információ kérésének határideje kétszakaszos eljárásban

Kérdés: Kétszakaszos tárgyalásos eljárás ajánlattételi szakaszában meddig lehet kiegészítő információt kérni – Kbt. 121. §-ának (2) bekezdése?
Részlet a válaszából: […] Ugyan a közbeszerzési törvény 121. §-ának (1) bekezdése nemutal rá, de esetünkben analógia alkalmazható az 56. § (1) és (2) bekezdésekapcsán. Az említett rendelkezések értelmében az ajánlattevő – a megfelelőajánlattétel érdekében – az ajánlati felhívásban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlat módosításának lehetősége többfordulós eljárásban

Kérdés: Tárgyalásos eljárás során az ajánlatkérő ismerteti a tárgyalás főbb szabályait. Kiköthető-e az, hogy az egyes tárgyalási fordulók az ajánlat különböző részeire vonatkoznak, és adott részre vonatkozó tárgyalás befejeztével az ajánlat ezen része tovább nem módosítható a további fordulók során? Jogszerű-e az ajánlatkérő eljárása?
Részlet a válaszából: […] A tárgyalásos eljárás során az ajánlati kötöttség az utolsótárgyaláson áll be. [A Kbt. 127. §-ának (1) bekezdése szerint a tárgyalásoseljárásban nem érvényesül az ajánlattételi határidőknek a tárgyalásos eljárásokközös szabályaira vonatkozó fejezetben előírt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlattételre felhívottak közös ajánlata

Kérdés: A Kbt. 130. §-ának (1) bekezdése alapján "az ajánlattételre felhívott jelentkezők közösen nem tehetnek ajánlatot". Közös jelentkezést benyújtók tehetnek-e közös ajánlatot?
Részlet a válaszából: […] A kérdésben hivatkozott szakasz értelmében a hirdetményközzétételével induló tárgyalásos eljárásban az ajánlatkérő meghatározhatja azajánlattevők létszámát vagy keretszámát azzal, hogy a részvételre jelentkezőkközül legfeljebb a létszámnak megfelelő vagy a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. április 4.

Ajánlattételi határidők az új Kbt.-ben

Kérdés: Hogyan határozza meg az egyes eljárásokban az új Kbt. az ajánlattételi határidőket?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. a közbeszerzésekkel kapcsolatos általános szabályok között rendelkezik az ajánlatételi határidő időtartamáról, annak meghosszabbíthatóságáról, lerövidíthetőségéről. Emellett egyes eljárásfajtáknál külön határidőket állapít meg, míg másoknál visszautal az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. augusztus 9.
1
15
16
17