Találati lista:
2541. cikk / 3918 Szerződéskötés több megrendelővel gesztori eljárásnál
Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő gesztorként jár el, lehet-e egy közbeszerzési eljárás eredményeként több megrendelővel szerződést kötni? (Több megrendelő – egy vállalkozó vagy külön-külön megrendelő – egy vállalkozó.)
2542. cikk / 3918 Fedezetkezelő bevonásának szükségessége
Kérdés: Ha a nyertes ajánlattevő nem vesz igénybe alvállalkozót, akkor is szükséges-e a fedezetkezelő bevonása?
2543. cikk / 3918 Alkalmassági feltételek ellentmondásossága
Kérdés: A 162/2004-es Korm. rendelet a műszaki-szakmai alkalmasság körében speciálisan előírja a teljesítésben részt vevő szakemberekről készült statisztikai létszám bemutatását, ehhez képest a Kbt. alkalmassági feltételei az elméleti időszakra vonatkoznak, semmiképpen sem a közbeszerzési eljárás eredményeként megvalósuló teljesítésre. Mi erről a véleményük? Ebben az esetben a magasabb rendű jogszabály (Kbt.) vagy a speciális jogszabály (kormányrendelet) alkalmazása a legmegfelelőbb?
2544. cikk / 3918 Szakember bevonásának indokoltsága
Kérdés: Jogszerű-e, ha az ajánlatkérő megköveteli egy fő jogász bevonását ajánlattevő részéről, akinek a beszerzés tárgyához kapcsolódó joggyakorlatát igazolni kell?
2545. cikk / 3918 Nyilvánosság határai közbeszerzési eljárásokban
Kérdés: A Kbt. alapelvei között szerepel a nyilvánosság is. Erre tekintettel, ha közbeszerzési eljárás során érkezik olyan ajánlattevői kérdés, miszerint az ajánlattevő meg szeretné tekinteni más cég ajánlatát a borítékbontást követően és az eredményhirdetés között, arra van-e előírás, hogy az ajánlatkérőnek ezt kötelezően biztosítani kell? Ha az ajánlatkérő biztosít más ajánlatokba betekintést, azt milyen tartalommal engedheti? Csak betekintés lehet az ajánlatba, vagy arról még feljegyzés, esetleg ajánlattevő kérésére fénymásolat készítése is? Ajánlatkérő köteles-e az előzőekre?
2546. cikk / 3918 Biztosíték építési beruházásnál
Kérdés: Hogy kell érteni azt, hogy a 162/2004. Korm. rendelet biztosítékokra vonatkozó rendelkezése alapján az ajánlatkérő előírása nem köti az ajánlattevőt? Adott esetben egy nem tárgyalásos eljárás esetén a szerződéses feltételek, így például a teljesítési/jótállási biztosíték mértéke nem módosíthatók, és ha ezt az ajánlattevő nem fogadja el, akkor ajánlata érvénytelen?
2547. cikk / 3918 Munkaszerződés mint alkalmassági feltétel teljesítése
Kérdés: Ha egy alkalmassági feltételt igazoló (teljesítő) szakembert az ajánlattevő munkaszerződéssel felvesz az állományába, az szabályosan kielégíti az igazolást? Lehet így indulni?
2548. cikk / 3918 Fedezet mértéke megadásának módja
Kérdés: A rendelkezésre álló fedezetről szóló igazolásban összegszerűen kell megadni a fedezet mértékét? Ha igen, minden ajánlattevő más összegről fog igazolást benyújtani? És: ha igen, kétszakaszos eljárás első szakaszában milyen összegről fognak a jelentkezők igazolást benyújtani?
2549. cikk / 3918 Teljesítésben részt vevő fél minősítése
Kérdés: Ha valamelyik cég például bérel egy darut, akkor az hogy lehet erőforrást nyújtó cég, amikor részt vesz a teljesítésben?
2550. cikk / 3918 Munkagép rendelkezésre állásának igazolása
Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
