3918 talált cikk az ajánlattevő kifejezésre

Kérdés: Mi a gyakorlat abban az esetben, ha többfordulós tárgyalásos eljárásban az ajánlattevő a harmadik közbenső árnál nem a másodikkal egyezőt vagy kedvezőbbet ajánl meg, hanem emeli az ajánlati kötöttséggel nem terhelt árát?

Kérdés: Van-e lehetőség termékkiegészítésre 50%-os mértékben a Kbt. 141. § (4) bekezdés c) pontjával összhangban úgy, hogy a módosítás alapja egy határidő-módosítás? Vagy inkább külön-külön lenne érdemes megpróbálni?

Kérdés: A D. 166/2022. számú döntés alapján mi a véleményük: jogszerűtlen vagy sem a teljesítésre vonatkozó részhatáridők módosítása, korrigendum közzétételével?

Kérdés: Teljesítés során abba a helyzetbe kerültünk, hogy az általunk megajánlott gyártó nem szállít. Cserélhetjük-e a terméket másik gyártó termékére a zavartalan teljesítés érdekében? (Az ár ugyanaz maradna.)

Kérdés: Keretmegállapodásban busát szerettünk volna rendelni, de a szállító nem szállít, ellenben pontyot tudna adni helyette. Mindkettő a keretmegállapodás része, de mi nem pontyot szeretnénk, mert az drágább. Mi történik akkor, ha az általunk rendelt busa helyett pontyot szállít az ajánlattevő, de a busa árában? Elfogadhatjuk ezt a változást, ami a megrendelőhöz képest más lenne? Esetleg módosíthatjuk a megrendelőt úgy, hogy elfogadjuk az alacsonyabb árat? Vagy nincs árcsökkentésre sem lehetőség, hanem meg kell vennünk a drágább terméket magasabb áron?

Kérdés: DBR-ben felléphetnek-e közösen két részen jelentkezők, amikor ajánlattételre kerül sor?

Kérdés: Mi történik, ha az ajánlatkérő kizárja az egyik részvételre jelentkezőt a zajló eljárásból, előminősítési rendszerben? Befejezheti még az adott eljárást, ha már közzétette a felhívást? Mi történik akkor, ha már az ajánlattételi szakaszon túl van az érintett gazdasági szereplő?

Kérdés: Változhat-e az előminősítési rendszer feltételrendszere, ha egyszer már megfelelt az ajánlattevő, de a későbbiekben az ajánlatkérő olyan követelményt támaszt, aminek viszont már nem felel meg mindenki? (A változás jogszabályi változásból is adódik.)

Kérdés: Cégünk részt vesz egy európai uniós, nyílt, nem közös közbeszerzési eljárásban. A pályázat feltételes, tekintettel arra, hogy az ajánlatkérő (AK) közlése szerint a közbeszerzés megkezdésekor az eljáráshoz kapcsolódó fedezet még nem áll rendelkezésre a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) Egészségügyi Program keretében. Vagyis a Ptk. 6:116. § (1) bekezdése alapján a felek a szerződés hatálybalépésének felfüggesztő feltételeként kötik ki a teljes fedezet rendelkezésre állását. AK a kiegészítő tájékoztatáskérések nagy mennyisége miatt kétszer is meghosszabbította az ajánlattételi határidőt, hogy legyen ideje és módja a kérdésekre a válaszokat megadni. A végső határidő ezáltal április vége volt, mely határidőig bezárólag beadtuk a pályázatunkat. Bontást követően cégünk ajánlata volt a legjobb. A hiánypótlást benyújtottuk, de az EKR-felületen AK azóta sem tett közzé semmilyen kommunikációt. AK képviselőjétől (lebonyolító szerv) telefonon történt érdeklődés alapján azt a választ kaptuk, hogy a pályázat európai uniós jellege és feltételes volta miatt akár magasabb kormányzati szerveknél is át kell futtatni az értékelést, ezért több hét is eltelhet a kommunikáció következő lépcsőjéig. Nekünk azonban minél hamarabb szükségünk lenne arra, hogy a pályázat eljusson az összegzés fázisába. Ennek oka az építőanyagárak manapság sokszor követhetetlen, meredek emelkedése. Kérdésünk tehát az, hogy a lebonyolító szervnek mennyi idő áll rendelkezésére az összegzés kiadásáig, a törvények nyújtotta kereteken belül, a Kbt. szerint?

Kérdés: Ajánlattevőként konzorciumban indultunk, ahol a számlát cégünk állítja ki, az alvállalkozókat cégünk vonja be, de referencia miatt egy másik ajánlattevő is beszállt mellénk. Az ajánlatkérő azt kéri, hogy közös ajánlattevőként írjuk alá a szerződést, annak ellenére, hogy a cégünknek többletjogosultsága van az eljárásban, minden információt mi töltöttünk fel az EKR-be, ahová mi regisztráltuk a másik ajánlattevőt. Ez a forma, hogy közös ajánlattevőként is írjuk alá a szerződést, és nem csak az eljárás során vagyunk közösen, formailag helyes, jogszerű?