1282 talált cikk az alkalmasság kifejezésre

Kérdés: Jogszerű-e az a kiírás, amelyben az ajánlatkérő a szerződés teljesítését szociális feltételekhez köti? (Korábban ilyen kiírással nem találkoztunk.)

Kérdés: A piackutatásra vonatkozóan milyen előírások vannak? Van-e erre külön szabályozás vagy "gyakorlati útmutató"? Hogyan történjen ennek dokumentálása? Meghatározott-e, hogy milyen területi körben kell felmérni a piacot, illetve a felmérés milyen időszakot érintsen?

Kérdés: Kérem, szíveskedjenek az 1050. számú kérdésre annak figyelembevételével válaszolni, hogy a Kbt. 67. § (2) bekezdés a) pontjának kógens előírása szerint "Az ajánlattevő ... alkalmassága ... igazolható az előző legfeljebb öt év legjelentősebb építési beruházásainak ismertetésével;". Milyen alapon csökkentheti ajánlatkérő ezt az időszakot?

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházásának megvalósítására nemzeti rezsimben, hirdetmény közzétételével induló tárgyalásos eljárást folytatott le. Az ajánlattételi szakaszban az ajánlatkérő és az ajánlattevők képviselőinek jelenlétében bontotta fel az ajánlatokat és ismertette azok adatait. Az érvényes ajánlatot tevőkkel két fordulóban tárgyalt. A tárgyalásokat követően, egy módosított költségvetési kiírást kiadva, lehetőséget biztosított az ajánlattevőknek az ajánlatok módosítására, megjelölve annak végső határidejét. Az ajánlati kötöttség beálltáig minden ajánlattevő módosította ajánlatát. Az ajánlatkérő a módosított ajánlatok bontásáról az ajánlattevők képviselőit azok határozott kérése ellenére kizárta, hivatkozva arra, hogy a törvény módosított ajánlatok bontásáról nem rendelkezik, illetve a tárgyalásos eljárás lefolytatásának menetéről szóló leírásában az nem szerepelt. Kérdésünk a fentiek alapján a következő: tárgyalásos eljárásban, ha a tárgyalások lezárása és az ajánlati kötöttség beálltának időpontja nem esik egybe, a módosított ajánlatok benyújtásának végső időpontjában (az ajánlati kötöttség beálltának időpontjában) az ajánlatkérő köteles-e "nyilvánosan" ismertetni az addig beérkezett módosított ajánlatokat?

Kérdés: A Kbt. 66. §-ának (2) bekezdése és 67. §-ának (4) bekezdése szerinti "más" szervezet a 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásának igazolásával kapcsolatban felmerült gyakorlati problémára kérem válaszukat. A Kbt. negyedik része szerinti egyszerű közbeszerzési eljárásban a Kbt. 299. §-ának (5) bekezdése alapján a 66. § és a 67. § is megfelelően alkalmazandó, azaz más szervezet erőforrásaira az ajánlattevő támaszkodhat. A kizáró okok fenn nem állása igazolása tekintetében azonban a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése alapján és az erre vonatkozóan kiadott valamennyi közbeszerzési tanácsi állásfoglalás szerint az ajánlattevőnek elegendő nyilatkoznia a kizáró okok fenn nem állásáról. Ezzel szemben viszont a "más" szervezetnek a Kbt. 60. § (1) bekezdése hatálya alá nem tartozásról saját magának kell nyilatkozni, mégpedig a törvény 63. §-ának (6) bekezdése alapján. Tekintettel arra, hogy a Kbt. negyedik része nem tartalmaz közvetlen hivatkozást e szakaszra, kérdésem az, hogy ilyen szervezet bevonása esetén az alvállalkozónak kell-e nyilatkoznia a más szervezet vonatkozásában (helyette), és alkalmazandó-e a Kbt. 299. §-ának (4) bekezdése, vagy az alvállalkozó nem nyilatkozhat, ekkor viszont nincs szabályozva az igazolás módja, vagy netán a negyedik részben nem hivatkozott, Kbt. 63. §-ának (6) bekezdését kell alkalmazni mégiscsak, mint főszabályt?

Kérdés: 10 százalék feletti alvállalkozó minősítése megtörténhet, de ez az alvállalkozó bevonhat még alvállalkozót? Őt is be kell jelenteni előre?

Kérdés: Az ajánlattevő nyilatkozatában vállalja a szerződés teljesítését [Kbt. 70. §-ának (1) bekezdése]. E nyilatkozat mellett becsatol egy olyan nyilatkozatot is, miszerint az ajánlatban szereplő ár csak tájékoztató jellegű, és később változhat bizonyos esetekben. A Kbt.-be ütközik-e, ha utóbb az ajánlattevő az ajánlatkérő által kért felvilágosítás keretében visszavonja ez utóbbi nyilatkozatát?

Kérdés: Meghívásos eljárásra vonatkozik a kérdésünk. Érvénytelen-e az eljárás abban az esetben, ha az alkalmasnak minősített pályázók száma a keretszám alatt marad?

Kérdés: Egy kiírás az É-1 megkövetelt tervezői besorolás mellé okleveles építészmérnöki végzettséget határoz meg alkalmassági kritériumként. Ez jogszerű? Ismereteink szerint a tervezésre vonatkozó jogszabály az É-1 kategóriában nem tesz különbséget iskolai végzettség szerint. Így É-1 kategóriába sorolt vezető építésztervezők korlátozás nélkül végezhetnek tervezési munkát akkor is, ha műszaki főiskolát végzett építészmérnökök vagy építőmérnöki karon végzett okleveles építőmérnökök. A jogosultságot a jogszabály szerint nem elsősorban az iskolai végzettség, hanem a kategóriába sorolás határozza meg. A fenti aggályokra való tekintettel sántít a kiírás, és olyan benyomást kelt, mintha megsértené az általánosan meghatározott, a szakmagyakorlásra és a pályázati részvételre vonatkozó szabályokat egy kitüntetett szűk pályázói kör javára. Úgy gondoljuk, hogy a fentiekben leírt két kitétel nem sorolható abba a körbe, amelyben "az alkalmasság feltételeit és igazolását ... szigorúbban állapította meg az ajánlatkérő". Kíváncsian várjuk állásfoglalásukat.

Kérdés: Milyen feltételeknek kell megfelelnie a gazdálkodónak, ha hulladékkezelési közszolgáltatást szeretne végezni?