Ajánlatkérő jogosítványa a kapcsolattartási formák előírására

Kérdés: Mi értelme van a Kbt. 41. § (3) bekezdésének, amikor minden közbeszerzést nemzeti értékhatártól eleve az EKR-ben kell lefolytatni? Nem esélyegyenlőtlen ez a rendelkezés?
Részlet a válaszából: […] ...arra, mit írhat elő az ajánlatkérő, amennyiben az elektronikus közbeszerzés nem kötelező, azaz az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer alkalmazása nem követelmény. Emellett olyan beszerzési technikákat említ a központi beszerző szervezetek kötelező...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

424/2017. kormányrendelet 10. § (5) bekezdésének értelmezése

Kérdés: A kormányrendelet 10. §-ának (5) bekezdését nem tudom értelmezni. Az ebben foglaltak mit jelentenek majd a gyakorlatban? Hiszen maga a kormányrendelet is a megküldés szót használja.
Részlet a válaszából: […] ...ehhez gazdasági szereplőként, ellenőrző szervezetként jogosultsága van. Nem feltétlenül szükségszerű a fenti esetekben a "megküldés" alkalmazása, hiszen a "hozzáférhetővé tétel" egyértelműbb lenne az EKR-rendszerben. Összességében már semmilyen módon nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

EKR-be feltöltött dokumentumok elektronikus aláírásának szükségessége

Kérdés: Szükséges-e az EKR-be feltöltött dokumentumokat elektronikus aláírással ellátni, vagy tekinthetjük úgy, hogy az EKR a vonatkozó jogszabály szerint biztosítja a feltöltött dokumentum megváltoztathatatlanságát, így az elektronikus aláírás használata okafogyottá válik?
Részlet a válaszából: […] ...egyszerű beszkennelt változatának feltöltését teszi szükségessé a jogszabály. Egyedül akkor van lehetőség elektronikus aláírás alkalmazására, ha az elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre a nyilatkozattétel nyelvén. Ekkor csatolható legalább fokozott...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Kbt. 111. § x) pontjában szereplő kivételi szabály értelmezése

Kérdés: Állásfoglalásukat kérem a Kbt. 111. § x) pontjának értelmezésére vonatkozóan: "E törvényt nem kell alkalmazni az uniós értékhatárt el nem érő olyan beszerzés esetén, ahol a szerződésben foglalt feladatot az 5. § (1) bekezdése vagy a 7. § (2) bekezdése szerinti ajánlatkérő vagy az említett ajánlatkérők társulása jogszabályban vagy hatósági határozatban – az EUMSZ-szel összhangban – meghatározott kizárólagos jog alapján teljesíti." Melyek azok a körülmények, amelyek esetén a hivatkozott rendelkezés alkalmazható? Mi az alkalmazhatóság tartalma, korlátja?
Részlet a válaszából: […] ...a közbeszerzés tárgyát a versenyt indokolatlanul szűkítő módon határozták meg.A korlát, az alapelveknek megfelelően a nemzeti kivétel alkalmazása során is a verseny indokolatlan szűkítésének elkerülése és más reális alternatíva létezésének kizárása, melyre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Verseny újranyitásának lebonyolítása a 2018. április 15. napja előtt kötött keretmegállapodásoknál

Kérdés: Az április 15. előtt kötött keretmegállapodások alapján a verseny újranyitást már EKR-ben kell lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...a következő: amennyiben az ajánlatkérő úgy dönt, hogy elektronikus árlejtést kíván lefolytatni, egyúttal köteles előírni az EKR alkalmazását is.Esetünkben még papíralapon került közzétételre a keretmegállapodásos eljárás eljárást megindító felhívása, mely...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Közszolgáltató szerződéskötése több keretmegállapodásos partnerrel

Kérdés: Amennyiben mégis több keretmegállapodásos partnerrel szeretném megkötni a szerződést, megtehetem közszolgáltatóként?
Részlet a válaszából: […] ...Ha a legkedvezőbb ajánlatot tevők keretszámának felső határán több ajánlat azonos, az ajánlatkérő a Kbt. 77. § (5) bekezdés alkalmazása helyett úgy is dönthet, hogy az összes ilyen azonos ajánlatot tevővel keretmegállapodást köt. Több ajánlattevővel...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.

Hivatkozás a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kapott tájékoztatásra az EKR-ben

Kérdés: Ha a NEKSZT Kft. ügyfélszolgálatától kérdezek, hivatkozhatok a válaszra az eljárásban?
Részlet a válaszából: […] ...támogatási információk nem minősülnek jogi vagy közbeszerzési tanácsadásnak, és nem tekinthetőek az EKR vagy a vonatkozó jogszabályok alkalmazásával kapcsolatos hivatalos állásfoglalásnak. A támogatás célja a rendszer alkalmazása során nyújtott technikai...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. június 20.
Kapcsolódó címkék:    

Értékelési szempontnak való megfelelés igazolásának módja

Kérdés: Van-e arra lehetőség, hogy az ajánlattevő alvállalkozó/magánszemély/egyéni vállalkozó bevonásával, megbízási/alvállalkozói szerződéssel igazoljon értékelési szempontnak való megfelelést? Ha igen, az értékelési szempont(ok) igazolására igénybe vett alvállalkozó magánszemély/szervezet is kapacitást biztosító személynek/szervezetnek minősül-e? Vagy csak az alkalmassági minimumkövetelmények igazolására igénybe vett személy/szervezet minősül annak?
Részlet a válaszából: […] ...a legalacsonyabb ár,– a legalacsonyabb költség, amelyet az ajánlatkérő által meghatározott költséghatékonysági módszer alkalmazásával kell kiszámítani, vagy– a legjobb ár-érték arányt megjelenítő olyan – különösen minőségi, környezetvédelmi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.

Referenciaérték előírhatóságának tilalma

Kérdés: Miért nem írhatja elő a referencia értékét az ajánlatkérő?
Részlet a válaszából: […] ...a kormányrendelet, hogy a Kbt. műszaki egyenértékűségre vonatkozó szabálya alapján van vagy nincs lehetőség az arányos egyéb előírás alkalmazására. A Kbt. 65. §-ának (5) bekezdése értelmében az ún. 75 százalékos mérték alkalmazására van szükség, amennyiben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
Kapcsolódó címke:

Számítási hiba kezelése az elektronikus közbeszerzésben

Kérdés: Számítási hiba tekintetében a Kbt. 71. §-ának (11) bekezdése és az EKR rendelet 20. §-ának (5) bekezdése között egy igen markáns különbség van, aminek az alkalmazása fejtörést okoz. Törvénnyel nem lehet ellentétes kormányrendelet, tehát a törvény szövege kellene legyen az irányadó, azaz a számítási hiba javítását az ajánlatkérő végzi el, ugyanakkor az EKR rendelet szerint az ajánlattevő javítja, ráadásul érvénytelenséget is kapcsol hozzá. Mi a hivatalos álláspont, az ajánlatkérőnek hogyan kell eljárnia számítási hiba esetében?
Részlet a válaszából: […] ...által szükségessé tett mértékben a közbeszerzési törvénytől eltérő szabályait, az elektronikus kommunikációs eszközök kötelező alkalmazása alóli kivételeket.A felhatalmazó rendelkezés miatt tehát a jogalap valóban megvan az eltérő szabályok megalkotásához,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2018. május 9.
1
46
47
48
145