5578 talált cikk az ár kifejezésre

Kérdés: A vonatkozó kormányrendelet – 310/2011. – szerint vannak olyan kizáró okok, melyeknek hiányát nyilatkozattal kell igazolni. Gyakori, hogy az ajánlatkérők minden indok nélkül különféle levezetéseket, háttériratokat kérnek tőlünk hiánypótlás keretében a nyilatkozat alátámasztására. Ezt megtehetik? Mi értelme van így a kormányrendelet előírásának?

Kérdés: A kiírás szerint lehetőség van részajánlattételre, mi három részre szeretnénk ajánlatot tenni. Ebben az esetben elegendő-e, ha csak egy ajánlatba csatoljuk az alkalmassági feltételek meglétének, illetve a kizáró okok hiányának az igazolásait, és a másik kettőben utalunk erre?

Kérdés: Változtathatunk-e – az ajánlattevők szempontjából kedvezőbben – a kiegészítő tájékoztatásra vonatkozó Kbt.-beli határidőkön? Ha igen, akkor ezt már a felhívásban jeleznünk kell, vagy elég a dokumentációban?

Kérdés: Az ajánlatkérő a kiegészítő tájékoztatás keretében konzultációt tart. Ennek ellenére a konzultáció időpontját követően kérhetünk-e írásban kiegészítő tájékoztatást?

Kérdés: Ha CD-n – adminisztratív hibából – nem adtuk be az ajánlatot, az meddig pótolható?

Kérdés: Ha nem a dokumentációnak megfelelő feliratozással érkezett az ajánlat, az ajánlattételi határidő előtt felbonthatjuk? Kell-e értesítenünk az ajánlattevőt, ha még lenne ideje a javításra?

Kérdés: Cégünk építési beruházási tenderen indult. A kiírásban foglaltak szerint az ajánlatkérő által kiadott árazatlan költségvetést beárazva be kell adnunk a szakmai ajánlat részeként, továbbá hogy a költségvetési főösszesítőben kalkulált összesen árat kell ajánlati árként a felolvasólapon megadni. Az ajánlatot beadtuk, felbontották. Majd észleltük, hogy az árazott költségvetés egyik munkafüzetlapját, amely a térfigyelő kamerák szerelésével kapcsolatos költségeket részletezte, nem adtuk be, így azt önkéntes hiánypótlás keretében benyújtottuk. Ez a 200 oldalas költségvetés egy oldala, ami sem az ajánlati árat, sem annak egyetlen árelemét sem változtatta meg, és semmilyen más módosítást sem jelentett a benyújtott ajánlaton, egyszerűen kihagytunk egy oldalt. Az ajánlatkérő érvénytelennek minősítette az ajánlatot a Kbt. 74. § (1) bekezdés e) pontjára hivatkozva. Mi ezt vitatjuk, de érdemes-e jogorvoslatot indítanunk?

Kérdés: Az ajánlatkérő úgy rendelkezett, hogy ha az ajánlatunk egy ponton nem felel meg a műszaki leírásnak, nem érvénytelen abban az esetben, ha hiánypótlás keretében korrigálunk. Lehetővé teszi az ilyenfajta eljárást a Kbt.?

Kérdés: A beszerzés tárgyára vállalkozási szerződést kell kötnünk. Adhatunk-e előleget az ajánlattevőnek?

Kérdés: Ha ajánlatkérőként nem kérünk teljesítési biztosítékot, és a nyertes ajánlattevő visszalép a szerződéskötéstől, kérhetünk-e kártérítést és milyen összegben – figyelemmel arra, hogy az ajánlatkérő a visszalépéssel nem követett el jogsértést?