Találati lista:
3061. cikk / 5578 Kizáró okok utólagos igazolása
Kérdés: Jól értelmezem, hogy megszűnt a kizáró okok utólagos, nyertesség esetén 8 napon belüli igazolása? Vagyis ha úgy kérik, hiteles cégkivonat, közjegyzős nyilatkozatok, ajánlatkérő helye szerinti adóigazolás és minden egyéb pénzes iratokat megint az ajánlattétel alkalmával kell benyújtani?
3062. cikk / 5578 Közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárás alkalmazása
Kérdés: A különös egyszerű közbeszerzési eljárás 261. § (1) bekezdése szerint alkalmazni kell a Kbt. 251. § (1)–(4) bekezdését. A 251. § (2) bekezdése fogalmazza meg azokat az értékhatárokat, amíg közvetlen ajánlattételi felhívással lehet indítani az eljárást, ami 25-25, illetve 80 millió forintig lehetséges. A különös egyszerű közbeszerzések alsó határa 50-50, illetve 100 millió forint. Itt ebben az esetben nem is lehet alkalmazni a közvetlen ajánlattételi felhívással induló eljárást, vagy ha igen, mekkora értékhatárig?
3063. cikk / 5578 Ajánlati felhívás megküldése a DB-nek háromajánlatos eljárás esetén
Kérdés: A háromajánlatos eljárás esetében meg kell-e küldeni az ajánlati felhívást a DB-nek?
3064. cikk / 5578 Ajánlat második példányában elhelyezett hiánypótlás
Kérdés: Egy ajánlattevőnk az ajánlatában erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg egy céget. Ráadásul egy példányban nyújtotta be az ajánlatát. A hiánypótlásban kértük, hogy egy másolati példányt is csatoljon, meg a hiányokat. Ajánlattevő a másolati példányban helyezte el a hiánypótlásban rögzítetteket, tehát az eredetileg beadott ajánlat nem egyezik a másolati példánnyal, azaz módosított rajta. A legjelentősebb módosítás, hogy a másolati példányban és a hiánypótlás során csatolt iratok között is már alvállalkozóként jelöli meg azt a szervezetet, amit az eredeti ajánlatban erőforrást nyújtó szervezetként jelölt meg. Ilyenkor mi a teendő?
3065. cikk / 5578 Egybeszámítás országos működés esetén
Kérdés: A módosított Kbt. 40. § (5) bekezdés szerint az általános javítási munkálatokra vonatkozó építési beruházások becsült értékét akkor is egybe kell számítani, ha több építménnyel kapcsolatosak – feltéve hogy a (2) bekezdés szerinti feltételek fennállnak. Hogyan értelmezendő ez egy országos működésű cég esetében? Például az ország keleti részén fekvő település ingatlanának festés-mázolási munkáit egybe kell számítani egy nyugati területen lévő ingatlanéval?
3066. cikk / 5578 Hiánypótlások köre
Kérdés: A hiánypótlással összefüggésben a szakmai ajánlat összefügg-e a bírálati részszemponttal? Konkrétan, ha fizetési határidő a bírálati részszempont, akkor a fizetési ütemterv hiánypótolható-e, ha a teljesítési határidő bírálati részszempont, akkor a teljesítési ütemterv hiánypótolható-e a Kbt. 83. § (2) bekezdésének b) pontja alapján?
3067. cikk / 5578 Érvénytelenség eljárásban részt vevő téves megjelölése miatt
Kérdés: Ha az ajánlatkérő a bontást követően észleli, hogy az ajánlattevő alvállalkozóként jelölte meg – közös ajánlattevő helyett – a 25 százalék feletti gazdasági szereplőt, akkor ajánlata érvénytelen?
3068. cikk / 5578 Alkalmassági minimum- követelményeknek való megfelelés alvállalkozóval
Kérdés: A Kbt. 65. §-ának (3) bekezdése csak az erőforrást nyújtó szervezet esetében emeli ki, hogy az ajánlattevő az alkalmassági minimumkövetelményeknek való részbeni megfelelését kiegészítheti az erőforrást nyújtó szervezettel. Alvállalkozóval is kiegészíthető az ajánlattevő alkalmassági minimumkövetelményeknek való megfelelése – attól függetlenül, hogy az említett jogszabályhely csak az erőforrást nyújtó szervezetet emeli ki?
3069. cikk / 5578 Pénzügyi-gazdasági alkalmasság meghatározása
Kérdés: A Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja alapján köteles az ajánlatkérő a teljes nettó árbevételt és a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevételt is kiírni, vagy előírhatja csak a teljes vagy csak a közbeszerzés tárgya szerinti nettó árbevételről szóló nyilatkozatot is?
3070. cikk / 5578 Többszörös szakértői jelenlét egy eljárásban
Kérdés: Egy szakértő több céggel is indulhat egy eljárásban. Jól értelmezem, hogy a többszörös megjelenés tilalma nem erre az esetre – több ajánlattevővel indul egy szakértő magánszemély – vonatkozik, hanem arra, hogy egy ajánlattevő nem lehet másik ajánlattevő ajánlatában alvállalkozó vagy harmadik fél? A Kbt. melyik szakasza engedélyezi a szakértő több ajánlattevővel való indulását? Helyesen járok el, ha külső szakértőt mint természetes személyt 10 százalék alatti alvállalkozóként szerepeltetek az ajánlatban?
