Információadás lehetősége a dokumentáció megvásárlóiról

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az eljárásban dokumentációt készített, és az ajánlattételi határidőn belül érdeklődnek (akár azok, akik már megvették, akár mások), hogy kik vásárolták már meg a dokumentációt, lehet-e erről információt adni?
Részlet a válaszából: […] ...információ adásának mindenki számára egységesnek kelllennie. Tehát a szükséges mértékben, amennyiben kérdést tesz fel egy ajánlattevő,a többiek erről tudomást szereznek, és természetesen a hiánypótlás esetén,illetőleg az ajánlatok bontása során amúgy is...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Alvállalkozó-váltás a szerződés teljesítésének szakaszában

Kérdés: Lehetséges-e más alvállalkozó bevonása a szerződés teljesítésébe, mint akit (amelyet) az ajánlattevő megjelölt ajánlatában?
Részlet a válaszából: […] ...amegjelölt alvállalkozóval, az ajánlatkérőként szerződő fél más megjelöltszervezet (személy) közreműködéséhez is hozzájárulhat, ha az megfelel aközbeszerzési eljárásban az alvállalkozókra meghatározott követelményeknek.A fentiekből egyértelmű, hogy...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Versenysemlegesség sérelme

Kérdés: Sérti-e a versenysemlegességet az, ha az eljárás során feltett kérdésekre a választ az ajánlatkérő úgy adja meg, hogy feltünteti a cég nevét, majd az általa feltett kérdésre a választ? (Gondolunk itt arra, hogy azokról a cégekről, akik nem tettek fel kérdést, nem szereznek tudomást a kérdést feltevő cégek.)
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy az ajánlattevő neve nem minősülhetüzleti titoknak, így az ajánlatkérőnek jogában áll közölni azt a többiajánlattevővel. Akár a tájékoztató levélen az összes érintett ajánlattevő nevétis megjelenítheti, mindez nem ütközik a törvény alapelveibe...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Esélyegyenlőség sérelmének értelmezése

Kérdés: 2006. január 15-ével – egyebek mellett – módosult a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja is. Ennek értelmében a pénzügyi és gazdasági alkalmasság igazolható az előző legfeljebb három-évi teljes forgalmáról és ugyanezen időszakban a közbeszerzés tárgyának forgalmáról szóló nyilatkozattal, attól függően, hogy az ajánlattevő mikor jött létre, illetve mikor kezdte meg a tevékenységét, amennyiben ezek a forgalmi adatok rendelkezésre állnak. Természetesen az alkalmasság előírásakor figyelemmel kell lenni a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésére is. E szabályból bár nem direkten, de számunkra az következik, hogy ha az ajánlatkérő a Kbt. 69. § (3) bekezdésének rendelkezésével összhangban előző háromévi forgalmi adatot kér, és előírja, hogy bizonyos értéket vagy mennyiséget az ajánlattevőnek el kell érnie, ha és amennyiben olyan ajánlattevő tesz ajánlatot, aki visszamenőleg három évre nem tud adatot szolgáltatni, mivel például csak egy éve alakult, akkor az ajánlattevő ajánlata annak ellenére, hogy az előírás feltételeinek e körben nem felel meg, mégsem lesz érvénytelen a hivatkozott szabály alapján. A kérdésünk ezzel kapcsolatban egyrészt az, hogy a következtetésünk helytálló-e, másrészt hogy ebben az esetben, ha lesz egyébként olyan ajánlattevő, aki tud három évre forgalmi adatokat szolgáltatni, és mindenben megfelel e körben az előírtaknak, akkor ezen ajánlattevő nem kerül-e ezáltal hátrányba azzal az ajánlattevővel szemben, akitől a fenti szabály miatt ez nem követelhető meg, illetve az esélyegyenlőség elve nem sérül-e meg?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés szerinti esetben az esélyegyenlőség éppen azért nemsérül, mert az újonnan alakult cégeket így nem zárja ki a törvény eleve aversenyből. Az természetesen kérdéseket vethet fel, hogy a komoly alkalmasságikövetelményeknek való megfelelést nem lazítja-e...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:    

Érvénytelenség forgalmi és referenciaadatok alapján

Kérdés: Az alkalmasság kérdésköréhez szorosan kapcsolódnak a műszaki és szakmai alkalmassági körhöz tartozóan a Kbt. 67. § (1) bekezdés a) pontjának, valamint (3) bekezdés a) pontjának rendelkezései, amelyek a referenciaigazolás tekintetében tartalmaznak előírást. E szabályoknál nincs olyan szűkítés, mint a Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontjánál. Ezért kérdeznénk meg, hogy ha szintén a Kbt. 69. §-ának (3) bekezdésével összhangban három évre visszamenőleg írnak elő referenciaigazolást, akkor érvénytelennek tekinthető-e annak az ajánlattevőnek az ajánlata, aki nem tud ennek megfelelni, és az olyan ajánlattevőnek is, aki azért nem tud megfelelni, mert például tavaly alakult, és így három évre visszamenőleg nem tud referenciaigazolást benyújtani? Ha érvénytelennek tekinthető az ajánlat, akkor nincs összhang a forgalmi adatok – Kbt. 66. § (1) bekezdésének c) pontja – körénél előírt szabályozás és a Kbt. 67. §-a szerinti szabályok között. Ha nem tekinthető érvénytelennek, akkor miért nem? Előállhat olyan eset, hogy a forgalmi adatok kérésére vonatkozó szabály alapján nem érvénytelen az ajánlata annak az ajánlattevőnek, aki például csak tavaly alakult, de a referenciakörben viszont érvénytelen, a fenti tényállást alapul véve?
Részlet a válaszából: […] ...helyes a megállapítás, tekintettel arra, hogy aműszaki-szakmai alkalmasság esetében nem merül fel ez a kérdés, tehát valóbanfennállhat ez az eset, amikor az ajánlattevő nem képes megfelelni aműszaki-szakmai követelményeknek a kérdésben említett okból, ami...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:      

Becsült érték meghatározása hosszú távra tervezett szolgáltatás beszerzésére irányuló szerződéseknél

Kérdés: Intézményünk vállalkozói szerződés keretében objektumaiban hőellátó rendszerrel történő energiaszolgáltatás (épületek fűtése, gőzellátás, használati melegvíz-ellátás stb.), a melegvíz-termelő és -elosztó rendszerek költségtakarékos üzemeltetése, továbbá az üzemeltetéshez szükséges tüzelőanyag, víz biztosítása, valamint a rendszerek karbantartása, szükség szerinti javítása tárgyában közbeszerzési eljárás lebonyolítását tervezi. Kérdés, hogy egy ilyen beszerzés során a Kbt. rendelkezései szerint a közbeszerzés értékének megállapításakor a Kbt. 36-39. §-ai közül mely rendelkezések alapulvételével kell a becsült értéket meghatározni, mivel egy ilyen pályázat során a szerződést hosszú távra kell tervezni, legalább 10 éves futamidőre?
Részlet a válaszából: […] ...arra, hogy a kérdés lényege a hosszú távú -szolgáltatás tárgyú – szerződés, egyéb támpontot nem kaptunk, véleményünkszerint a Kbt. következő rendelkezéseit kell figyelembe venni a kérdéseldöntésekor.A törvény 37. § (1) bekezdésének a) és b)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.

Módosított tanácsi tájékoztató előtt készült közjegyzői okirat felhasználhatósága

Kérdés: Még a Közbeszerzések Tanácsa kizáró okok hiányának igazolási módjairól kiadott módosított tájékoztatója előtt több közjegyzői okiratot készíttettünk. Felhasználhatjuk-e ezeket az okiratokat továbbra is a "közjegyző által hitelesített nyilatkozat" helyett?
Részlet a válaszából: […]

Természetesen, ebben a tekintetben azonos következménye van a közjegyzői okiratnak, hasonlóan a közjegyző által hitelesített nyilatkozathoz. A kiírás szerinti érvényességi határidőket azonban figyelembe kell venniük az ajánlattevőknek.

 

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Érvénytelenség megállapíthatósága pénzügyi-gazdasági alkalmatlanság miatt

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő az utolsó két lezárt üzleti év csatolását kéri az ajánlattevőktől, s ennek az ajánlattevő azért nem tud megfelelni, mert csupán egy éve működik, ez esetben érvénytelenné nyilvánítható-e az ajánlata pénzügyi gazdasági alkalmatlanság miatt?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlat érvénytelenségére vonatkozó rendelkezéseket aKbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák. Eszerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlatifelhívásban meghatározott ajánlattételi határidő lejárta után nyújtották be;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Igazolások csatolásának kötelezettsége több ajánlatkérő esetén

Kérdés: Amennyiben egy eljárásban több ajánlatkérő is szerepel, akkor a Kbt. 60. §-ának (1) bekezdése szerinti igazolásokat (APEH, OMMF és MBH) – amely igazolásokon szerepel az ajánlatkérő neve, sőt egyes esetekben a pályázat címe is – minden ajánlatkérő esetében be kell csatolni?
Részlet a válaszából: […] ...ajánlatkérő esetében külön-külön kellbecsatolni a vonatkozó igazolást. A pályázat címének megjelenítése nemkövetelmény, azaz ha akár más pályázat címe is szerepel az adott, példáulOMMF-igazoláson, akkor is köteles elfogadni azt az ajánlatkérő. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  

Többváltozatú ajánlatértékelés során követendő gyakorlat

Kérdés: Többváltozatú ajánlatértékelés során követhető-e olyan gyakorlat, mint a "PRAG" eljárásokban, vagyis az ajánlatok minimális követelményeire – mint alapváltozatra – adott legkedvezőbb ajánlat esetén vizsgálandók-e csak az ettől eltérő változatok, vagy pedig az összes ajánlat összes változatát önálló és egyenlő szinten kell elbírálni?
Részlet a válaszából: […] ...önálló ajánlatnak minősülnek,függetlenek egymástól. Amennyiben az ajánlattevő alkalmatlan, természetesenvalamennyi ajánlata "kimarad a versenyből", ha azonban alternatív ajánlataiközül az egyik nem felel meg a követelményeknek (például a garanciaidőrövidebb, mint...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. szeptember 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
446
447
448
558