EU-s hirdetmények terjedelmi korlátjai

Kérdés: Miért nem lehet 650 szónál hosszabb hirdetményeket megjelentetni? És hogyan tudom ezt megoldani, amikor lehetetlen leszorítani 1500 szó alá, nemhogy 700 alá a hirdetményünket? Hogyan csinálják ezt vajon más EU-tagállamokban?
Részlet a válaszából: […] ...nem fogadtabe a nem elektronikusan érkezett, 650 szónál hosszabb hirdetményeket. Aprobléma nem elsősorban a hirdetmény hosszával van – bár a hazai gyakorlat,elsősorban az Európai Unióban egyedülálló hirdetmény-ellenőrzés eredményekéntaz igen hosszú és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

A Kbt. újabb módosítása

Kérdés: Milyen változásokat hozott a Kbt. legutóbbi módosítása? Érintik-e az egyszerű eljárás szabályait?
Részlet a válaszából: […] ...módosítását 2005. május 13-ánhirdették ki, a kihirdetett szöveget később helyesbítették. A módosítás nemérintette az egyszerű eljárásokat, az kis terjedelmű, és a közbeszerzésitörvény következő területeit érinti.A Kbt. kiegészült egy új, 2/A §-sal,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címke:

Ajánlat érvénytelenségének indoka

Kérdés: A becsatolt referencialistából (és igazolásokból) nem állapítható meg, hogy az ajánlattevő az ajánlati felhívásban szereplő alkalmassági követelményeket teljesíti-e, hiánypótlás nincs. Az ajánlata ilyenkor azért érvénytelen, mert nem a felhívás szerint adta meg ajánlatát, vagy az ajánlattevő alkalmatlan, és ezért érvénytelen az ajánlata?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 88. § (1) bekezdésének a)-h) pontjai tartalmazzák azajánlat érvénytelenségének eseteit. E szerint az ajánlat érvénytelen, ha– azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlattételihatáridő lejárta után nyújtották be;– az ajánlattevő a biztosítékot nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. július 11.
Kapcsolódó címkék:  

Felhívásban megjelölttől eltérő típusú gép elfogadhatósága kivitelezési szakban

Kérdés: Az ajánlatkérő építési beruházására írt ki közbeszerzési pályázatot, amelynek része volt egy bizonyos műszaki jellemzőjű gép beszerzése és beépítése. A kiírásban "egy bizonyos típus megnevezése vagy azzal egyenértékű berendezés" szerepelt. A nyertes ajánlattevő ajánlatában nem jelölt meg semmilyen típust sem a gépre vonatkozólag. A kivitelezéskor elfogadható-e az ajánlati felhívásban megjelölt típustól eltérő típus, amely műszaki paraméterei alapján az ajánlattevő szerint a kiírásnak megfelelően azzal egyenértékű?
Részlet a válaszából: […] ...azonban amennyiben azajánlattevő nem jelölt meg típust, így vélelmezhető, hogy a megjelölt típustképes szállítani. Tekintettel arra, hogy a teljesítés szakaszában derült ki,hogy valójában nem az adott géptípust szállították le, így a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Áttérés az új Kbt. szabályainak alkalmazására

Kérdés: 2004 áprilisában – a régi Kbt. szerint – indított nyílt közbeszerzési eljárás a Kbt. 60. § (1) bekezdésének d) pontja alapján eredménytelenül zárult le. (Eredményhirdetés 2004 júniusában volt.) Van-e lehetőség áttérni az új Kbt. szerinti tárgyalásos eljárásra, avagy az új Kbt. szerinti nyílt eljárást kell ismételten kiírnunk?
Részlet a válaszából: […] ...hogy az eredménytelenség abból adódott, hogya közbeszerzési törvény 92. §-ának b) pontja értelmében kizárólag érvénytelenajánlatot nyújtottak be. A Kbt. hivatkozott 60. § (1) bekezdésének d) pontjaszerint az eljárásban nem lehet ajánlattevő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

Egyetlen érvényes ajánlat elbírálása az összességében legelőnyösebb értékelés szempontja alapján

Kérdés: Ha egy nyílt eljárásra több ajánlat érkezik, de ezek közül például formai vagy egyéb tartalmi hiba miatt csak egy darab ajánlat lesz érvényes, illetve értékelhető, akkor hogyan pontozom azt le az összességében legelőnyösebb értékelési rendszerben?
Részlet a válaszából: […] ...kérdés érdekes és rendkívül életszerű. Tekintettel arra,hogy csak egy ajánlat pontozható, és feltételezzük, hogy a legrosszabb kapnáegy adott részszempont tekintetében a legalacsonyabb és a legjobb a legmagasabbpontot, esetünkben az ajánlatkérő úgy jár el helyesen, ha...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

"Több eljárásra bontás" feltételei

Kérdés: A becsült érték meghatározásánál valóban egybe kell számítani a több évre áthúzódó építési beruházási értéket, de a Kbt. 40. §-ának (3) bekezdése szerint a beruházás több eljárásra bontható, azzal a megkötéssel, hogy a teljes beruházást közbeszerzés útján kell megvalósítani. A több eljárásra bontás jogszerű. Helyes ez a megállapítás?
Részlet a válaszából: […] ...több eljárásra bontható egy adott beszerzés, de eznem eredményezheti az eljárási rezsim változását. Ezért fogalmaz úgy azemlített 40. § (3) bekezdése, hogy amennyiben a becsült érték kiszámítása sorántöbb – egyenként a közösségi értékhatárt el nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Közbeszerzési összeghatár fogorvosi alapellátás vállalkozásba adása esetén

Kérdés: Egészségügyi szolgáltatás keretében a fogorvosi alapellátás önkormányzat részéről történő vállalkozásba adása esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatni? Hogyan kell ilyen esetben a közbeszerzési összeghatárt meghatározni?
Részlet a válaszából: […] ...nemzeti rezsimben határozta meg a jogalkotó az ún.szolgáltatási koncesszió fogalmát. Ennek megfelelően a szolgáltatási koncesszióolyan szolgáltatásmegrendelés, amelynek alapján az ajánlatkérőellenszolgáltatása a szolgáltatás nyújtásával összefüggő...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.

Állami támogatás és közbeszerzés összefüggése

Kérdés: Olyan építési beruházásnál, amelynek értéke nem éri el a 10 millió forintot, de állami támogatás is van benne, kell-e közbeszerzést kiírni?
Részlet a válaszából: […] ...közbeszerzési törvény értelmében a Kbt. alanyi hatálya alátartozó szervezetnek vagy a forrásnak (lásd: állami támogatás), a tárgynak,valamint a becsült értéknek egyszerre kell megfelelnie a Kbt. követelményeinek,és ha valamelyik hiányzik, nem kell közbeszerzést kiírni...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
Kapcsolódó címkék:  

"Lényeges változtatás" gyakorlati értelmezése a közbeszerzési eljárásokban

Kérdés: Eredménytelen az eljárás a Kbt. 92. §-ának c) pontja – a fedezet mértéke – alapján. Hirdetmény közzététele nélküli eljárást indítanának a 125. § (1) bekezdése alapján. Mi számít a felhívás és a dokumentáció feltételei lényeges változásának? Változtatható-e "a bírálati szempont összességében..." helyett legalacsonyabb ellenszolgáltatásra? Változtathatóak-e a szerződés mellékkötelezettségei kevésbé szigorúra (garanciák csökkentése)? Változtathatóak az alkalmassági feltételek (csökkenthetőek-e)? Be lehet-e vonni (felhívni) új ajánlattevőket is? Elég-e csak az "újaknak" kiadni a teljes dokumentációt, a "régieknek" csak a módosítást? Újra be kell-e kérni minden nyilatkozatot, igazolást, vagy a "régiektől" nem?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 125. § (2) bekezdésének a) pontja értelmében akkorlehet hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást alkalmazni, ha a nyílt vagymeghívásos eljárás a 92. § a) pontja alapján volt eredménytelen. A 92. § b)vagy c) pontjára hivatkozással hasonló esetben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2005. június 20.
1
488
489
490
558