Fióktelep ajánlata

Kérdés: Külföldi székhellyel rendelkező gazdasági társaság magyarországi fióktelepének esetében, ha a fióktelep az ajánlattevő, akkor az előírt alkalmassági feltételeknek a fióktelepnek kell-e megfelelnie? Felhasználhatja-e, mint ajánlattevő, a külföldi székhelyű gazdasági társaság műszaki, pénzügyi, gazdasági igazolásait, referenciáit?
Részlet a válaszából: […] ...személy, illetve szervezet az ajánlattevő. Az említett jogszabályhely külön kiemeli, miszerint a külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe is ajánlattevőnek minősül. (A külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepe egyébként a székhelye...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Katasztrófahelyzet, vis maior értékelése az új Kbt.-ben

Kérdés: A régi Kbt. 6. §-ában a kivételek körében szerepelt a katasztrófahelyzet, illetve a vis maior esete. Ebben az esetben nem kellett alkalmazni a törvényt. Az új Kbt. kitér-e erre az esetre? Katasztrófahelyzetben nem lehet közbeszerzési eljárást lebonyolítani?
Részlet a válaszából: […] ...új Kbt. 29. §-ának (1) bekezdése sorolja fel azokat az eseteket, amikor nem kell a közösségi értékhatárokat elérő közbeszerzéseket tartalmazó (második) rész szerinti eljárást alkalmazni, illetve egyéb részeiben a mentesítésnél is erre az előírásra hivatkozik...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Internethasználat a közbeszerzésben

Kérdés: A közbeszerzés.hu honlapon több nap késéssel jelennek meg a Közbeszerzési Értesítő számai. Ha rövidülnek a határidők, akkor le kell mondanunk az internethasználatról?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 249. §-ának (1) bekezdése utal arra, hogy a Közbeszerzési Értesítőnek is lesz egy elektronikus változata. Az Európai Unió Hivatalos Lapjának létezik ilyen elektronikus változata, ez az ún. TED, amelyet naponta frissítenek. Bár a magyar elektronikus...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

SDR a Kbt.-ben

Kérdés: Az új Kbt. az értékhatárok meghatározásánál az eurót az SDR-hez mint viszonyítási alaphoz köti. Mit jelent az SDR?
Részlet a válaszából: […]

Az SDR meghatározása a Kbt. értelmező rendelkezési között szerepel (Kbt. 4. §-ának 32. pontja). Az SDR ún. különleges lehívási jogokat (Special Drawing Rights) jelent, a Nemzetközi Valutaalap által meghatározott nemzetközi elszámolási egység.

[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 17.

Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződések megítélése

Kérdés: 2002. évben kötött szerződés, amely közbeszerzési eljárás keretében jött létre, jogalapját veszti a májusi csatlakozás után? Ennek alapján minden eljárást meg kellene ismételni?
Részlet a válaszából: […] ...kivételtől eltekintve) 2004. május 1-jén lépnek hatályba, és csak a hatálybalépése után megkezdett beszerzésekre, közbeszerzési eljárások alapján megkötött szerződésekre, tervpályázati eljárásokra kell alkalmazni az előírásait – Kbt. 401. §-ának...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Megkezdett közbeszerzés

Kérdés: Mi minősül megkezdett közbeszerzésnek? A május 1-jén már folyamatban lévő közbeszerzési eljárásokban mely jogszabály rendelkezéseit kell alkalmazni?
Részlet a válaszából: […] ...Kbt. 35. §-ának (2) bekezdése egyértelműen meghatározza, hogy mit kell érteni a közbeszerzés megkezdése fogalmán. E szerint a közbeszerzés megkezdésén a közbeszerzési eljárást megindító hirdetmény feladásának időpontját értjük. A hirdetmény nélküli...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Közbeszerzési eljárás dokumentálása

Kérdés: Hogyan kell végrehajtani az adott közbeszerzési eljárás dokumentálását? Lesz-e erre közbeszerzési napló, központi nyomtatvány, avagy az ajánlatkérők saját értelmezésük szerinti készítsék el a dokumentációt?
Részlet a válaszából: […] ...dokumentáció tartalmát maga a közbeszerzési eljárás tárgya határozza meg. Értelemszerűen más a dokumentáció tartalma egy építési beruházásra és más egy árubeszerzésre irányuló közbeszerzési eljárásban. Lényeges az is, hogy a dokumentáció színvonalát nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Kötelező igazolások

Kérdés: Melyek a kötelező igazolások?
Részlet a válaszából: […] ...kizáró okokkal kapcsolatban a Kbt. 63. §-ának (2) bekezdése határozza meg azokat az igazolásokat és nyilatkozatokat, amelyeket az ajánlatkérő köteles elfogadni. Ezek fő szabályként bírósági és hatósági igazolások lehetnek, de bizonyos esetekben eskü alatt...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Cégiratok a közbeszerzésben

Kérdés: Az aláírási címpéldányról egyértelműen azt mondja a régi Kbt., hogy az egy éven belül becsatolható. Rendszeresen olyan felhívásokkal találkozunk, ahol előírják a 30 napon belüli aláírási címpéldányt. Ezt nem tudjuk megtámadni, mert a kiírónak joga van azt beírni, ami számára optimális. Jogorvoslati lehetőség e témakörben nincs. Az új Kbt. általános részében nem találkoztunk olyan előírással, hogy az igazolásokra és az egyéb csatolandó iratokra mi vonatkozik majd. Lehet erről már tudni?
Részlet a válaszából: […] ...kiírásokban az ajánlatkérők általában a 30 napon belüli cégkivonat – a cég hatályos adatait tartalmazó közokirat – csatolására kötelezik az ajánlattevőt, amely nem azonos az aláírási címpéldánnyal. A címpéldány "korát" a kiírások általában nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.

Előzetes tájékoztatás kötelező közzététele

Kérdés: Az előzetes tájékoztatás közzétételét a Kbt. értékhatárhoz köti. Mi a teendője az ajánlattevőnek, ha az év kezdetén nem tudja meghatározni, hogy az év végére eléri-e a hirdetmény közzétételének kötelezettségét megalapozó összeget, illetve mi a teendő abban az esetben, ha a közzététel kötelezettsége csak az adott év decemberében válik nyilvánvalóvá?
Részlet a válaszából: […] ...stb., bizonyos kivételes esetektől eltekintve – ajánlattevőknek, hogy a költségvetési év elején, lehetőség szerint április 15-i határidővel ún. éves összesített költségvetési tervet készítsenek az adott évre előirányzott közbeszerzéseikről. A...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2004. május 3.
1
…
527
528
529
…
532