Ingatlan tulajdonjogának megszerzésére irányuló eljárás

Kérdés: 28 millió forint becsült értékű ingatlan tulajdonjogának megszerzése esetén kell-e közbeszerzési eljárást lefolytatnunk, ha igen, akkor azt milyen eljárási rezsimben tegyük meg, és milyen beszerzési tárgynak minősítve (szolgáltatás vagy árubeszerzés) – tekintettel arra is, hogy szolgáltatásként már meghaladtuk a nemzeti értékhatárt, míg árubeszerzésként még nem értük el a nemzeti értékhatárt?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 242. §-a a közösségi szabályozásnálszigorúbban és attól eltérően szabályoz, amikor (2) bekezdésében így fogalmaz:az árubeszerzésre a törvény 24. §-át azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogyárubeszerzésnek minősül az ingatlan...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítás kötelezettsége speciális szolgáltatásoknál

Kérdés: Speciális, például színházi szolgáltatások egybeszámítás alá esnek-e?
Részlet a válaszából: […] Nem egyértelmű, mit ért a kérdező színházi szolgáltatáson.Amennyiben a színház által nyújtott szolgáltatásról van szó, azaz egy adottdarab bemutatásáról egy adott helyszínen, például ünnepségen, akkor a Kbt. 125.§ (2) bekezdésének b) pontja szerint, amennyiben a...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Szolgáltatás részekre bontása és értékhatár összefüggése

Kérdés: Színházi díszletgyártás egy díszletén belül szétbonthatók-e a szerkezeti elemek és a díszletfestői és díszletszobrászi munka? Az értékhatárt befolyásolja-e ez a szétbontás?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. §-ának (2) bekezdése szerint, abecsült érték kiszámítása során mindazon árubeszerzések vagy építésiberuházások vagy szolgáltatások értékét egybe kell számítani, amelyek– beszerzésére egy költségvetési évben vagy tizenkét...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Beszerzés értékének csökkenése saját kivitelezés miatt

Kérdés: A saját kivitelezés csökkenti-e az árubeszerzés értékét?
Részlet a válaszából: […] A saját kivitelezés – amennyiben az leválasztható a beszerzésitárgyról – természetesen csökkenti az értéket. De a kérdés alapján nehezenmegállapítható, hogy a kérdező mire gondolt. Nézzünk néhány példát, nem csak az árubeszerzés világából: – amennyiben az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Ajánlatkérő bizonyítási lehetősége a Kbt. alapelveinek betartása vonatkozásában

Kérdés: Az ajánlatkérő hogyan tudja bizonyítani, hogy egy adott közbeszerzési eljárás megindítása előtt hónapokkal írt tanulmány során a tanulmányt író tudomására nem jutott olyan információ, amely a későbbi közbeszerzési eljárás során rontaná a többi ajánlattevő esélyegyenlőségét? (A szóban forgó tanulmányt író cég 10 százalék feletti alvállalkozóként van jelen az adott közbeszerzési eljárásban.)
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 10. §-ának összeférhetetlenségre vonatkozórendelkezései értelmében a közbeszerzési eljárás előkészítése, a felhívás és adokumentáció elkészítése során vagy az eljárás más szakaszában az ajánlatkérőnevében nem járhat el, illetőleg az eljárásba nem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Egybeszámítási szabályok változása

Kérdés: Mennyiben módosult 2007. január 1-jétől a Kbt. egybeszámításra vonatkozó szabályozása?
Részlet a válaszából: […] Az egybeszámítási szabályokat a korábbi módosítás – Mód.Kbt. – változtatta meg jelentősebb mértékben 2006. január 15-i hatállyal. A2007. január 1-jei hatályú, a közbeszerzés értékének szabályozását érintőmódosítás az ugyancsak akkori hatállyal életbe léptetett,...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

Különbségtételi kötelezettség élelmiszer-beszerzésnél szolgáltatástípusok szerint

Kérdés: Élelmiszer-beszerzés esetében, amennyiben a konyha diák-, szociális étkeztetést és vendégétkeztetést is végez, térítési díj ellenében, a beszerzés a Kbt. hatálya alá tartozik-e, és ha igen, különbséget kell-e tenni az étkeztetés típusa szerint? Azaz az árubeszerzés értékének meghatározásánál külön kell-e számításba venni a diák- és a szociális étkeztetést?
Részlet a válaszából: […] Nem, ebben a helyzetben szolgáltatástípustól függetlenül, azétkeztetés céljáról kerül sor a beszerzésre, azaz számviteli értelemben semkell különválasztani a két beszerzési célt és összeget, ennek során tehátegybeszámítási kötelezettség áll fenn a diák- és...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. január 29.

A Kbt. 40. § (2) bekezdésének alkalmazása, a beszerzés építési beruházássá minősítése

Kérdés: Költségvetési intézmény – mint vagyonkezelő – szolgálati lakásaiban nyílászárókat cserélne, és 12 hónapon belül a tetőt is felújítaná. Jól gondoljuk-e, hogy ebben az esetben alkalmazni kell a Kbt. 40. §-ának (2) bekezdését, valamint hogy ez építési beruházásnak minősül a törvény 25. § (1) bekezdés a) pontja, 1. számú melléklete szerint (az értékhatár 90 millió forint)?
Részlet a válaszából: […] Igen, tekintettel arra, hogy azonos rendeltetésű, illetőlegegymással összefüggő beszerzésekről van szó, méghozzá egy naptári éven belül.Ebben az esetben egy szerződésben történő megoldás is elképzelhető, ezért azegybeszámítási kötelezettség fennáll. Véleményünk...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. december 18.

Szolgáltatási szerződések és közbeszerzés kapcsolata érvényes szerződés módosítása esetén

Kérdés: Villamosenergia-szolgáltató egy adott városban nem választható (egy van). Ha a becsült érték eléri a nemzeti értékhatárt, hirdetmény nélküli tárgyalásos eljárást kell lefolytatni? Akkor is, ha az érvényben lévő (20-30 éves) szerződéseket, mondjuk teljesítményváltozás miatt kellene módosítani, avagy a szolgáltató névváltozása miatt?
Részlet a válaszából: […] Elsőként azt tartjuk fontosnak rögzíteni, hogy megkötöttszolgáltatási szerződés esetén csak akkor szükséges közbeszerzési eljárástlefolytatni, ha az ajánlatkérőnek új beszerzési igénye támadt, és a beszerzésbecsült értéke eléri vagy meghaladja az ajánlatkérőre...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 27.

Becsült érték ajánlatkérő általi szándékos piaci érték alá helyezése

Kérdés: Amennyiben az ajánlatkérő "szándékosan" a becsült értéket a piaci érték alá "helyezi", és például nemzeti rendben írja ki az eljárást, és a legfőbb ajánlattevő "közösségi" rendben tesz ajánlatot (kivéve egyet), az ajánlatok érvénytelenné nyilváníthatóak-e, illetve az eljárást eredménytelenné kell-e nyilvánítani?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlattevőnek tisztában kell lennie a közbeszerzésiértékhatárokkal, és ebben a formában ajánlata valóban érvénytelen, ha nem azadott eljárásrend keretein belül teszi meg azt. Ebben a helyzetben azajánlatkérőnek nincs más lehetősége, hiszen szerződést nem köthet...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2006. november 6.
1
45
46
47
63