Régi Kbt. hatálya alatt kötött szerződés beszerzési tárgyának kiegészítése

Kérdés: Cégünk kb. 10 éve lefolytatott közbeszerzési eljárás eredményeként, határozatlan idejű szerződés alapján takarít. Az érvényes jogi szabályozások bizonytalan értelmezése miatt az ajánlatkérő jelenlegi vezetése a fenti szolgáltatás kényszerű újrapályázását elkerülhetetlennek látja az alábbiakra hivatkozással, illetve a következő kérdésfelvetésekkel: – a határozatlan időre szóló szerződés ellenére a 48 hónap szolgáltatási időtartam eltelte a közbeszerzési eljárás ismételt lefolytatására kötelez minden beszerzőt; – a szolgáltatásra érvényes éves 5 millió forint értékhatár önmagában indokolja az ilyen (ezt meghaladó értékű) szolgáltatások évenkénti közbeszerzési eljárásban történő ismételt beszerzését, továbbá ha – az eddigi takarítási szolgáltatás típusú beszerzéshez (amely az éves 5 millió forintot meghaladja) a beszerző a szolgáltatás kibővítését szeretné, a kibővítési mérték (azaz a pótlólagos beszerzés) akár eléri az éves 5 millió forintot, akár nem, az éves beszerzési értéknagyság összeszámítása miatt mind a régi (eredeti szolgáltatás), mind pedig az új (kiegészítő szolgáltatás) beszerzés új közbeszerzési eljárást igényel-e?
Részlet a válaszából: […] A kérdés első részével kapcsolatban semmilyen ilyen típusúelőírás nem létezik, talán az egybeszámítási szabályok félreértéséből adódik a48 hónap. Természetesen határozatlan időre is köthető szerződés, csak a becsültértékének számítása során kell a 48 hónapnyi...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címkék:  

Nyertesség és dokumentáció ellenértékének visszatérítése

Kérdés: Igaz-e az a feltevésünk, hogy az ajánlati dokumentáció beszerzésére fizetendő összeg az ajánlattevő részére visszautalandó, amennyiben nem nyertes? Illetve nyertessége esetén a szerződéses érték a dokumentáció árának összegével csökkentendő?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. dokumentációra vonatkozó rendelkezései a következők:– az ajánlatkérő – a megfelelő ajánlattétel elősegítéseérdekében is – dokumentációt köteles készíteni, amely egyebek melletttartalmazza a részletes szerződési feltételeket vagy a szerződéstervezetet;– az...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. augusztus 27.
Kapcsolódó címke:

Egybeszámítás eltérő rezsimbe tartozó beszerzéseknél

Kérdés: Figyelemmel az egybeszámítási szabályokra, hogyan jár el az ajánlatkérő jogszerűen, ha az év folyamán több építési beruházást valósít meg, amelyek közül némelyik meghaladja, némelyik nem éri el az építési beruházásokra vonatkozó nemzeti értékhatárt? Mely beszerzéseket kell egybeszámítani az építési beruházások esetén, figyelemmel a fentiekre és az éves összesített közbeszerzési tervre is?
Részlet a válaszából: […] A közbeszerzési törvény 40. § (2) bekezdésénekalapulvételével – amely szerint a becsült érték kiszámítása során mindazonárubeszerzések vagy építési beruházások vagy szolgáltatások értékét egybe kellszámítani, amelyek beszerzésére egy költségvetési évben...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címkék:  

Támogatott eszközbeszerzés közbeszerzési eljárás nélkül

Kérdés: Helyesen jártunk-e el a következő esetben? Egy magánszemélyek által alapított egyesület pedagógiai intézetet működtet, amely HEFOP-pályázatot nyert, amit az Európai Unió és a magyar költségvetés 100 százalékban támogat. A pályázat keretében eszközbeszerzésre 2006 augusztusában került sor, értéke bruttó 17,8 millió forint volt. A becsült érték meghatározása után megállapítottuk, hogy az eljárást a nemzeti értékhatár alatti beszerzések szerint kellene lebonyolítanunk. Ebben az eljárásrendben azonban a Kbt. 293. §-ának b) pontja szerint eszközbeszerzésre nem kell eljárást indítani, ha az ajánlatkérő nem tartozik a törvény 22. §-ának (1) bekezdésében meghatározott ajánlatkérők közé, mivel csak az uniós támogatás megléte miatt került volna a beszerzés a közbeszerzés hatálya alá. A fentiek miatt a versenyszabályok betartása mellett – három ajánlat bekérése – dokumentált közbeszerzési eljárás lebonyolítása nélkül szereztük be az eszközöket. Megfelelt-e ez így a hatályos közbeszerzési törvénynek?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. 293. §-ának és a 22. § (1) és (2) bekezdésénekösszevetéséből megállapítható, hogy a 22. § (1) bekezdés szerinti ajánlatkérőkárubeszerzése, szolgáltatás megrendelése, valamintépítésiberuházás-megvalósítása az egyszerű közbeszerzési eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. július 16.
Kapcsolódó címke:

Közbeszerzési eljárás gyorsítása

Kérdés: Az Egészségügyi Minisztérium pályázati felhívást tett közzé, amelyben a pályázatok beérkezési határidejét 2007. április 27. napjában jelölte meg. Az elbírálás határideje 2007. május 18. A támogatás jellege: egyszeri, vissza nem térítendő támogatás, amelyet a pályázatban vállalt kötelezettségek 2007. október 31-ei végső határidőre történő teljesítésének elmulasztása, vagy csak részleges teljesítése esetén 2007. december 31-éig teljes összegében visszavonnak. A pályázható összeg intézetünk esetében 43,4 millió forint. Milyen lehetőség lenne a pályázati összeg elnyerése esetén a közbeszerzési eljárás gyorsítására, hogy a néhány hónapos határidőből ne csússzunk ki?
Részlet a válaszából: […] A kérdésből nem derül ki pontosan, mi lenne a beszerzéstárgya, ezért a legtipikusabb, gyakran félreértett, vagy gyakran alkalmazottmegoldásokról kívánunk szólni. A gyorsított meghívásos vagy tárgyalásos eljárás – mintopcionális lehetőség – valóban gyorsítást...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.

Építési beruházásokkal kapcsolatos gyakorlati problémák

Kérdés: Nyílt közbeszerzési eljárás alapján kötött szerződés szerint 2003-ban elkészült egy "Út, járda és kerékpárút" építés-beruházás tárgyú munka. Az utak részleges használatbavétele megtörtént. Az építés megkezdése előtt, az építéssel érintett magántulajdonú ingatlanok kisajátítását az ajánlatkérő lefolytatta. Három ingatlantulajdonossal a kisajátítási eljárás a mai napig nem fejeződött be. Ezen ingatlanok előtt a járda és kerékpárút egy-egy szakasza nem épülhetett meg a kivitelezés ideje alatt. Várhatóan 2007 évben az ingatlanok kisajátítása megtörténik, a hiányzó járda- és kerékpárút-szakaszok megépíthetők lesznek. Az építés költsége nettó 6 M Ft lesz. A szerződő felek 2003. évben a közbeszerzési eljárás alapján megkötött szerződést teljesítettnek nyilvánították. Utalás a hiányzó járda- és kerékpárútszakaszok későbbi megépítésére, amely kötelezné a kivitelezőt, nem történt. Kérdéseim a következők: 1. A munka elvégzését meg lehet-e rendelni közbeszerzési eljárás lefolytatása nélkül, a régi kivitelezőnél? 2. Ha nem, akkor milyen eljárást kell lefolytatnia az ajánlatkérőnek? 3. Egybe kell-e számítani ezt az építés-beruházási munkát az ajánlatkérő 2007. évi út- és járdaépítési feladataival? 4. Hogyan biztosítható a garanciális és szavatossági jogok érvényesítése az ajánlatkérő részéről, ha más kivitelező végzi el a hiányzó útszakaszok megépítését?
Részlet a válaszából: […] A leírt tényállásból az feltételezhető, hogy az eredetilegkötött közbeszerzési szerződést a kisajátítási nehézségek miatt későbbmódosítani kellett, a jelzett három ingatlan előtti út- és járdaszakasz"kikerült" a szerződésből, és a módosított szerződés 2003-ban...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel alkalmazása kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében

Kérdés: Milyen esetekben alkalmazható a Kbt. 29. § (2) bekezdésének g) pontja szerinti kivétel kutatás-fejlesztési szolgáltatás esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értelmében a kutatási és fejlesztési szolgáltatásbeszerzése kivételi körbe tartozik, kivéve ha annak eredményét kizárólag azajánlatkérő hasznosítja tevékenységi körében, és az ellenszolgáltatást teljesmértékben az ajánlatkérő teljesíti – Kbt. 29. § (2)...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címkék:  

Becsült érték újraszámítása

Kérdés: Tekintettel az MNB árfolyamának változására, kifejezetten az 5 278 000 euró esetében milyen időközönként szükséges a becsült érték újraszámítása önkormányzati cég esetében?
Részlet a válaszából: […] A Kbt. értékhatárai klasszikus ajánlatkérő esetén akövetkezők.A Kbt. IV. fejezete (közösségi rezsim) alkalmazásában azárubeszerzésre vonatkozó értékhatár– a Kbt. 22. § (1) bekezdésének a) pontjában meghatározottajánlatkérők esetében, valamint akkor, ha a védelem...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 25.
Kapcsolódó címke:

Ajánlatkérő jogosultsága az ajánlati ár maximalizálására

Kérdés: Jogszerű-e az ajánlatkérő részéről az az ajánlati érvényességi feltétel, hogy az ajánlat/részajánlat értéke nem haladhatja meg a tételesen megadott becsült értéket (azaz ajánlatkérő maximalizálja az ajánlati árat)?
Részlet a válaszából: […] Az ajánlatkérő részéről annak meghatározása, hogy adottközbeszerzési eljárásban megadja az általa még "megfizethetőnek", azazelfogadhatónak ítélt ajánlati árat, nem vitathatóan jogszerű kikötés. A kikötésjogszerűsége levezethető a Kbt.-nek az eljárás...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  

Egyszerű eljárás és közszolgáltatók kapcsolata

Kérdés: Adott egy városüzemeltetési korlátolt felelősségű társaság, amelynek 100 százalékos tulajdonosa az önkormányzat. Ugyanez a kft. a városban a víz-, szennyvíz- és távhőszolgáltató is. Tehát egyszerre klasszikus alany és közszolgáltató is. A Kbt. a közszolgáltatók esetében nem beszél egyszerű közbeszerzési eljárásról. Kell-e például egy 46 millió forint becsült értékű távhős építési beruházás esetén valamely közbeszerzési eljárást lefolytatni? Ha kell, akkor milyen minőségében, és a nemzeti értékhatár felét a 90 millió forinthoz vagy a 100 millió forint értékhatárhoz képest kell-e meghatározni?
Részlet a válaszából: […] A megfelelő közbeszerzési eljárásrend és eljáráskiválasztásához elsőként minden esetben azt kell vizsgálnia a kérdés szerintigazdasági társaságnak, hogy az adott beszerzés melyik ajánlatkérői minőségéhezkapcsolódik. Amikor klasszikus ajánlatkérőként jár el, akkor rá...[…]
Tovább a válaszhoz Válaszadás: 2007. június 4.
Kapcsolódó címkék:  
1
45
46
47
65