12 cikk rendezése:
1. cikk / 12 Külső szakértő informálása
Kérdés: Az eljárás során tárgyalási jegyzőkönyv készült. A tárgyaláson külső szakértők is részt vettek. Szükséges-e elküldeni nekik is a jegyzőkönyvet?
2. cikk / 12 Referenciaigazoló meghatalmazása
Kérdés: A jelenleg kiírt egyik közbeszerzésben a referenciáról szóló igazolásként szolgáló nyilatkozatminta az alábbi lábjegyzettel van ellátva: „Jelen referencia adatlapot olyan személynek kell aláírnia, aki jogosult a kiállító gazdasági szervezet nevében cégszerű aláírásra, amennyiben a referenciaigazolást nem a cégszerű aláírásra jogosult írja alá, úgy szükséges aláírásra feljogosító meghatalmazás benyújtása is!” Gyakran a kivitelezésért műszakilag felelős munkatárs írja alá, akinek nem minden esetben van cégszerű aláírási jogosultsága. Nagyobb szervezeteknél, pl. minisztériumokban vagy más állami szervezetnél bonyolult hierarchia van, mi azt nem látjuk át, és nehezen elképzelhető, hogy ilyen meghatalmazást be tudunk szerezni rövid idő alatt. Kérhet ilyet jogszerűen az ajánlatkérő?
3. cikk / 12 FAKSZ további alkalmazása
Kérdés: Az éppen hatályba lépett új állami építési beruházásokról szóló törvény értelmében a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérő esetén milyen kötelezettségek vannak az eddigi kötelező FAKSZ alkalmazási körre? Ezen ajánlatkérőkre nem vonatkozik az új törvény, de a FAKSZ mint intézmény végleg megszűnik 2026. június 30. napján. Az új jogszabály értelmében a kötelező FAKSZ-eseteket a Kbt. 5. § (1) bekezdés f) pontjában meghatározott ajánlatkérőkre már nem kell alkalmazni? Vagy továbbra is kell szakértelem ezen ajánlatkérők esetében is? Ha igen, kik felelnek meg ennek a követelménynek?
4. cikk / 12 Területileg elkülönülő épületekre beszerzendő szolgáltatások egybeszámítása
Kérdés: Jól gondoljuk-e, hogy az ajánlatkérő által képviselt kastélyok, épületek vonatkozásában (melyek külső intézményeknek minősülnek), a területileg elkülönülő épületekre, az egyes épületenként a nemzeti értékhatárt el nem érő értékű takarítási és őrzés-védési szolgáltatásokat nem kell egybeszámítani, és ezen takarítási, valamint őrzés-védési szolgáltatásokra területenként (kastélyonként) az ajánlatkérő belső szabályzatának megfelelően három ajánlattevő részére megküldött árajánlatkérés alapján megbízási szerződéseket lehet kötni – mely a költséghatékonyságot is növelné?
5. cikk / 12 Eljárásrend-változások
Kérdés: Úgy hallottuk, módosul majd a közbeszerzési törvény. Mikortól, és lehet-e tudni, hogy az eljárásrendekben lesz-e változás?
6. cikk / 12 Dokumentáció megvásárlását igazoló irat csatolása
Kérdés: Ha a dokumentáció megvásárlásáról jegyzőkönyv készül, miért kell az ajánlathoz csatolni a dokumentáció megvásárlását igazoló iratot?
7. cikk / 12 Aláírók ajánlattevő oldalán
Kérdés: Eltérhet-e a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötendő szerződést aláíró személye az ajánlatot aláíróétól? Az ajánlatot csak olyan személy írhatja alá, aki egyben a szerződés megkötésére is jogosult?
8. cikk / 12 Tárgyalási szabályzat
Kérdés: A tárgyalás lefolytatásának menetét, annak ajánlatkérő által előírt szabályait milyen részletességgel kell közölni az ajánlati dokumentációban? Kell-e készítenie az ajánlatkérőnek ilyen esetre ún. tárgyalási szabályzatot?
9. cikk / 12 Eljárás kis értékű, egyedi tételek beszerzése esetén
Kérdés: Általános iskola esetében a kötelező eszközök beszerzésére fordítható keret meghaladja a 4 millió forintot. Egyedileg viszont a 100 forintos tételtől a 200 ezer forintos tételig több száz terméket tartalmaz a beszerzési kör, a beszerzéseket a különböző helyeken és különböző forgalmazótól lehet eszközölni. Hogyan kell eljárni, vonatkozik ezekre a Kbt.?
10. cikk / 12 Közbeszerzések Tanácsának feladatai
Kérdés: Milyen jellegű feladatokat lát el a Közbeszerzések Tanácsa? Rendelkezik-e erről az új Kbt.?
