36 talált állásfoglalás a bérlet kifejezésre

Kérdés: Szennyvízközmű üzemeltetésére vonatkozó szolgáltatási koncesszió esetén mi a becsült érték? Bele kell-e számítani az üzemeltető lakosságtól beszedett díjbevételt, vagy csak az üzemeltető által a tulajdonos önkormányzat részére fizetendő ellenszolgáltatás (koncessziós díj, bérleti díj vagy bármilyen egyéb jogcímen) a becsült érték alapja?

Kérdés: Ha egy gépet egy adott tender teljesítéséhez bérlek, akkor a bérbeadót be kell jelentenem mint erőforrást? Illetve minek minősül a bérb e adó? Vizsgálja, vizsgálhatja az ajánlatkérő a bérleti szerződést, a tulajdoni viszonyokat, ha én a gépet beírom a géplistába, miszerint azzal rendelkezem?

Kérdés: A következőkben az erőforrás-szervezetekkel kapcsolatban tennék fel kérdéseket. 1. A Kbt. meghatározása szerint az erőforrás-szervezet az, amely a teljesítéshez erőforrást biztosít, de nincs bevonva a teljesítésbe. Erőforrások az anyagok, gépek, energia, szellemi erőforrás. Tehát erőforrás-szervezetnek tekinthető a bérmunkásokat és gépeket bérbe adó cég, megbízott szakértő? 2. Jól értelmezem, hogy a 71. § (1) bekezdés c) pontja alapján kötelező az ajánlattevőnek felsorolni az összes erőforrás-szervezetet, függetlenül az értékhatártól és attól, hogy az alkalmasság igazolásánál az ajánlattevő támaszkodik-e rá vagy sem? 3. Az ajánlatkérő szolgáltatást szeretne megrendelni, és ehhez az alkalmassági feltételek között elő­írta, hogy a teljesítéshez bizonyos géppel kell rendelkeznie az ajánlattevőnek. Az ajánlattevő bérelné ezt a gépet, és az alkalmasságát ezzel igazolná. De mivel a bérbeadóval nem áll fenn a Ptk. szerinti többségi befolyás, a 4. § 3/E alapján nem támaszkodhat rá. A józan ész és a korábbi törvény szerint el lehetne fogadni, mert az alkalmasságnak is megfelel, és tudná teljesíteni a feladatot. De mi történik, ha a versenytárs emiatt jogorvoslatért fordul a DB-hoz?

Kérdés: A kiírás szerint a gépeket tárgyi eszközt nyilvántartó kartonnal kell igazolni. Mi két gépet bérelünk a feladat ellátásához, így azok nincsenek nyilvántartva. Mi a megoldás?

Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?

Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?

Kérdés: Az ajánlattevő biztosíthatja-e az alkalmassági kritériumot úgy, hogy a kiírás szerinti gépet bérli, és igazolja pályázatában, hogy nyertessége esetén az adott gépre a teljesítési időszak teljes tartamára bérleti szerződést köt harmadik személlyel?

Kérdés: A tárgyalások során az ajánlatkérő módosíthatja-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakat?

Kérdés: Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?

Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?