33 cikk rendezése:
21. cikk / 33 Gépek rendelkezésre állásának igazolása
Kérdés: A kiírás szerint a gépeket tárgyi eszközt nyilvántartó kartonnal kell igazolni. Mi két gépet bérelünk a feladat ellátásához, így azok nincsenek nyilvántartva. Mi a megoldás?
22. cikk / 33 Munkagép rendelkezésre állásának igazolása
Kérdés: A 162/2004. Korm. rendelet 8/A. § (2) bekezdésének a) pontjára vonatkozik a kérdésünk. Munkagépek "rendelkezésre állása" igazolható-e olyan bérleti szerződéssel, amelyben a nyertesség hatályba léptető feltétel, amennyiben az ajánlattevő nem kívánja/tudja a bérbeadót erőforrást nyújtó szervezetként vagy 10 százalék feletti alvállalkozóként bevonni? A bérbeadó ez esetben alvállalkozónak minősül-e? Vagy minek minősül?
23. cikk / 33 Rendelkezésre állás igazolása
Kérdés: A kiírás szerint igazolnunk kell, hogy bizonyos gépekkel társaságunk rendelkezik a szerződés teljesítéséhez. Ezek olyan különleges gépek, amelyeket nyertesség esetére természetesen beszerzünk, és a szerződés megkötésekor azok már rendelkezésünkre fognak állni, azonban mi minősül ebben az esetben hitelt érdemlő igazolásnak? Megrendelés csatolása a gépek vonatkozásában visszaigazolással a szállító részéről? Nyilatkozat, hogy rendelkezésre áll majd a géppark? És ha a szerződés időszakára béreljük a gépet, esetleg előbérleti szerződés? Ehhez kapcsolódóan kérdezzük: ugye nem szükséges, hogy a gép cégünk tulajdonában legyen, bérelheti is azt?
24. cikk / 33 Alkalmassági feltétel biztosításának módja
Kérdés: Az ajánlattevő biztosíthatja-e az alkalmassági kritériumot úgy, hogy a kiírás szerinti gépet bérli, és igazolja pályázatában, hogy nyertessége esetén az adott gépre a teljesítési időszak teljes tartamára bérleti szerződést köt harmadik személlyel?
25. cikk / 33 Felhívás és dokumentáció módosítása tárgyalás folyamán
Kérdés: A tárgyalások során az ajánlatkérő módosíthatja-e az ajánlati felhívásban és a dokumentációban foglaltakat?
26. cikk / 33 Opció jelentése a közbeszerzésben
Kérdés: Mit jelent a dokumentációban az a pont, miszerint bejelölhető, hogy van-e vételi jog (opció) adott esetben vagy nincs? Mit jelent itt ez a jogintézmény közbeszerzési szempontból?
27. cikk / 33 Szerződés melletti nyilatkozatok
Kérdés: Ha például építési beruházás teljesítéséhez az ajánlattevő nem alvállalkozóként, hanem csak eszköz (gép) -bérleti jogviszony keretében vesz igénybe más szervezettől erőforrást, kell-e kötelezettségvállalási nyilatkozatot bekérni a meglévő bérleti (vagy más) szerződése mellett?
28. cikk / 33 Árubeszerzésre, kivitelezésre, szolgáltatásra irányuló közbeszerzési eljárás formája
Kérdés: Önkormányzatunk intézményeinél világítás-korszerűsítést kíván megrendelni. Piackutatás során találkoztunk olyan lehetőséggel, hogy a kivitelező saját pénzeszközéből finanszírozná a korszerűsítést, az így felszerelt lámpatestek az ő tulajdonában maradnak. Az önkormányzat a korszerűsítés finanszírozását 10 éves időtartamra vállalhatja (áramdíj-megtakarításból), és a lejárat után az akkori érték bizonyos százalékáért a tulajdonába kerülnek a lámpatestek. A teljes bekerülés összege a becsült érték alapján nemzeti értékhatár alatti, egyszerű eljárás keretében kerülhetne meghirdetésre. Milyen formában lehet a közbeszerzési eljárást kiírni (árubeszerzés-kivitelezés-szolgáltatás), és a Kbt. milyen szabályozását alkalmazhatnánk ilyen esetben?
29. cikk / 33 Haszonbérlet a közbeszerzésben
Kérdés: Tárgya-e a haszonbérlet a közbeszerzési törvénynek?
30. cikk / 33 Pénzintézet mint finanszírozó megítélése a közbeszerzésben
Kérdés: Eszközbeszerzés esetén az alábbi esetekben a pénzintézeti finanszírozó (lízing, tartós bérlet esetén) alvállalkozónak minősül-e vagy sem? Amennyiben közvetlenül az ajánlatkiírót finanszírozná? (Ez esetben milyen pénzügyi, fizetési garanciát tud nyújtani ajánlatkiíró?) Amennyiben az ajánlattevőt háttérben finanszírozza? A pályázat elnyerése esetén utólag elállhat-e a pénzintézet a finanszírozástól, és amennyiben igen, beléphet-e büntetlenül egy másik finanszírozó?
